A nagy földrajzi felfedezések története Portugálok: a portugálok Afrikát kerülték meg, hogy Indiába jussanak • • Tengerész Henrik tengerészeti (navigátorképző) iskola Sagresban. Cél: Afrika nyugati partjainak körülhajózása, kereskedelmi telepek felállítása (arany, fűszer, elefántcsont, rabszolgák); • 1445-ben a Zöld-fok elérése, • 1471. áthaladnak az Egyenlítőn • 1482-ben a Kongó torkolat. • 1487-ben Bartolomeo Diaz megkerüli Afrika déli csücskét, a Jóreménység fok; (Viharos-fok) • 1498-ben Vasco da Gama eléri Indiát (Calicut=Kalkutta) – Afrika körülhajósával – a Szuezi-csatorna megnyitásáig ez a legfontosabb Indiába vezető út! - A portugálok a pápától megkapják az afrikai kereskedelem monopóliumát. - Indiai-óceán téréségéban (Indonézia, Kína, Japán) gyarmatosítanak Spanyolok: a spanyolok új eszközökkel hosszabb utakra is vállalkoztak • 1479. A nagy földrajzi felfedezések - SuliHáló.hu. dinasztikus házasság (Kasztíliai Izabella + Aragóniai Ferdinánd) • 1492-ben Granada visszafoglalásával a reconquista sikeres befejeződése. • Kolumbusz Kristóf 1492. okt 12 (hajók: Nina, Pinta, Santa Maria) (Guanahani, San Salvador okt.
Európa gazdasága a felfedezések után – Kialakul a centrum és a periféria ↓ ↓ Nyugat Európa Közép és Kelet Európa Ipari termékek előállítása nyersanyag és élelmiszer szállító A centrum iparcikkeinek felvevőpiaca A felfedezések után kedvező éghajlatváltozás, a járványok csökkenek → a lakosság száma nő → sok élelmiszer kell. Periférián a földesurak több jobbágyi munkát követelnek, hogy több pénzük legyen → az Elbától keletre kialakul a 2. Földrajzi felfedezések. jobbágyság → az élelmiszerek ára ugrásszerűen nő. Közben a centrumban az ipari termelés manufaktúrákban folyik / munkamegosztás, minőség helyett mennyiség, bérmunkások / A centrumban a textilipar bizonyul a legjobb befektetésnek. A földesurak az eddig mezőgazdaságra használt földeket elveszik a parasztoktól és juhtenyésztésre használják → bekerítések / lásd: Anglia / Átalakulnak a kereskedelmi útvonalak is, a kereskedelem központja Európa lesz, fontos kikötő Anvertben. Földrajzi felfedezések hatása: Újdonságok: – növények (kukorica, cukor, kávé, kakaó, paprika, krumpli) – új termelési technikák – új kultúrák, vallások, népek megismerése – töménytelen kincs beáramlása Eu.
Periféria: Közép-európa, Baltikumi területek • ipara továbbra sem fejlődött, • de mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált • haszon miatt a földesurak erőteljesen növelték majorságaikat, • több robotot és fuvart követeltek, • paraszti árutermelés a periférián is megindul, • de a földesúri árutermeléstől akadályoztatva. • az Elbától keletre megerősödtek a feudális formák (második jobbágyság), • jobbágyok személyes függése (röghöz kötés). • később: ez hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást • rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak.
századi eszmék és gyökereik Ady Endre istenes versei Az államszervezet alakváltozásai Magyarországon 1848-1938 Az anyanyelv elsajátítása Az út toposz Arany János lírájában Babits Mihály: Jónás könyve Brecht: Kurázsi mama és gyermekei irodalom Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya Hogyan éltek az emberek a három részre szakadt Magyarországon? India a történelem évszázadaiban Kányádi Sándor: Sörény és koponya Karinthy Frigyes: Így írtok ti Kisebbség és többség Magyarországon a 18. századtól napjainkig Kosztolányi Dezsõ: Esti Kornél Magyarország 1920-1945 Magyarország állapota a reformkorban Mándy Iván: A bútorok Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (1. kötet) Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Milyen XI-XV. századi okokra vezethetõ vissza Nyugat-Európa kiemelkedõ történelmi szerepe? Moliére: Tartuffe Molnár Ferenc: Játék a kastélyban Nagy László hosszúversei (Gyöngyszoknya, Menyegzõ, Zöld angyal) Nyelvpolitika és nyelvtervezés napjainkban Örkény István: Egyperces novellák Parasztok és nemesek a középkori magyarországon Puskin: Anyegin Társadalom és gazdaság Magyarországon 1956-2005 Top 27 magyar költõ, a legfontosabb mûveik & basic infok Weöres Sándor: Rongyszõnyeg 2008
Hogy mivel találkoztak az európaiak az Újvilágban? A mai Mexikó területén az Azték Birodalommal, Közép-Amerika területén a maja államokkal, Dél-Amerikában az Inka Birodalommal. A fémmegmunkálást nem ismerő, de fejlett földműveléssel és magas szintű csillagászati ismeretekkel rendelkező despotikus államokat a konkvisztádorok könnyűszerrel győzték le lőfegyvereikkel, vasfegyvereikkel. Milyen változások következtek be Európában? A középkori népesség száma a felfedezések idején átlagosan a kétszeresére növekedett, főként az atlanti partvidék államaiban. Árforradalom következett be, az élelmiszerárak három-négyszeresükre emelkedtek. A nyugati országok megnövekedett élelmiszer-szükségletét Közép- és Kelet-Európa elégítette ki. Itt rögzült a feudalizmus, nyugaton viszont erősödtek a tőkés termelés formái. A kereskedelemből beáramló tőke hatására és a manufaktúrák elterjedésével nőtt a termelés. A távolsági kereskedelemből lassan megszületett a kontinenseket összekapcsoló világkereskedelem. Megkezdődött a felfedezett területek gyarmatosítása.
Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét.
Már 1946-ban előkerült az Orbán-kormány és Fidesz által használt kampányszlogen, de Erich Honecker is hasonló szellemben nyilatkozott 1989-ben. A magyar nép előre akar menni és nem hátra – mondta... Rákosi Mátyás, 1946-ban – írja Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Facebookon. Tordai a Fidesz és a kormányzat kampányszlogenjére – a Magyarország előre megy, nem hátra – utalt a poszttal. A képviselő belinkelte a forrást is, a szerint Rákosi 1946 április 18-án a MÁVAG üzemében politikai beszámolót tartott. A későbbi kommunista diktátor beszédében hangzott az a mondat, hogy a magyar nép előre akar menni, és nem hátra. A jelmondat később is előkerült, a mutatott rá, hogy az NDK államtanácsának elnöke, illetve a kommunista párt főtitkára, Erich Honecker 1989. október 7-én mondta azt a beszédében, hogy Vorwärts immer, rückwärts nimmer!, avagy Mindig előre, sosem hátra!. Azt már a fedezte fel, hogy a brit Munkáspárt 2005-ös pártprogramjában is találkozhatunk a Fidesz által használt fordulattal, a Nagy-Britannia előre megy, nem hátra (Britan forward, not back) című kiáltványt maga Tony Blair volt miniszterelnök mutatta be.
Nagy Katalin kérdésére, hogy a "Magyarország előre megy, nem hátra" szlogen mire utal, a miniszterelnök úgy válaszolt: a politika egy bizonyos szinten rokonságban áll az irodalommal. A szlogenre több értelmezés is lehet, Orbán Viktor szerint a küzdelemről szól, amit Magyarország folytat, mivel 2010 előtt a baloldali kormányok megfogalmazása szerint tönkretették az országot, az Orbán-kormány pedig állítása szerint 12 év alatt kijavította a korábbi kormány hibáit és bűneit. Szerinte ha a baloldal visszatér a kormányba, ugyanaz fog történni, mint 2010 előtt, mivel 2010 után a hibák kijavítása érdekében hozott döntéseket sem támogatták a parlamentben. Az élelmiszerárstopra kitérve arról beszélt, hogy a rendkívüli infláció és energiaválság fényében a rendkívüli helyzetre rendkívüli válaszok kellenek, de ezeket a liberális közgazdászok nem támogatják. Szó esett az egészségügyről is, amit Orbán Viktor szerint az ellenzék privatizálni akar, mivel itt üzleti érdekek vannak. Azt állította, hogy a baloldalt külföldi privát üzleti csoportok támogatják, így üzleti lehetőséget akarnak nyitni a nagytőke és a nemzetközi tőke előtt, a kormány számára viszont állítása szerint fontos a közegészségügy, ezt célozzák a kórházfelújítások, orvosi béremelések.
Magyarország előre megy, nem hátra! - harsogják a Fidesz óriásplakátjai és az egyébként ellenzéki adófizetők pénzéből is fenntartott "közmédia". Viszont, ha az ember kilép a fideszes óriásplakátok árnyékából, abszolút nem ezt tapasztalja. A kopogtatás során megismerhettem Somogy megyét, ami az ország egyik legszebb megyéje, elég ha csak a Balatonra vagy a gyönyörű dombos tájaira gondolunk, de a valósághoz hozzátartozik, hogy Somogy megye az ország egyik legszegényebb megyéje, egyes részei Európai Uniós szinten is a legleszakadóbb térségek közé tartoznak. (Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is. ) Somogy megye nem csak a Balatonpart és Kaposvár. A megyeszékhelytől és az M7-es autópályától minél távolabbra megyünk, annál jobban válik üres lózunggá a Fidesz szlogenje, ellenben annál jobban beüt a szomorú somogyi valóság. Ezen megye 4-es számú választókerületében a 71 település lekopogtatása nem csak fizikai megpróbáltatásokkal járt, hanem igen nagy lelki terhet is rótt rám.
Rövid ideig kacérkodtam a gondolattal, hogy megkeresem a Min. Elnökséget és engedélyt kérek póló forgalmazására ezzel a nyomattal, aminek az árát aztán jótékonyságra ajánlom fel, de aztán rájöttem, hogy 1) simán NEM-et mondanának, 2) nem biztos, hogy, ami nekem bejön, az másnak is, sőt, inkább az ellenkezője vélelmezhető. Szóval maradunk a Duna partján, azzal, hogyha elkészülnek a pólók, azt azért még bemutatnám az Olvasóknak, addig meg legyetek türelemmel. Az egyik megvásárolt NFT Ez meg a másik.
Ahogy az ország visszakapta a cselekvőképességét, úgy kerültek ismét a középpontba az embereknek fontos ügyek, és egyre inkább hasonlított az élet a járvány előttire – hangoztatta a miniszterelnök. Hozzátette: ezért az idei év sokkal jobb volt, mint a tavalyi, "úgyhogy ha örömmel nem is, hiszen nagyon sok honfitársunkat vesztettük el, de bizakodóbban várhatjuk" a következő esztendőt. " Sajnos az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben reménykedtem. Magyarok vagyunk, mindig van egy jobb megoldásunk, mindig olvasunk vagy hallunk valamit, ami számunkra jobban hangzik az orvosok szavainál. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt " – mondta a kormányfő. " Mi, magyarok mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban leírják, hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs második. Úgy tűnik, ez a tulajdonságunk megmaradt.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje úgy vélte: még a fideszes polgármestereknek is jobb lesz a kormányváltás után, ugyanis nem más utasítására kell dönteniük fejlesztésekről. A politikus reményét fejezte ki, hogy az országgyűlési választásokon fideszes polgármesterek is az ellenzéki összefogás jelöltjeire szavaznak, mert fontos, hogy Magyarországnak a vidékiek problémáját jól ismerő kormányfője legyen. Szita Károly az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: "amíg a 2010 előtti, baloldali kormányok politikája a megszorításokról szólt, a polgári kormányé a támogatásokról". Példaként hozta fel, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok politikáját az adóemelések, a gazdasági válság, a növekvő hitelek, az emberek és önkormányzatok eladósodása, a munkanélküliek tömege jellemezte. "Magyarország volt Európa legmagasabb rezsijét fizető országa, ahol a villamosenergia árát a kétszeresére, a lakossági földgázét a háromszorosára emelték, elvették a 13. havi nyugdíjat, elvettek egyhavi fizetést, megszüntették az otthonteremtési programot, a családok adókedvezményét, devizacsapdába kergették őket, fizetőssé tették az egészségügyet, nem beszélve arról, hány tanárt, orvost, ápolót rúgtak ki" – közölte az MJVSZ elnöke.