A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A B, csend (A, B, Still), 1986 Olaj, vászon, 225 cm × 200 cm Hasso Plattner Collection © Gerhard Richter 2021 A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival. A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész Városkép PL (Stadtbild PL), 1970 Olaj, vászon, 170 cm × 170 cm Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) © Gerhard Richter 2021 Borítókép: Angyali üdvözlet Tiziano után (Verkündigungnach Tizian) Részlet a sorozatból 1973 Olaj, vászon, 150 cm × 250 cm Kunstmuseum Basel, Bázel © Gerhard Richter 2021
Noha elismert festő volt már Kelet-Németországban is, vélhetően soha nem válhatott volna ekkora művésszé, ha nem szabadul meg az addig őt korlátozó ideológiai kényszerzubbonytól – mondta Hust. Bódi Kinga, a tárlat kurátora azt emelte ki, hogy Gerhard Richter sokoldalú, szenzitív, sokszor önironikus művész, akit nem lehet besorolni egyetlen stílusba vagy iskolába sem, a kiállítás ezért nem is kronologikus sorrendben halad az életműben, hanem tematikus csomópontok mentén. A csaknem kilencvenéves művész tavaly bejelentette, hogy lezárta festői életművét, az alkotással azonban nem hagyott fel teljesen: a budapesti tárlatra például egy húsz rajzból álló sorozatot készített, amely a kiállítás első termében fogadja a látogatót. Erős párhuzamokat mutat ezekkel a friss munkákkal az 1957-es, Elba című grafikai sorozat, amely még az NDK-ban készült, a szemközti falon pedig Richter ikonikus fotófestményeinek néhány darabja látható. Bódi Kinga felidézte, a festő 1961-es disszidálása után Düsseldorfba kerülve teljesen újrakezdte életművét, ismét beiratkozott az egyetemre, kereste a saját nyelvét.
Augusztus 27-től november 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendezett kiállítást. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezett a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet!
A hosszabbítás heteiben többek között Bódi Kinga kurátor és Fehér Dávid művészettörténész is tárlatvezetéseken vezeti be a látogatókat a kiállításba, amely azonban otthonról, online tárlatvezetéssel is megtekinthető. Arról, hogy miért kihagyhatatlan az MNG-ben látható Gerhard Richter-kiállítás, itt írtunk: Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik a budapesti tárlatra. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. Gerhard Richter: Úszók, 1965, olaj, vászon, 200 cm × 160 cm, Froehlich Collection, Stuttgart © Gerhard Richter 2021 A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában.
Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Fotó: Szántó András A művész (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük a művész alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit.
Ágnes és édesanyja 1947-ben költözött Nagy-Britanniába. ( Daily Mail, kiemelt kép: AFP/Chris Jackson) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
"Bár a cipészethez nem értettem és a mai napig nem értek, az informatika világában már akkor is otthon voltam. Hosszas tárgyalások után szerződtünk az olasz céggel és elkezdtük a gyártást itthon. Az én feladatom a fordítás mellett a program kezelése volt: a megszerzett tudást átadtam az itthoni szakembereknek és elkezdődött a munka. Azóta negyedévente járunk Olaszországba továbbképzésekre, hiszen a program és a technológia folyamatosan fejlődik. Emellett pedig a környező országokban kizárólagos forgalmazói vagyunk a rendszernek. Rengeteg problémára megoldást kínál ez a technológia, ezért nagyon népszerű. Ma már nem »csak« egy cipészetben gyártunk, hanem két magánrendelőnk is van, a célunk pedig egy egészségügyi központ létrehozása, ahol még több emberen segíthetünk" – meséli Henry. "Igaz, évekkel ezelőtt elindítottam a Youtube-csatornámat, de ettől függetlenül mindig, mindenben segítek édesanyámnak. Sokakat érdekel, hogy miből építettem fel magam, illetve elég sokszor megkaptam korábban, hogy alám tettek mindent, de én is sokat dolgoztam azért, hogy a családi vállalkozásunk elérjen erre a szintre. Egy holokauszttúlélő elmesélte, hogyan menekült meg a budapesti gettóból | 24.hu. "
Egy holokauszttúlélő, Agnes Grunwald-Spier új könyvében arról számol be, édesanyjával és más nőkkel min mentek keresztül a második világháború alatt. Ágnes 1944-ben született Budapesten, a könyvben pedig leírja, hogy maradt életben a budapesti gettóban. Édesanyja 1913-ban született, majd 1942-ben ment hozzá Philip Grunwaldhoz, akit egy évvel később elvittek kényszermunkára másik ötvenezer zsidó férfival együtt. Nagyon kevesen tértek vissza, de édesapja 1945-ben hazatért, az egyetlen dolog, amit elmondott neki a háborúról az volt, hogy amikor sokan vérhassal küzdöttek, ő szedret evett, ez mentette meg az életét. Amíg az apja távol volt, Ágnes édesanyját arra kényszerítették, hagyja el a lakását, és menjen egy zsidó nők számára kialakított szállásra. Beszámolójában arra is kitért, hogy a rendkívüli hidegben bútorok égetésével fűtöttek. Sok zsidót a gettóban lőttek le. Édesanyját unokatestvére találta meg a gettó felszabadítása után, ahogy egy lépcsőn ülve fogta gyermekét, körülöttük pedig holttestek hevertek.