Tippek, ha főnök vagy A vezetők feladatainak körülbelül 20 százaléka végeztethető el másokkal úgy, hogy közben nem szenved kárt sem az ő, sem a csapata produktivitása. Az igazság az ár összehasonlító oldalakról A hatóság közleménye szerint az eljárás különösen a kiskereskedelmi, szállásfoglalási, utazási, valamint pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó digitális összehasonlító eszközöket fogja érinteni.
(1979) Áramütés (1979) A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981) Requiem (1981) Anna (1981) Jób lázadása (1983) Redl ezredes (1985) Jézus Krisztus horoszkópja (1988) Utolsó hajó (1990) Anna filmje (1992) Blue Box (1993) Csajok (1995) Szenvedély (1997) 6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1998) A napfény íze (1999) A csodálatos mandarin (2000) Torzók (2001) A láthatatlan ház (2001) Jött egy busz... (2003) Férfiakt (2006) Nyugalom (2008) Oda az igazság (2009) Tévéfilmek Fogságom naplója (1977) Gabi (1977) Zokogó Majom (1978-tévésorozat) Philemon és Baucis (1978) Cseresznyéskert (1979) IV.
1980 szeptemberéig pedig 12 ezer tisztet rúgtak ki az állományból. Másfél évvel az iráni sah bukása után a rakikális mullahok még bizonytalan rezsimje uralta Iránt, és Bagdad elérkezettnek látta az időt a támadásra. Az iraki hadsereg mintegy 220 ezer katonából állt, 2300 – többnyire szovjet gyártmányú – vadászgéppel. A háború az esetleges irányítás és a hiányos felszerelés következtében hamarosan az első világháborúhoz hasonló, gyalogos rohamokkal és vegyi támadásokkal tarkított lövészárok-háborúvá változott. Gyerek kamikazek A fronton kialakult egyensúlyt különböző módszerekkel igyekeztek megbontani a felek. A jobb iraki felszereléssel szemben Irán nagyobb embertömeget vetett be. A háborúban alkalmazott emberhullám-taktika emberek - gyakran gyerekek - ezreit vitte a biztos halálba. Az első, 13 éves kamikaze gyerekkatona gránátokkal felszerelve 1980 november 10-én vetette magát egy iraki tank alá és robbantotta fel magát. Irán-Irak háború - TÖRTÉNET - Témák. A becslések 95 ezer gyerekkatona haláláról számolnak be. Megfelelő felszerelés híján ugyanis csak ezt a módszert látták az iráni katonai vezetők a jóval profibb iraki hadsereg által telepített aknamezők felderítésére.
A vereséget elkönyvelő iraki magasabbegységek parancsnokait rendre Bagdadba rendelték és kivégezték. Az iráni fél sikereihez 1986-87-ben számottevően hozzájárultak az amerikai és kínai fegyverszállítmányok, amelyekben megjelentek a légvédelmi rakéták mellett a "föld-föld" és a "levegő-föld" kategóriájú rakéták is. Bemutatkoztak a szovjet SCUD-ok, amelyek révén Bagdad "lőtávolságba" került. Az 1987-es statisztikákból kitűnt, hogy míg Irán számára az ország bruttó hazai termékének 12 százalékába került a háború, Irakot gazdasági katasztrófa szélére vitte a GDP 50 százalékát elérő háborús ráfordítás. A hadbanálló felek tömegével süllyesztették el semleges országok tartályhajóit kőolajrakománnyal, az Egyesült Államok emiatt például hozzájárult, hogy a kuvaiti hajók amerikai lobogó alatt közlekedjenek. Negyve éve kezdődött az iraki-iráni háború | Orientalista.hu. Egyébként az irakiak - állítólag tévedésből - egy amerikai torpedónaszádot is elsüllyesztettek. Az ENSZ BT 1987 júliusi tűzszüneti határozata előtt a Fehér Ház a Perzsa-öbölbe vezényelte a Missouri sorhajót; akkor ott cirkált már egy brit torpedóromboló és két aknászhajó, egy francia aknarakó hajó, egy szovjet cirkáló és négy aknaszedő, és nem utolsósorban nyolc közbülső kategóriájú amerikai hadihajó.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett. A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött. Az iráni gyerek kamikazek fordították meg 40 éve a háborút - Privátbankár.hu. Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került.
1988-ban Iránt demoralizálta az évek során elért sok "végső" offenzíva tartós kudarca, a véget nem érő veszteségek kilátásai, a polgári javak, valamint a katonai készletek behozatalának csökkenő képessége és a Teherán elleni Scud rakétatámadások. De ami végül véget vetett a háborúnak, az az volt, hogy Irak későn tér vissza a fő erő támadására a helyszínen. Miután Irak régóta konzerválta erőit, és teljesen gépesített konfigurációkra váltott, hogy megkerülje csapatai vonakodását szembenállni az ellenséges tűzzel, Irak 1988 áprilisában nagyszabású támadásokat hajtott végre. A vége július 18-án volt, amikor Irán elfogadta az ENSZ 598. sz. azonnali tűzszünet, bár kisebb iraki támadások még néhány napig folytatódtak a fegyverszünet 1988. július 20-i hatálybalépését követően. Az olvasó kísérete a hadtörténettel. Szerkesztette: Robert Cowley és Geoffrey Parker. Szerzői jog © 1996, a Houghton Mifflin Harcourt Publishing Company. Minden jog fenntartva.
Az irak-iráni konfliktus nem előzményektől mentes ügy volt, hiszen történelmi sérelmek, tradícionális különbségek és térségbeli hatalmi rivalizálások nehezítették a két ország viszonyát. Ráadásul mindkét állam mögött egy-egy nagyhatalom vagy nagyhatalmi csoport állt. Míg Irakot elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok látták el fegyverrel, addig Irán mögött az Egyesült Államok sorakozott fel. 1979-ben került Irak élére Szaddam Husszein, aki egy év múlva már meg is indította háborúját a párizsi száműzetéséből visszatért, Khomeini Ajatollah "iszlám köztársasága" ellen. Az iraki katonai vezetés villámháborúval számolt, mivel az Iránban éppen akkor lezajlott iszlám forradalom miatt még nem állt teljesen helyre a rend. Senki nem gondolta, hogy nyolc éves, hosszú és kemény küzdelemre kell felkészülni. 1980. szeptember 22-én az iraki szárazföldi és légi csapatok megsértették a közös határt, mitöbb benyomultak Iránba. Az irakiak elsődleges célja volt, hogy a Perzsa-öböl feletti hegemón szerepet és nem utolsó sorban a dél-iráni olajmezőket megszerezzék.