A Pál Utcai Fiúk nyomán Boka János. A név, melynek hallatán minden olvasó másra gondol. Egyesek talán a Grund "urát" látják benne, míg mások csak egy kölyköt, aki katonásdit játszik a többivel. Boka jános jellemzése iskolába. Elmondom hát én, szerintem ki is ő valójában, s mekkora értéket is képvisel. A regényben Boka egy csendes, komoly, érett gyermekként van jelen, aki nem ugrál, kiabál, sikítozik, mint a többiek, viszont komoly jelleme nem tette őt borongóssá, durvává – szelíd és kedves fiú volt. A többi gyerek a saját feje után ment, hirtelenek voltak, érzelmeiktől vezérelve fejjel mentek a dolgoknak, s Boka volt a nyugalom, a megfontoltság, az ész, a többiek úgymond "póráza", mely visszafogta, lecsillapította ő büszke volt, hogy tőle függött a Grund sorsa és jövője, megtisztelőnek érezte ezt a hatalmas feladatot. A csata hatására elkalandozott, eltűnődött, vajon mindig katona marad-e, vajon igazi, felnőtt hadsereget fog-e vezetni egy nap, egy igazi csatatéren, nemcsak egy kis darab földért. Vajon a benne lakó harcos háborúban küzdő katonává, vagy betegségek ellen küzdő orvossá teszi-e. De most igazából nem egy személyiségelemzést szeretnék bemutatni, hanem a Boka által képviselt utat, melyet mindnyájunknak végig kellett járni egyszer.
107. oldal - VI. (Móra, Budapest, 1979) Ninácska ♥ P >!
Ezek visszaadják a regény finomságait, a régebbi kor értékrendjét, de közben egy új zenei stílushoz idomulnak, ami befogadható és szerethető. Ez a történet fiúk barátságáról szól Nektek volt valami hasonló gyerekkorotokban? A zenekaros időket tudom itt megemlíteni, mert abból sok volt. Tizenkét éves korom óta volt mindig zenekarom. Nekem mindig ez volt, amiben a barátokat kerestem – az alkotásban. Kicsit egyébként hadilábon állok a barátság témájával. Talán ezért is érzem magamhoz közel Áts Feri karakterét, a Pál utcaiak lelkületével nehezebben tudnék azonosulni. Mindig a közös alkotásban tudok kapcsolatot teremteni az emberekkel. így tudok és szeretek velük együtt létezni. Mi tíz évig panelban laktunk, és utána költöztünk egy kis zöld övezetbe. Az akkori osztálytársaimmal csináltunk bunkereket, több csapat volt, leromboltuk a másikét, és aztán újraépítettük. Boka szlovákul - Fordítás / Szótár magyar » szlovák. A jelenlegi életemben az dominál, hogy mindig olyan csapatba/társulatba kerülök, hogy jól tudok velük rezonálni. Ezáltal jobban meg tudok nyílni a többiek felé – ebben párhuzamot érzek Bokával, ő is egy közösségi ember, ha probléma van, próbálja megoldani és kisimítani a hullámokat.
O olyan hatalmas csillagokat jelöl, amelyek annyira forróak, hogy kék fényt bocsátanak ki, és M olyan hűvös törpe csillagokat jelöl, amelyek az infravörös tartományban fényt bocsátanak ki.. Sárga törpeként a nap mérete és hőmérséklete az átlag alatt van. A V római szám azt jelzi, hogy a nap fő sorrendű csillag, azaz életének középső részén van, amelynek során a hidrogén héliumba történő fúziója a magjában elegendő nyomást generál a gravitációs összeomlás megakadályozására. A 2-es szám pontosabban a spektrális jellemzőkre vonatkozik. Az, hogy egy csillag a fő sorozatban marad-e, leginkább annak tömegétől függ. A nap a fő sorrendben 5 milliárd évig volt, és további 5 milliárd évig ott marad. 2 - A nap szerkezete rétegezett A Napnak nem csupán nagy égő gázgömbje, hanem egy összetett belső szerkezete is van, amely négy különálló réteget alkot. A tudósok tovább osztják a külső réteget, a légkört, három alrétegre. A nap hat rétege magában foglalja a magot, a sugárzó zónát, a konvekciós zónát, a fotoszférát, a kromoszférát és a koronát.
belső A belső tér a következőkből áll: 1- mag A Nap központi területe, ahol a nukleáris reakciók héliumokká alakulnak. Ezek a reakciók szabadítják fel a Nap fényerejét okozó energiát. Ahhoz, hogy ezek a reakciók megtörténjenek, nagyon magas hőmérsékletre van szükség. A közelség közelében lévő hőmérséklet körülbelül 15 millió Celsius fok, és a sűrűsége körülbelül 160 g / cm 3 (azaz a víz sűrűségének 160-szorosa). Mind a hőmérséklet, mind a sűrűség a Nap közepétől kifelé csökken. A mag a legmagasabb a Nap sugara 25% -át teszi ki. A központtól kb. 175 000 km-re a hőmérséklet csak a fele a központi értékének és a sűrűség 20 g / cm 3. 2- Közbenső zóna (vagy radioaktív szállítás). A mag körül a köztes vagy radioaktív közlekedési zóna van. Ez a terület a napsugár 45% -át foglalja el, és ez a régió, ahol gamma-ray fotonok formájában az energiát a magban áramló sugárzással szállítják a külső oldalra.. A nagy energiájú gamma-ray fotonokat folyamatosan megverték, amikor áthaladnak a köztes zónán, egyesek felszívódnak, mások ki vannak emelve és mások visszatérnek a magba.
A fotoszféra egyben a naplégkör legalsó része. Mivel főleg ezt látjuk, amikor a Napba pillantunk, az ennél beljebb lévő részeket nem érzékelhetjük. Vagyis a Nap belsejébe nem látunk bele. De nem látjuk a naplégkör felsőbb rétegeit sem. A kromoszféra A fotoszféra felett húzódó réteg, a Naplégkörének középső része. Pár ezer kilométer vastag, hőmérséklete kb. tízezer K. Anyaga nagyon-nagyon ritka, ezért csak teljes napfogyatkozások alkalmával vagy speciális berendezésekkel figyelhető meg. Ilyenkor gyönyörű, lilás-rózsaszínes színekkel tűnik elő, ezért is hívják "a színek rétegének" (a kromosz = szín görög szóból). A napkorona A naplégkör legkülső tartománya. Kiterjedése pontosan nem meghatározható, mert igen ritka anyaga fokozatosan megy át a bolygóközi anyagba. Hőmérséklete egy–két millió K. A csillagászok általában azt értik napkoronán, amit fogyatkozáskor még meg lehet figyelni: a kromoszféra feletti, halványan derengő gyöngyházfényű részt. b) A Nap belseje A Nap belseje három részre tagolható, ezek belülről kifelé a következők: mag (a Nap középpontjától a sugár mintegy 25%-áig); röntgensugárzási zóna (a sugár 25%-ától a sugár 75%-áig); konvektív (anyagáramlási) zóna (a sugár 75%-ától a Nap felszínéig, vagyis a fotoszféráig).
Ezen túlmenően a fizikusok nem tudták megmagyarázni, hogy a Nap mágneses aktivitása drasztikusan változik, csökkenő és intenzívebbé válik minden 11 évben. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok a Napon belül rejtettek, ahol erős mágnesessége keletkezik. A Tejút körülbelül 100 000 fényévnyi átmérőjű és 15 000 fényévnyi vastagságú. Ezen belül a Nap 210 km-re mozog minden másodpercben, és 225 millió évet vesz igénybe az utazási ciklus befejezéséhez. A tudósok a Napról szerzett tudásukat sok éven át megfigyelték a Földről. Azonban a jelenlegi ismeretek nagy része az űrszondákból származik, amelyeket küldetéseken küldtek a Nap felfedezésére.. Ezek a szondák pontos információt szolgáltattak a Nap hőmérsékletéről, atmoszférájáról, összetételéről, mágneses teréről, fáklyáiról, kiemelkedéseiről, napfoltjairól és belső dinamikájáról, amelyek a következő mezőben láthatók. A Nap összetétele A Nap egy hatalmas plazma labda, forró ionizált gáz, amely 300. 000-szer több tömeget tartalmaz, mint a Föld.
A fotoszféra fényes gázjain túl nem láthatjuk, így mindent a Nap belső részének tekintünk. Ez egy 400 mm vastag forró ionizált gázok vagy plazma vékony burkolata, amelynek alsó része a Nap látható felületét képezi. A Nap által sugárzott energia nagy része áthalad ezen a rétegen. A Földről a felület sima, de valójában turbulens és granulált a konvekciós áramok miatt. A Nap felszínén főzött anyagot a napszél hajtja végre. A fotoszféra sűrűsége a Föld szabványai szerint alacsony, értéke hasonló a lélegzett levegő sűrűségéhez, és átlagos hőmérséklete csak 5 600 ° C. A fotoszféra összetétele 74, 9% hidrogén és 23, 8% hélium. Valamennyi nehezebb elem kevesebb, mint a tömeg 2% -a. 2- kromoszféra Közvetlenül a fotoszféra felett található a kromoszféra (színes gömb). Ez a vékony gázréteg sokkal kisebb sűrűségű, mint a fotoszféra. Körülbelül 2500 km vastag, hőmérséklete 6 000 ° C-tól a fotoszféra fölött 20 000 és 30 000 ° C között van.. A kromoszféra vizuálisan átláthatóbb, mint a fotoszféra. Vöröses rózsaszínű színe származik, mert kibocsátása főként hidrogén-alfa-gáz.
Nagyon különböző területeken oszlik el, és belülről indul. Osztani fogjuk és rámutatunk a különböző rétegek fő jellemzőire. A nap magja: Mérete a nap sugarának körülbelül 1/5-e. Itt keletkezik a magas hőmérséklet által kisugárzott energia. A hőmérséklet itt elérte a 15 millió Celsius-fokot. A magas nyomás emellett a magfúziós reaktorral egyenértékű terület. Radioaktív zóna: A sejtmag energiája továbbterjed a sugárzási mechanizmusba. Ezen a területen minden létező anyag plazma állapotban van. A hőmérséklet itt nem olyan magas, mint a föld magja, de elérte az 5 millió Kelvin körüli értéket. Az energiát fotonokká alakítják, amelyeket a plazmát alkotó részecskék sokszor továbbítanak és újrabszorbeálnak. Konvektív zóna: Ez a terület az a rész, amelyet a fotonok elérnek a sugárzási területen, és a hőmérséklet körülbelül 2 millió Kelvin. Az energiaátadás történetesen konvekció útján történik, mert az anyag itt nem annyira ionizált. A konvekció által vezérelt energiaátadás a gázörvények mozgatásával történik különböző hőmérsékleteken.