Ahogy beköszönt a jó idő, indul a lecsószezon. Persze bármelyik évszakban jólesik összedobni, de mégis ilyenkor az igazi, ráadásul rengeteg izgalmas variációban kipróbálható. A magyar lecsó mellett érdemes a cigány - és török változatot is kipróbálni, sőt, az olasz konyha is büszkélkedik lecsóval, amit Peperonatának hívnak. A hagyományos olasz lecsó paprikák sokaságából áll, zamatában picit savanykás, köszönhetően a vörösborecetnek. Pirospaprikát nem muszáj tenni bele, de szerintem nem érdemes kihagyni belőle. Az olasz lecsót tésztával vagy rizsre szedve érdemes kipróbálni, de kenyérrel tunkolva is csodás. A paprikafajtákat bátran variáld, akár még kápiát is tehetsz bele. Francia zöldséges lecsó recept. Hozzávalók 4 személyre 2 darab piros kaliforniai paprika 2 darab sárga kaliforniai paprika 2 darab tévépaprika 2 darab hegyes-erős paprika 3 darab vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma só és bors ízlés szerint 2 teáskanál pirospaprika kevés olaj 3 evőkanál vörösborecet 1. 25 deciliter víz Előkészítési idő: 25 perc Elkészítési idő: 45 perc Elkészítés: A megmosott paprikákat és a vöröshagymát vágjuk fel tetszőleges csíkokra.
Nem kell szerepeket játszanom. Saját magamat játszhatom, és az egy nagyon kényelmes dolog. A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap augusztus 25-i számában olvashatják.
Minden szív külön óra, szuverén. Míg földi percek szállnak: külön év, külön időszámítás s öregszik önmagának. A gyors szívekben napok telnek el az álmoktól a hangig – Petőfi ötszáz évet élt talán és Ady kétszer annyit. Minden öt percben egyszer itt az ősz: a fecskék tovamennek – És én csak sírom ősi bánatát ezeréves szívemnek. (1927. június 3. ) 1932 novemberében katonai szolgálatot teljesített, de szívbetegsége miatt leszerelték. 1933-ban újságíróként egy csoporttal olaszországi zarándoklaton vett részt, amelynek során XI. Pius pápa is fogadta őket. Ebből az élményéből született a Magyar karaván Itálián keresztül című útirajza. 1937-ben megnősült, ám a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. Dsida Jenő : Temetőben - Kárpátalja.ma. 1938. június 7-én Kolozsvárott halt meg. Dsida Jenő korai költészetére a 19. századvég költői hagyománya és a Nyugat modernsége egyaránt hatott. E korszakának versei elsősorban áradó alkotókedvét és szinte hibátlan formaérzékét bizonyítják. Kolozsvárra költözve az expresszionizmus és a szabad vers hatott rá.
Dsida Jenő: Temetőben Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! Dsida Jenő: Temetőben. – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: (1924. augusztus 31)
Kéz a kézben, új utakra Két szemünkbe szél havaz duzzadó erőnk felujjong s int felénk az új tavasz. " Hull az álom, jő az álom, elűzi a rosszakat: hóbelepte láthatáron lépeget a kis csapat. Szent zenéjű rengetegben elnémul a torz halál s bűnös arcú esti fantom már hiába prédikál. 1926. A Misztrál együttes által megzenésített vers meghallgatható a oldalon.
Rovat Rovatok – 0 db találat
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Köröttem csend - és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Dsida Jenő: Temetőben, Samuel Barber: Adagio (+VIDEÓ) – A Mi kisvárosunk. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok - Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.
1928-ban megjelent első verseskötetében, a Leselkedő magányba n az első világháború utáni fiatal nemzedék csalódásait és magányát érzékelteti, s a természetben keres feloldást. A neokatolikus reformmozgalommal találkozva gyermekkori hite felerősödött, erre utal 1933-as kötetének címe, a Nagycsütörtök is, a címadó versben pedig Jézus áldozatához hasonlítja a kisebbségi költő sorsát. Harmadik verseskötete, az Angyalok citerájá n posztumusz jelent meg 1938-ban. Ebben angyali költőként új hangon szólal meg, egy valóság fölötti létben, szentek és angyalok között talál vigasztalást. Már halála után, 1940-ben látott napvilágot a Psalmus Hungaricus című költeménye, amelyben a közösséghez való hűség és a történelem előtti felelősség erkölcsét állítja mérc ül az olvasónak. A Nyugatban Szerb Antal így köszön el a fiatalon elhunyt költőtől: "Nagyon félt a megöregedéstől, egyik költeményében (Harminc év közelében) borzadva veszi észre, hogyan sokasodnak a tárgyak körülötte, és alattomosan szövik lelke szárnyai köré szálaikat.