A komponista utolsó művét, a De temporum fine comoedia című misztériumjátékot, amelyen tíz évig dolgozott, 1973-ban mutatták be a salzburgi fesztiválon, Herbert von Karajan vezényletével. Művei közül egyik sem közelítette meg a Carmina Burana sikerét és népszerűségét. A szöveg alapjául az egyik első világi, nem liturgikus szöveggyűjtemény szolgált, a 11-13. században lejegyzett mintegy 250 vers latin, középfelnémet és ófrancia, időnként kevert, "makaróni" nyelven íródott. Szerzői közül csak néhány nevét ismerjük, többségük goliárdnak nevezett vándordiák és klerikus lehetett. A kódexet 1803-ban találták meg a bajorországi Benediktbeuern bencés apátságában, a latin Carmina Burana szó szerint azt jelenti: beuerni dalok, mert az apátság latin neve Bura Sancti Benedicti. Carl Orff (Fotó/Forrás: wikipedia) A latinul és görögül is kiválóan tudó Orffnak egy antikváriumban került a kezébe a kötet, amely mágikus hatást gyakorolt rá. Egy joghallgató segítségével 25 verset választott ki a megfogalmazása szerint "szcenikus kantáta" alapjául.
Tibor bá' online Tizennégy éves koromtól kezdve rendszeresen látogattam hangversenyeket, és persze nem heavy-metalra kell gondolni, hanem klasszikusra, ami nyáron szabadtéri koncerteket jelentett, télen pedig a Zeneakadémiát. Ennek ellenére tíz év alatt egyszer se futottam össze a Carmina Buranával. Életemben először 24 évesen hallottam lemezről a melbournei Queen's Collage dohányzójában. Mivel azonnal levett a lábamról, kénytelen voltam utána nézni, hogy miért hiányzott ez a budapesti repertoárból? Végül ráakadtam, mert az 1937-ben írt kantátáról elterjedt, hogy "náci zene". Nagy kár! Persze ez már lassan egy negyed százada nem téma, már csak azért se, mert hülyeség. Hitler szerethette Wagnert, amitől Wagner zenéje nem lesz náci. És akkor most ismerkedjetek meg a művel, az is, aki már hallotta! Véleményem szerint Carl Orff műve, a Carmina Burana a XX. század legsikeresebb komolyzenei kompozíciója, olyannyira, hogy – legalább részletekben – megjelenik a könnyűzenében is, sőt elég gyakran hirdetések aláfestését is szolgálja.
Színpadi műveiben a színjáték, a tánc, az ének és a zene teljesen egyenrangú, darabjait ő maga rendezte, ő tervezte a színpadképet és a díszleteket, olykor a szöveget is maga írta. Legsikeresebb műve a Carmina Burana, amely a Catullus szerelmes verseire írt Catulli Carmina (Catullus dalai) és a latin-görög szövegeket felhasználó Trionfo di Afrodite (Afrodité győzelme) című kantátákkal együtt Trionfi (Győzelmek) trilógiáját alkotja. Mesék nyomán születtek A hold és Az okos lány, ógörög témákra az Antigonae, Oidipusz, a zsarnok és Prométheusz című operái, írt húsvéti oratóriumot és karácsonyi játékot. Az Antigonae 1949-es, Fricsay Ferenc által vezényelt premierje csak nagy nehézségek árán valósulhatott meg, mert Orff számos különleges hangszert - többek között tíz jávai gong, fadob, kőjáték - írt elő, amelyeket végül a bécsi Néprajzi Múzeumból kölcsönöztek, a Bösendorfer cég pedig csak hosszas vita után egyezett bele, hogy a partitúrában szereplő preparált zongorákban papírdarabokat helyezzenek a húrok közé.
Ezután félig latin, félig német szövegű, humoros kartételt hallunk; a zenekar és a kórus váltja egymást, végül egy igen gyors menetű, kicsattanó erejű záró tétel következik. A borospincében [ szerkesztés] Ezek az énekek az egész mű leghumorosabb, mulatós részei. Elsőnek a baritonszóló bordalát halljuk, majd egy humoros, igen nagy magasságokba csukló tenorszóló következik, melynek tárgya: a pecsenyévé változó liba szomorú sorsa. Pazar humorú gregorián paródia a következő tétel. A rész befejezéseként magával ragadó temperamentumú, pezsgően vidám, ünnepi dal szólal meg. Szerelmi udvarlás [ szerkesztés] Az első tételt szoprán és gyermekkar adja elő. Itt keveredik először ófrancia a latinhoz. Ezután szoprán és bariton kórus énekel. A szoprán szatirikusan, míg a bariton líraian ad elő. A szopránszóló rövid lírai dala után a teljes együttes adja elő a mű egyik legszebb és leglendületesebb tételét. Végül következik a Vénusz-himnusz, amelyben megszólal ennek a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete.
Több sorozatban is feltűnt. Játszott a Deadwoodban, az Odaátban és a Psych - Dilis detektívekben is. (Buena Vista Pictures/ Getty Images) Barnard Hughes - Maurice atya 9/14 Barnard Hughes az Apácashow 2. : Újra virul a fityulában alakítja Maurice atyát. Ebben a filmben Doloresnek kell segíteni egy bajba jutott katolikus iskolán és annak énekkarán. A 2006-ban elhunyt színészt a közönség láthatta többek között az Éjféli cowboy, a Tron, avagy a számítógép lázadása és a Furcsa pár 2. c. filmekben is. (Buena Vista Pictures) Michael Jeter - Ignatius atya 10/14 Az iskola matematika tanárát alakította a második részben, később szerepelt a Stephen King: Halálsoron c. filmben és a Jurassic Park 3-ban is. 2003-ban hunyt el. Az apáca - Pólus Mozi. (Buena Vista Pictures/ Getty Images) Thomas Gottschalk - Wolfgang atya 11/14 A német tévés személyiség egy kolbászrajongó német atyát alakított az Apácashow 2. : Újra virul a fityulában, amit annak köszönhetett, hogy Whoopi Goldberg elvesztett egy fogadást Gottschalk Wetten, dass..?
Bemutató dátuma: 2018. szeptember 6. Forgalmazó: InterCom Stáblista: