El a kezekkel a Papámtól! A történet: Dorka eleven, élettel teli kislány, akinek élete szomorú egyhangúságban telik özvegy édesapja, András mellett. Azonban egy napon András bejelenti, hogy megházasodik. Dorka életébe betoppan Viola, a feleségjelölt, aki az ujjai köré csavarja a szív dolgaiban kissé esetlen Andrást. Dorka viszont rájön, hogy Viola egyáltalán nem az, akinek mutatja magát. Az élénk fantáziájú kislány minden eszközt bevet, hogy megóvja édesapját a rá leselkedő veszélytől, kalandjai során pedig megismeri a barátság és a bűvészet titkait is. Eredeti cím: El a kezekkel a Papámtól! | Műfaj: magyar film | Rendező: Dobó Kata | Játékidő: – | Zene: Rakonczai Viktor | A film forgalmazója: interCom | Hazai mozi bemutató: 2021. december 9. | Szereplők: Marczinka Bori, Csobot Adél, Bokor Barna, Nagypál Gábor, Pálmai Anna, Gula Kornél, Fonyódi Titanilla, Gál Virág, Krasnyánszky Lulu, Gubás Gabi, Pindroch Csaba, Járai Máté, Zsurzs Kati, Elek Ferenc, Borovics Tamás | Korhatár: 6 | El a kezekkel a Papámtól!
El a kezekkel a Papámtól! Animáció, családi 2020 Az élőszereplős mesefilm, melyet Lakner Artúr 1942-ben megjelent Édes Mostoha című közismert regénye inspirált, különleges látvány- és fantáziavilággal és sok zenével hosszú idő után a gyerekeknek szóló filmet hozza vissza a mozikba. Dorkának a történet kis hősnőjének élete váratlan fordulatot vesz, amikor özvegy édesapja bejelenti, hogy megházasodik. Az élénk fantáziájú kislány minden eszközt bevet, hogy megóvja édesapját a szerelem veszélyeitől, kalandjai során pedig megismeri a barátság és a bűvészet titkait is. A film még nem található meg a műsoron.
Sőt, a film rendezője is sztár: a tavalyi év nagy sikerét, a Kölcsönlakást rendező Dobó Kata! Ha szeretnél mozijegyet rendelni, válaszd ki a számodra megfelelő időpontot.
Sőt, a film rendezője is sztár: a tavalyi év nagy sikerét, a Kölcsönlakást rendező Dobó Kata! A film még nem található meg a műsoron.
Izrael nemzeti madara. [1] Afrikai alfaját korábban külön fajnak tekintették, Upupa africana néven. Az elkülönítés alapja az volt, hogy az afrikai bankáknál az evezők fehér sávjai egyetlen nagy, fehér folttá olvadnak össze. A törzsalak és az afrikai forma hangja, viselkedése és szaporodásbiológiája azonban oly mértékben megegyezik, hogy a faji szintű elkülönítést újabban nem tartják indokoltnak. Ugyanígy csak alfaj a Madagaszkáron élő forma, melyet azonban a Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tart nyilván, Upupa marginata néven. Rokon faja volt a korábban élt, nagy testű, feltehetően röpképtelen Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványaiból ismeretes. Kipusztulását a vadászat és a behurcolt ragadozó emlősök (főleg macskák) okozták, röviddel a sziget felfedezése ( 1502) után. Kb. 15 dkg. Előfordulása Szerkesztés Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A rétekkel, legelőkkel határos, nyílt állományú öreg erdőket kedveli, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál.
Búbos banka énekel - YouTube
Általában magányosak vagy párban vannak. Költőterületeit ősszel elhagyja, Afrikában, a Szaharától délre telel, tavasszal aránylag korán visszatér. Hangja jellegzetes ("up-up-up"), tudományos neve hangutánzó. Röpte csapongó, hullámzó, szárnycsapásai lassúak. Költés A búbos bankára monogám szaporodási rendszer jellemző, a hímek territóriumot tartanak fenn. Fészküket fák, épületek üregeibe építik, ritkábban földön is költenek, könnyen foglalják el a mesterséges költőládákat is. Csak a tojók kotlanak, a hímek etetik őket, a fiókagondozásban, azonban mindkét szülő részt vesz. A fészekaljankénti 7-8 fióka csupaszon bújik ki a tojásból, fészeklakó. Más madárfajokkal szemben, a szülők a fiókák ürülékét nem távolítják el a fészekből (innen származik a "büdös banka" népi név). Élőhely Kedveli a száraz, bokros, nyílt mezőket, legelőket, valamint a gyümölcsösöket, ahol fák odvaiban költ. Falvakon gyakran házak közelében is megfigyelhető. Elterjedés A búbos banka gyakori költőmadárnak számít Európa déli felében.
Az, hogy mi lehetett az oka a kialakult helyzetnek, nehéz megmondani, mivel nem egy konkurens bankapár próbálta meg elfoglalni az odút, hanem egy plusz tojó csatlakozott be a költőpárhoz. Több teóriát is fel lehet állítani, amik közül a legvalószínűbbnek az összetojás jelenségét tartjuk. Ez azt jelenti, hogy két tojó ugyanabba az odúba rakja tojásait, amiket feltételezhetően ugyanaz a hím termékenyített meg, vagyis ez esetben poligámiáról (többnejűség) is beszélhetünk. Azt azonban egyedi azonosítók híján nehéz megmondani, hogy melyik tojó maradt az odúban, vagy esetleg felváltva kotlottak-e. Ennek oka, hogy akármennyire is jellegzetesnek látjuk az egyes egyedek fejmintázatát, a bóbita tollazata mindig más-más módon áll, így annak kinézete is változhat. Természetesen egyéb okok is állhatnak az érdekes események mögött. Lehet szó fajon belüli fészekparazitizmusról, ami azt jelenti, hogy a tojó egy másik fajtárs fészkébe rakja a tojását, és ez által mentesül a fiókanevelés feladatai alól.
Ezért az a «büdös» jelzője. Élete módja. Ez a nagyon népszerű madár – a miről már tengersok népies neve is tanuskodik – vándor és hazaérkezve leginkább az erdő széleit, bokrosait és a legelő közelségeit lakja. A legelőkön fáradhatatlan kutatója az ott elterülő, hullott lepényeknek, a melyekből a nyüzsgő bogárságot s annak álczáit kitapogatja, kiszedegeti és begyébe csusztatja; de működik nedves, puha talajon is, a melyből kiszedegeti a hernyót, a csimazt, a pajodot, a lótetűt és ivadékát; de elkapkodja a röpülő legyet, az ugró szöcskét is. Hangos madár, mely ágraszállva vígan hallatja pu-pu-pu-pu-pu gyorsan pergő hangját, melytől neveinek nagyobb részét mint: babuk, budoga, huputa stb. vette. Egyike leghasznosabb és legékesebb madarainknak, mely védelmet érdemel. Nálunk szerencsére még nem ritka.