Letették az Etelka sori új, fedett sport uszoda alapkövét Szegeden; a létesítmény 15, 5 milliárd forintból épül meg. Botka László polgármester az alapkőletételen elmondta: 425 nap alatt felépül Magyarország legújabb, legmodernebb és legszebb, az európai elvárásoknak megfelelő fedett uszodája. Hangsúlyozta, a 170 ezer lakosú Szeged - a 30 ezer egyetemistával - a vizek városa, de nemcsak a sport olók veszik igénybe majd az új létesítményt, hiszen az önkormányzat továbbra is biztosítja az ingyenes úszásoktatást az iskolásoknak. Letették az új, szegedi fedett sport uszoda alapkövét A 13 ezer négyzetméter alapterületű, 1200 fős akadálymentes lelátóval megépülő új sport komplexum mindenben megfelel a nemzetközi szabványoknak és előírásoknak. HAON - Átadták a szegedi fedett sportuszodát. A létesítményben lesz egy 50-szer 25 méteres, tízpályás versenymedence, egy 20-szor 12, 5 méteres meleg vizes tanmedence, egy 25-ször 15 méteres bemelegítő medence, valamint egy külső-belső ülőmedence. Ezeken túl konditerem, irodák és üzlethelyiségek kialakítását is tervezik.
Bíznak benne, hogy Szeged a profi sporthoz és a tömegsporthoz is hozzájárul majd az uszoda révén, amelyet a világ talán két legjobb férfi vízilabda-válogatottjának, a magyar és a szerb csapatnak a találkozójával nyitottak meg hivatalosan. Gulyás Gergely jelezte, hogy remények szerint a nyáron megrendezhetik a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpiát, és ezek a sportlétesítmények is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a magyar olimpiai szereplés a múlthoz méltó legyen. A létesítményt az önkormányzat cége, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. Az új szegedi fedett sportuszoda alapkövét tették le - Sporthírek - Sport Online - Sporthírek: Foci, Küzdősport, Ökölvívás. üzemelteti, ehhez a város idei költségvetésében 400 millió forint támogatást biztosít. A 13, 3 ezer négyzetméter nettó alapterületű uszodában egy 50 méter hosszú, 25 méter széles, 10 pályás, 2, 2 méter mély versenymedence található, amely egy mozgatható válaszfallal 25 méteres 2×10 sávosra osztható. A versenyeket 1169 fős lelátóról figyelhetik majd a nézők. A szegedi Tiszavirág Sportuszoda az avatás napján, 2021. február 20-án Fotó: Rosta Tibor / MTI A medencecsarnok természetes megvilágítású, sötétíthető és tévéközvetítésre alkalmas sportvilágítást is kiépítettek benne.
(péntek-hétfő) - hétvégi nyitvatartás és heti sávbeosztás szerint április 15-18. (péntek-hétfő) - hétvégi nyitvatartás szerint: 6. 00-21. 00 április 15-18. (péntek-hétfő)- hétvégi nyitvatartás szerint: 6. 00 április 15. (péntek) - 9. 00, 12. 00, 15. 00, 20. 00-22. 30 Jégdisco április 16. (szombat) - 9. 00, 18. 00 április 17. (vasárnap) - 9. 00 április 18. (hétfő) - zárva április 19. Sport uszoda szeged. (kedd) - 9. (péntek-hétfő) - zárva április 15-18. (péntek-hétfő) - hétvégi nyitvatartás szerint: 7. 00-19. 00 A pénteki éjszakai fürdő elmarad. Tavaszi szünet a Városi Műjégpályán A Városi Műjégpálya a tavaszi szünetben az alábbi ciklusokban várja a közönséget: Április 15. péntek 20. 30 Jégdisco Bónusz, részletek az esemény Facebook oldalán. április 14. (csütörtök) április 15. (péntek) 20. 30 Jégdisco április 16. április 17. április 18. (hétfő) április 19. (kedd) Megújulnak Sziksósfürdő Strand és Kemping zöld területei A Sziksósfürdő Strand és Kemping fáinak egy része az erdészeti szakemberek felmérése alapján elöregedett, balesetveszélyessé vált, erős viharok esetén kidőlésük kockázata magas.
Szegediek évtizedes vágya teljesül azzal, hogy végre felépül az új fedett uszoda az Etelka soron. A kivitelező a napokban kezdi a munkát és 425 nap múlva már használatra készen áll majd a létesítmény, amelynek nevéről a szegediek dönthetnek. Szegeden évek óta nagy igény volt egy fedett uszoda építésére, mivel a jelenlegi létesítmény már nem tudja kiszolgálni az oktatás valamint a sportolni, úszni vágyók igényeit. Szeged.hu - Lerakták az Etelka sori új fedett uszoda alapkövét. Ráadásul a rangos versenyek szervezéséhez előírt követelményeknek sem felel meg, valamint az átalakítás sem megoldható. Az új uszoda helyszínének kiválasztásakor az egyik fontos szempont volt, hogy a szegedi oldalon épüljön fel, mivel a jelenlegi létesítmények az újszegedi oldalon találhatók. A kijelölés másik fontos szempontja volt, hogy a helyszín gépkocsival, közösségi közlekedéssel és akár kerékpárral is jól megközelíthető legyen. Botka László polgármester az ünnepélyes alapkőletételen szerda délelőtt kiemelte, a szegediek évtizedek óta reménykedtek egy új uszoda felépítésében.
Pláne gyerekeknek, akik ott élnek a városban, és ezt naponta átélik, évek, évtizedek óta. Az ország harmadik legnépesebb városa, kiváló egyetemmel a háta mögött mindezidáig nem tudta elérni, hogy normális uszodát kapjon. " Megkerülhetetlen az a jelenség, amit Szolnokon és Szegeden is tapasztalhatunk, illetve amit Egerben már évek óta láthatunk. Vagyis, ha jó az adott város vízilabdacsapata, akkor telt ház van a mérkőzéseken. Debrecenben is kialakulóban van ez a helyzet. Ezek a városok impozáns uszodákkal rendelkeznek, Szegeden és Szolnokon viszont méltatlan körülmények fogadják a vízilabdázókat. A "veteményes" sátorban így is telt ház, nagyon jó hangulat fogadja mindig az amúgy nagyon jó csapatokat. " – a SportKlub, az Eurosport, a Sport 1, az M4 Sport, a Hosszabbítás/Ráúszás és a Nemzeti Sport szakértője, az UTE korábbi BEK-győztes pólósa, dr. Sport uszoda szeged na. Szabó Zoltán nyilatkozta ezt e sorok írójának közel hét évvel ezelőtt, 2011 decemberében korábbi közös rovatunkban, a Vízitben. Szolnokon azóta felépült a pazar Vízilabda Aréna, az elmúlt években az alábbi városokban épült új uszoda: Eger, Debrecen, Hódmezővásárhely, Miskolc, Kecskemét, Cegléd, Szentes.
A delegációt vezető külügyminiszter, a kisgazda Gyöngyösi János a konferencia augusztus 14-i ülésén 22 ezer négyzetkilométer átengedését kérte Romániától közel 2 millió lakossal, és területi autonómiát Székelyföld számára. Amerikai tanácsra néhány napon belül ezt 4 ezer négyzetkilométeres keskeny partiumi sávra, illetve kevesebb mint félmillió lakosra redukálta. Ezt sem támogatta azonban egyik nagyhatalom sem. A békekonferencia így végül jóváhagyta a külügyminiszterek májusi döntését, vagyis a trianoni határok helyreállítását. Az egyetlen módosítás a magyar–csehszlovák határ Pozsonnyal szembeni szakaszán történt, de ez sem Magyarország, hanem Csehszlovákia javára. A trianoni béke következményei. Stratégiai szempontokra hivatkozva ekkor került Csehszlovákiához Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár. A területi kérdések mellett a békeszerződés számos katonai, gazdasági és egyéb előírást is tartalmazott, ezek közül legsúlyosabb az volt, hogy 300 millió amerikai dollár értékben háborús jóvátételt kellett fizetnünk. Ebből 200 millió a Szovjetuniót, 100 millió pedig – 70:30 százalékos arányban – Jugoszláviát és Csehszlovákiát illette.
1910 -ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48, 1%-át tette ki. A Trianoni diktátum története és következményei. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3, 3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32% A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28% Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30% Horvátországban: 121 000 – 3, 5% Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1, 6% Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9% A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.
A vasútvonalak jelentős része az utódállamokhoz került, ezzel megszűnt vagy bonyolulttá vált az egyes országrészek közötti vasúti kapcsolat. A helyzetet az is nehezítette, hogy a megszálló román erők a mozdonyok és vagonok túlnyomó részét egyszerűen kiszállították az országból. Trianoni békeszerződések - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A gazdasági élet legnagyobb problémáját azonban az jelentette, hogy a Monarchia részei között kialakult munkamegosztás felbomlott, megszűnt a tőke és a munkaerő szabad áramlása. A problémát fokozta, hogy az utódállamok ellenséges viszonyba kerültek egymással, és elzárkóztak a gazdasági együttműködéstől. Az országok "bezárkóztak", és ez az egész térség fejlődését visszavetette. Az országban egyetlen politikai erő sem fogadta el a kialakult helyzetet, a béke revíziójának, azaz felülvizsgálatának igénye általános volt a magyar társadalomban. Különbséget csak az jelentett, hogy részleges, csak a magyarlakta területekre vonatkozó vagy teljes, az egész történelmi Magyarországot visszaállítani szándékozó revíziót hirdettek a különböző politikai erők.
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61, 4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62, 2%-a, a kiépített utak 64, 5%-a, a nyersvas 83, 1%-a, az ipartelepek 55, 7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. Trianoni békeszerződés. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920 -as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerősítette a magyarországi antiszemitizmust.
A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket –