Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a XX. század legfontosabb művészeivel. Birkenau, 2014-2021 Fotó: Gerhard Richter A kiállítást hatvan darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotó módszereit és művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról beszél.
Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. Motorcsónak, 1965 Fotó: Gerhard Richter Hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből az 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig Gerhard Richter mintegy nyolcvan műalkotása érkezik a budapesti tárlatra. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves művész tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. A Gerhard Richter – Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet!
A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.
című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismerheti meg a magyar közönség. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a számunkra: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése.
Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. 1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered.
A nácizmus idején cseperedő, a kommunizmus éveiben felnőtté érő s az ideológiát kelletlenül kiszolgáló művésszé váló, majd Nyugatra menekülvén a művészet fogalmának kiüresedésével szembesülő (Richterrel nem azonos! ) festő története mégsem elvont esszé. A lényegre, vagyis egy ember (nem csak művészi értelemben vett) érlelődésére koncentráló biográfia egyszersmind nagy ívű tabló is a 20. századi német történelemről (sőt: történelm ek ről). Nem a história fontos csomópontjainak sokadik szemrevételezése, sokkal inkább az egyén, az azt elszenvedő, abban részt vevő vagy azt éppen tevőlegesen alakító egyén nézőpontjából tekintett megannyi átalakulás. A hithű náci orvos, aki gyógyítás helyett halálba küldi a birodalom építésére alkalmatlanná nyilvánított fogyatékosokat, stréber kommunistaként emelkedik tovább a ranglétrán, majd problémamentesen lesz jó állampolgár az NSZK-ban. Ő rendeli el a kényszereutanáziát a főhős szépséges és szépségre fogékony, érzékeny és szerető, ám túlfűtöttsége és szókimondása miatt skizofrénnek minősített nagynénje számára.
Csák szerint a podcast visszautalás a Szabad Európa rádiós múltjára. Az induló budapesti szerkesztőség nem lesz nagy, és az állandó munkatársak egy része kizárólag a mélyebb, hosszabb tartalmakkal foglalkozik majd. A rendszerváltásban nagy szerepet játszó Szabad Európa jelenleg 20 országban, 25 nyelven üzemel. Jellemzően olyan helyeken, ahol a sajtószabadság veszélyben van, vagy már egyáltalán nem érvényesül. A SZER-t 2018-ban heti 25, 8 millió ember hallgatta, weboldalukat 918 millióan látták. A rádió 2017-ben 117 millió dollárból gazdálkodott, prágai és washingtoni székházában összesen 600 állandó munkatárs dolgozik, munkájukat 750 szabadúszó újságíró segíti. A rádió magyar adását 1950-től 1993. október 31-ig sugározták, akkor azért kapcsolták le, mert a rendszerváltás és a kiteljesedő sajtószabadság miatt úgy gondolták, értelmét vesztette a további működés. Most a magyarországi sajtószabadság körüli súlyos problémák miatt indítják el újra a Szabad Európát, de immáron multimédiás oldalként, audiós, videós, szöveges tartalmakkal.
Nem rádióként, hanem online multimédiás portálként, de visszatért Magyarországra a Szabad Európa Rádió. A portált az Egyesült Államok kongresszusa finanszírozza olyan országokban, ahol szerintük baj van a sajtószabadság körül. A Szabad Európa Magyarország igazgatója Csák Gyula, munkatársainak névsora pedig így néz ki: Báthory Róbert, Hegyi Tímea, Keller-Alánt Ákos, Kerényi György, Németh Dóra, Szalai Bálint, Rippel Veronika és Vovesz Tibor. Csák Gyula a prágai központból irányít, a budapesti irodát Vovesz Tibor vezeti. Korábban mind a ketten megfordultak a Euronews televíziónál. Mivel közszolgálati médiumnak minősül, elvárás a lappal szemben az objektivitás, a pártatlanságra törekvés és a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás. Miután ez egy nonprofit szervezet, hirdetések egyáltalán nem futnak majd az oldalon.
A Netflix és a TikTok korában tévét alapítani remek fricska, az alkotók formát választanak a tartalomhoz, ami a formanyelvileg meglehetősen poros hazai színházi kultúrában fellélegzésként hat. A trash még a Szabad Európa TV adásainak stabilan gyenge pontját, a technikai malőröket, az akadozó adást is magába tudja olvasztani. Mi annál nagyobb trash, mint amikor nem tölt be rendesen a trash? Mindent megkapunk, amit egy TV-től várnánk, csak épp fordított előjellel. Akciófilmként 15 másodperces Kerítés Bond ot, családi videós nosztalgiahullám helyett Gerhard Richter-féle múltrombolást látunk, a betelefonálós akasztófa egy betű után véget ér. Minden stúdió más és más formanyelve(ke)t preferál, hasítanak a változtatható hátterű Zoom beszélgetések, de a fotófilmek, a vegyes technikával készült roncsolt videók és eredeti dokumentumfilmek is hangsúlyos szerepet kapnak. Egyszer maguk az alkotók is megjelennek egy térben, a közös videóhívások kedves kínosságával koccintanak a közös munkára, majd folytatódik a megszokott műsor.
A társadalmi változás igénye nem csak a múltidézés szintjén jelenik meg, informálódhatunk többek között az Utcáról Lakásba Egyesület és A Város Mindenkié lakásszegénység ellen küzdő munkájáról. Emellett a műsornak egész erős forradalmi hangulata van, az Internacionálé különböző feldolgozásai is elhangzanak, és meglehetősen sokszor jön szóba a forradalom, mint például az 19. 56-kor kezdődő revolutionary minutes, azaz a forradalmi percek műsorban. Minden stúdió a saját társadalmára jellemző témával köti össze a rendszerváltást változó hosszú és minőségű videókban. A Szabad Európa TV alkotói jól érzik, hogy a harmincéves rendszerváltást még épp meg lehet menteni a történelemmé válást kísérő kínos pátosztól, lehet vele viccelni és bírálni is. Végül egy mozaikos, sokfelé mutató trashbe és retróba csomagolt kérdésfelvetés-csomagot kapunk, a formai sokféleség szorosan összekapcsolódik a tartalmi diverzitással. Természetesen a több napon keresztül tartó adásokat képtelenség a maga teljességében befogadni, mindenki a maga érdeklődésének és idejének megfelelő Szabad Európa TV-képét alakítja ki, sose jön létre stabil benyomás.
Amikor befejezem ezt a kritikát, a tévében legnagyobb értetlenségemre épp egy E. T. figurát húznak át az autóúton.
A honlap 9 fős stábbal indult – ebben benne van Csák Gyula is –, és Media1 korábbi cikke szerint a stáb nem is lesz sokkal nagyobb, de külsősöktől is vásárolnak majd tartalmakat. Kiderült, hogy ott folytatja a Pesti Hírlap korábbi főszerkesztője, Kerényi György, valamint az Indextől a főszerkesztő elbocsátása után az elsők között távozó Szalai Bálint is. Csák a lapnak azt mondta, hogy nonprofit szervezetként hirdetések, reklámok egyáltalán nem lesznek az oldalon, illetve a podcastjaikban.