Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő. A közepében egy takaros házikó. Ott lakott egy okos kismalac. Éppen ebédet főzött. Arra sündörgött a farkas. Igen éhes volt, gondolta jó lesz egy kis malacpecsenye. Finom illat szűrődött ki a házikóból, és be is zörgetett. Könyörögni kezdett a lánccal kikötött ajtó résén keresztül. Engedj be kismalac, nagyon fázom. Ígérem nem bántalak, csak melegedni szeretnék. Tudta a kismalac, hogy a farkas nem mond igazat, hazudik, és így szólt: Nem eresztelek! Könyörgött tovább a farkas: Legalább a hátsó lábamat. Tudta malacka, miben sántikál a farkas. Az ajtó mögé tett egy zsákot, és abba tolatott bele a farkas, mikor malacka levette a láncot az ajtóról. A kismalac gyorsan bekötötte a zsák száját. Jól be is csomózta, hogy ki ne szabaduljon a farkas. Kivonszolta az udvarra a zsákban kapálódzó farkast. Nagyon üvöltött és kiabálta, hogy ezt megkeserüli malacka. Malacka hozott egy fazék forró vizet, és azt ráöntötte a zsákba kötözött farkasra. "No, most megtanulod, hogy ne bántsd a gyengét, védtelent. "
Értékelés: 222 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Egy kismalac éldegél egyedül az erdő közepén. Egyszer egy ordas farkas arra ólálkodik, meg akarja enni, de a furfangos kismalac forró vizet önt rá. A farkas sem rest, segítségül hívja társait, hogy együttes erővel elfogják a kismalacot. Szerencsére a kismalac a farkasok gyávaságát kihasználva elmenekül. A műsor ismertetése: Jankovics Marcell avatott kézzel nyúlt a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el. Évadok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Magyar népmesék: A kismalac és a farkasok - YouTube
Keresés a leírásban is Főoldal A kismalac es a farkasok (15 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 12 1 5 Az eladó telefonon hívható 3 10 2 8 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: A kismalac es a farkasok (15 db)
Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 209. o. (1999). ISBN 963 506 289 3 Források [ szerkesztés] A kismalac és a farkasok a Hungarian Movie Database oldalon (magyarul) A kismalac és a farkasok a -n (magyarul) A kismalac és a farkasok az Internet Movie Database -ben (angolul) A kismalac és a farkasok a Box Office Mojón (angolul) Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hibázott. Az az egy is elkezdett már mászni, amikor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: – Forró vizet a kopaszra! A kopasz ordas farkas erre úgy megijedt, hogy kiugrott a többi alól, a sok farkas meg mind lepotyogott. Kinek a lába, kinek a nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sohase látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament, többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok. További rövid szöveges mesék ide klikkelve találhatók. Gyermekkel vagyok
Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül; S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg. Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk! Korrekt – csóválja fejét a kismalac, és együttérzően a messzeföldön híres bunda (néhai) gazdájára gondol. Megborzong. Mit ér az olyan szabadság, amiben éhezni, fázni kell? Nevezhető-e életnek a házikó és a kockás pléd nélküli létezés? Talán jobb is így szegénynek – kortyol egyet a borból.
[yikes-mailchimp form="3″] Legyen részese a tordai sóbánya varázsának – vásároljon jegyet online. Miért látványos a tordai sóbánya? A tordai sóbánya egyedülálló hely a világon. A föld alatti galériák varázsa semmihez sem fogható élményt nyújt. A tordai sóbánya az egészség és a szerencse természetes forrása.
A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= "Sóvidék"), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének. A föld alatti gyógykezelés az 1960-as években kezdődött Parajdon, ekkor még a Dózsa György-bányarészleg adott otthont a légúti betegek számára. A krónikus légúti betegek föld alatti kezelése az 1980-s években kezdődött, az "50"-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 méter mélyen A bejárattól, 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol állandó helyszíni orvosi felügyelet van. Parajdról - Parajd - Tofi Panzió. A földalatti kezelőbázis rendelkezik ezen kívül hatalmas játszóterekkel, internet-klubbal, kávézóval, múzeummal, számtalan ülőalkalmatossággal, szuvenír-üzlettel, modern vizesblokkal (mosdó-WC) és számtalan más érdekességgel. Sós strand 2012-ben teljesen lebontották a parajdi fürdőt és 2013 őszén elkezdődött a sósfürdő újjáépítése a parajdi sóbánya finanszírozásával.
I. István magyar király sószállító hajói, már 1003 után, rendszeresen közlekedtek a Maroson. A székelyföldi ősi vagyonközösség és jogi egyenlőség nagymértékben meghatározta a székelyek sóbányászatát és kereskedelmét. A legelső hiteles írásos utalás a parajdi só bányászatára 1405-ből való, amikor Luxemburgi Zsigmond király megtiltotta, hogy a földesurak saját birtokukon sóbányát nyissanak. II. András király törvénybe foglalta, hogy a székelyek és szászok évente háromszor vihettek maguknak sót a bányából. 1463-ban Mátyás király megerősítette a székelyek szabad sóbányászatát és kereskedési jogát. Belépő parajdi strand theatre. Az 1562-es székelyföldi felkelések leverése után János Zsigmond a királyi kamara javára lefoglalta a parajdi sóbányát. Báthory Zsigmond ígéretet tett az ősi jogok visszaállítására, de a törökök leverése után - székely segítséggel - visszavonta felszabadító levelét (1595). 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem a székely székeknek külön-külön kiadott oklevelekkel visszaadta régi szabadságjogaikat. Szinte mindenik erdélyi fejedelem választási feltételei között ott szerepelt a székelyek ősi szabadságjogainak tiszteletben tartása a szabad sójog is; ( Báthory Gábor 1603, Bocskai István 1605, Bethlen Gábor 1613 és I. Rákóczi György 1631).