Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1979, Nagyvárad tér a SOTE (ma Semmelweis Egyetem) Elméleti Tömb toronyépületének tetejéről fényképezve. "Amikor a hóhért akasztják". Az Üllői út és a Hámán Kató (Haller) út kereszteződése. 1974-ig a szemben látható épület volt a legmagasabb, tehát (majdnem) minden, a teret ábrázoló fénykép eme ház valamely magas pontjáról készült és a fényképezőgép lefelé irányult. Ám az idő múlik és elkészült átellenben a SOTE toronyháza. Tudomány és Művészet Kórélettana. És most innen nézünk lefelé a valaha volt helyi óriásra.
A maga 89 méterével a NET sokáig Budapest legmagasabb középületének számított, és mint ilyen, a városkép jól látható és sokat vitatott részévé vált. Bár a történelmi belvárostól távolabb helyezkedik el, a Nagyvárad térre már 1976-ban elérő M3-as metróvonal, illetve a ferihegyi repülőtértől a belvárosba vezető autóút szomszédsága egyfajta városkapu-szereppel is felruházta. Nagyvárad téri elméleti tomb raider. Ez a magasság egyébként néhány érdekes pluszt is hozott. A toronyban rendezi meg minden évben az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt, amelynek résztvevői harminckilós tűzoltófelszereléssel a hátukon teszik meg a 22 emeletet – felfelé. A 461 lépcsőfokot a nyertes jellemzően kevesebb mint három perc alatt teljesíti. Mivel – ellentétben a régió legtöbb fővárosával – Budapest a rendszerváltást követően is megőrizte sziluettjének nyugalmát, az épület hosszú évtizedeken át a magasház-rajongó helybéliek egyetlen inspirációja maradt. Egy fiatal építész, Lőrincz Áron 2010-ben egyenesen a világ legmagasabb épületét alkotta meg belőle, a csillagokig nyújtva a tornyot – kisfilmje, a "Theoretical Block" ma is megállja a helyét.
Az Erzsébet híd látképe a Tabán felől. Negyvenéves az ország legmagasabb toronyháza, a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje. A toronyház több mint negyven éve határozza meg a főváros pesti oldalának panorámáját Forrás: MTI/Kovács Sándor 2013. A lépcsőfutóverseny mellett tűzoltási gyakorlatokat is szoktak tartani az épületben Forrás: MTI/Máthé Zoltán A Nagyvárad tér környékének látképe. A torony az ipari épületeket leszámítva a főváros harmadik legmagasabb épülete, csak a Szent István-bazilika és a Parlament előzi meg Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Ausztriában is emelkednek a rezsiköltségek A visegrádi országok számára fontos viszonyítási pontnak számító Ausztria energiapiaca is liberalizált, ami sokszínű változásokat eredményez. Az osztrák fogyasztók jelentős része szintén nem ússza meg 2022-t a villany- és a gázszámla emelkedése nélkül, még ha annak mértékben jelentős eltérések is lehetnek a különböző szolgáltatók és szerződéstípusok miatt. Egy átlagos bécsi háztartásban például a villanyszámla közel 18 százalékkal emelkedik változatlan fogyasztás mellett, a fővárosi szolgáltató ugyanakkor 2022 végéig garanciát vállal az új árak érvényben tartására – bizonyos díjcsomagokban azonban nem érintik árváltozások a fogyasztókat. A stájer energiaszolgáltató viszont már novemberben megemelte a tarifáit, ami nyolc százalékos áramár-növekedést és 16 százalékos gázáremelést okozott az ügyfelei számára. Csúnya világot jósol az egekbe szökő gázár: hiába a rezsicsökkentés, a családok is fizetni fognak. Az árváltozások nyomán a liberalizált energiapiac húszéves történetében kiugró szintre nőtt a szolgáltató- és tarifacsomag-váltások száma. Románia: befagyasztott árak, sokan mégis bajban vannak A visegrádi régión kívül tekintve érdekes környékbeli eset Romániáé, ahol október végén a parlament az energiahordozók árának öt hónapos befagyasztása mellett döntött.
A G7-en jelent meg egy grafikon a gáz árának változásáról, benne bejelölve a rezicsökkentett gáz lakossági árát is. Két kérdés merül fel: mennyivel lett volna olcsóbb a gáz, ha nem akarnak megmenteni minket az éveken át tartó áreséstől, illetve vajon mennyi ideig lehet még fenntartani a mostani árat, amikor mind a gáz, mind az áram nagykereskedelmi áron is jó ötször annyiba kerül, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. A gáz nagykereskedelmi(! ) nettó (! ) ára ma 4, 2-szerese annak, amit a magyar lakosság kiskereskedelmi áron, bruttóban fizet érte. Három hete rövid időre közel a tízszerese volt a gáz nagykereskedelmi nettó ára a magyar fogyasztói árnak. Ugyanez igaz áramra is, egy kWh áram nagykereskedelmi ára 0, 3 euró körül változik, ami ma 110 forintnak felel meg. Gáz világpiaci art et d'histoire. A lakosság nettó 11, 4 forintot fizet ma érte (plusz elosztási díj és áfa). Kíváncsian várjuk, meddig lehet ezt még finanszírozni, a 480 forintos benzinhez hasonlóan. 🙂
A hazai élelmiszer-ipar és agrárszektor szerepe meg fog nőni jövőben, ugyanis így lehet a legjobban helyettesíteni a háború miatt kieső élelmiszer-importot. Az üzemanyagadó-csökkentések jogsértőek, állítják európai civilek. Ötödével emelkedett a gáztüzelésű erőművek áramtermelése februárban.
Bár az orosz-magyar gázszerződés képlete titkos, de a KSH importadataiból ki lehet számolni a beszerzés tényleges költségeit és ez alapján a Népszava azt írja, hogy októberben 167 forintot fizetett az állami MVM az importgáz egy köbméteréért, miközben itthon a lakossági rezsicsökkentett árban a tényleges energiadíj 50 forint körül lehet, így tehát köbméterenként 127 forint körüli a veszteség mértéke. Rezsicsökkentés: minden köbméter orosz gázon több mint 100 forintot bukhat az állami cég - Portfolio.hu. A KSH egyébként éppen ma reggel tette közzé már a novemberi adatok egy részét, ami arra utal, hogy ez a veszteség 100 forint körülre süllyedhetett. A lap a KSH külkerstatisztikái és a holland TTF gázár idősorának összerakása alapján azt mutatta be, hogy a tavaly őszi hónapokban a TTF-ár jóval nagyobb mértékben ugrott (októberben 35%-kal), mint az importadatokból számítható egységi magyar gázár (24, 8%-kal). Bár nem említik, de amint múlt heti elemzésünkben megírtuk: ennek tudomásunk szerint az az oka, hogy a magyar... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.