Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire. Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz Kölcsey 1823-ban írta a Himnusz t, amely 1829-ben jelent meg az Aurorá ban, és tizenöt év is eltelt, míg a Pesti Nemzeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére. Erkel Ferenc így emlékezett vissza a komponálásra: " eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. Vasárnap: Ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jegyében | Szeged Ma. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz... " Még abban az évben, tehát 1844. júliusában bemutatják a Nemzetiben a művet, majd a következő években többször is játsszák hazafias alkalmakon. A szabadságharc ideje alatt már együtt énekelték a Szózattal, amelyet Egressy Béni zenésített meg. A szabadságharc leverését követően tiltólistára került, az enyhüléssel viszont elő lehetett már adni.
Közreműködik: Sasvári Sándor színművész, Sövény Tibor előadóművész, a Pavane Tánccsoport. 15. 45- kor: Koszorúzás Klauzál Gábor szobránál. A Móra Ferenc Múzeum vasárnap, a Nemzeti Ünnep rendezvényére tekintettel korábban, délután fél 3-kor bezár. Szabadság, szerelem – a Szegedi Nemzeti Színház ünnepi műsora Szeged Megyei Jogú Város a hivatalos állami ünnepen az eseményhez és Szeged városhoz méltó módon emlékezik meg a szabadságharc eszméjéről és hőseiről. Szombaton 11 órakor a Klauzál téri színpadon Szabadság, szerelem címmel a Szegedi Nemzeti Színház ünnepi műsorát láthatják. Nemzeti színház 1848 en. A Szegedi Önkormányzat a Szegedi Nemzeti Színházzal karöltve hozza létre az ünnepi megemlékezéshez illő műsort, melynek résztvevői a színház művészei, valamint a Szegedi Kortárs Balett tagjai. A műsorban – többek közt – elhangzanak Petőfi Sándor, Ady Endre versei, valamint részletek Kossuth Lajos híres szegedi beszédéből. Fellépők: Barnák László, Egger Géza, Erdélyi Tímea, Fekete Gizi, Melkvi Bea, Pataki Ferenc, Poroszlay Kristóf, Vajda Júlia; a Szegedi Kortárs Balett tagjai: Czár Gergely, Finta Gábor, Haller János, Hajszán Kitti, Tóth Andrea, Fehér Laura.
A szereplők között volt Egressy Béni is, aki afféle színházi mindenesként zeneszerző, betanító, színész, operaénekes, rendező is volt egyben. Íme, az aznapi plakát: Forrás: A falragasz e példányából aztán történelmi dokumentum lett, hi szen rávezették a tervezett műsorváltozást. Március 15-én a d éli órák ra nyilvánv alóvá vált, hogy a nap történései nem egy korabeli bulvárdarabot igényelnek esti műsorként. ORIGO CÍMKÉK - Nemzeti Színház. Így az igazgatóság, azaz személyesen Bajza József, a Nemzeti prózai részlegének igazgatója elrendelte, hogy Katona József Bánk bán -ját kell játszani (Erkel Bánk bán-ja akkor még éppen csak formát ölteni próbálkozó terv volt, bár Egressy Béni talán már megírta a librettót). Az aznapi plakát ra kézzel ráírták, előrelátóan, múlt időben, hogy helyette a Bánk bán került színre (a "Darabváltozás" bély e gz ő nyilván jóval később kerülhetett rá). Ám ez is csak terv maradt. Az előadás ugyan elkezdődött, viszont amikor megérkezett a színházba a Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg, még a Bánk bánt is félbe kellett hagyni.
Katona József hősének "mindössze" annyi volt a vétke – s azért lett "végsemmiség az ítélete" – mert "hitveséhez és gyermekihez" kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve. Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. Nemzeti színház 1848 es. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává.
Vas és acél országa – A Ragadozó városok című filmről - NullaHatEgy Kihagyás A Ragadozó városok at csak akkor tudod élvezni, ha meg tudsz barátkozni a Vernébe oltott Star Wars-szal, ami azért közel áll a Barbie disztópia világához is, és nem akadsz ki azon, hogy egy textilszárnyas "ős-repülő" miért nem lobban lángra, amikor beszáll egy legalább ezerfokos, vaskohóra emlékeztető városgép gyomrába. PZL – Persze, izgalmas urbanisztikai látomás a lánctalpas város, de ennél is izgalmasabb víziókat írt meg Italo Calvino a Láthatatlan városok című kisregényében, de az szépirodalom és nem a szórakoztatóipar. Rákosi jelmondata: 'A vas és acél országa leszünk! ', nem furcsa jelentésileg?. Philip Reeve regénye ehhez képest csak annyi, hogy a városok lánctalpakon gurulnak, és a nagyváros felfalja a kisebbet, és ehhez gondolt el a szerző egy sematikus szerelmi szálat, amihez ugyanolyan sablonos, a Star Warst is beidéző bosszúdrámát illesztett. És innen már csak a látványvilágot kellett Christian Rivers rendezőnek megalkotnia, ami nem esett nehezére, elvégre A Gyűrűk Ura – és A Hobbit -trilógia fantasy világát már szépen megalkotta, most pedig az egészet át kellett konvertálnia egy gőzgépeket és viktoriánus göncöket és a kínai népviseletet közös nevezőre hozó steampunk látomássá.
Megtekintését mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a hazai nehézipar története iránt, hiszen Ganz és Mechwart mellett számos olyan szakember dolgozott itthon, akikre büszkék lehetünk, s akik ötleteikkel gazdagították közös tudástárunkat. A múzeum honlapja:
Amikor viszont látszik a filmen, hogy a művészi szempontok mellett milyen mélyen szólt bele az, hogy a kínai piacon is jól muzsikáljon a film, akkor már némiképp elmegy az ember kedve a dologtól. A férfi főszereplő Tom (Robert Sheehan) erős sivatagi ellenszékben úgy néz ki, minta Roxette-ből ismert Peer a kínai X-Faktorban, és aztán maguk a jóságos lények is ázsiaiak, szemben a gonosz európaiakkal, ez is fura, de legyen. Londonnak úgyis mindig a hős ellenálló város szerepét szánják, miközben a képmutató Nagy-Britannia a fél világot gyarmatosította, megszállta és kifosztotta. Most a britek rosszabbik énjét láthatjuk, akik mindent és mindenkit leigáznak a lánctalpakra állított London-gépükkel. Vas és acl orszaga. Az, hogy a story a Rómeó és Júliát is beidézi (ellenségek között kialakult szerelem) és a Star Wars-mesék egyik kulcsjelenetére fut ki (nem spoilerezünk), akkor már alapvetően csak abban bízhatunk, hogy a látvány majd levesz a lábunkról, és tényleg! Grace Jones klipjeinek erős színvilágát és a Lee Cooper farmerek nyolcvanas évek közepi reklámjainak színes vizuális kisüléseit éppúgy megidézi, de ott van az egészben egy Dickens-féle mesevilág is.