mondd mi kell még?........... Ajánlás Herceg az üdvösséghez mondd mi kell még? Kettő közül választhat földi vendég: "Mit az egész világ? " – kérdik Molnárnék "Könyv az egész világ" – sugják Mallarmék – Herceg az üdvösséghez ennyi kell még Arcod... Az arcod tó. S olykor mint vércse húz át fölötte vijjogón a gond, s tükrén az oldhatatlan szomorúság sikamlós olaja ragyog. Vizére mint lehajló parti fűzek, borul lombos, sötét hajad. Címerhatározó/Nagymegyer címere – Wikikönyvek. Iszamós emlékid hinárba fűzted s most ott kúsznak a víz alatt. Une ballade - vieux jeu (Régimódi ballada) "Négy elmúlt már de még nem öt" Ölelt át apám versbefontan Egyszercsak kis eszedbe öt- Lött: Kétezerben leszek nyolcvan (Annyi leszek ha annyi voltam És nem jött értem a Ladik) S bár még nincs itt de már ihol van E Nyolcvan - te Kétezredik.......... Herceg mindig azt boldogoltam Aki ifjan egyezkedik A halállal matrácsírokban Heinék Keatsek Rimbaud-k Adyk Az Igazak az Igazik Hátha még itt bújkál titokban Ama harminc és hat Cadik Szögesdrótra rótt versorokban S kivált téged - Kétezredik Háború elé 1939. szeptember 1.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Jókai Mór Lásd még Szócikk a Wikipédiában Művek a Wikiforrásban Művek a Project Gutenbergben Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5. ) magyar író. Idézetek [ szerkesztés] Csak az érti ezt meg, aki Erdélyt ismeri; a négy vallás és négy nemzet hazáját, akik alatt még egy ötödik vallás és egy ötödik nemzet mozgatja a földet, mely számra nagyobb, mint együtt ama négy. Egy az Isten c. regényében mondja Zimándy Gábor 1848. márciusában Amíg nem kénytelen az ember vele, addig ne házasodjék meg. Nincs az az elítélt rab, nincs az az üldözött adós, akinek a sorsa alábbvalóbb legyen egy feleséges embernél. Az asszony csupa gyöngédség és szeretet, amíg férjhez nem megy; azontúl csupa szeszély és rigolya. Vizek városa. Az ember, aki megházasodik, megszűnik ember lenni; lesz kutya, akit szidnak; szamár, akit megnyergelnek; papagáj, akinek fecsegni kell és selyembogár, akiből fonalat húznak. A legjobb asszony is olyan, mint a harmadnapos hideglelés: az ember akkor érzi magát jól, amikor elhagyja.
Nem véletlen, hogy 1985-ben, Püspöki Nagy Péter történész, ugyanezeket a szinbólumokat( hal és a fa) használja fel a város címerének megalkotásánál, amelynek felirata: "NAGY-MEGYER VÁROS PECSÉTYE" volt. A településen a 19. század közepén egy másfajta pecsét használatával is találkozunk. 1740-ben megalakult városunkban a köznemesi tanács(elöljáróság). 1824-től külön pecsétet is használtak. A pecsét közepén balról jobbra egy kardot tartó férfi vele szemben pedig két lábon állóoroszlán, mely mancsában egy hátrahajló kardot tart. A pecsét nehezen olvasható felirata: "NAGY-MEGYER CURIÁLISOK PECSÉTTYE, 1824. " Az első pecsét után a település pecsétjének fejlődését, formáját és feliratát befolyásolták az egyes történemi korok. Nagymegyer város mai kör alakú bélyegzője a következő szöveget tartalmaza: "Mesto Veľký Meder "A bélyegző középső részén a város címere található. Címerhatározó/Bukkari címere – Wikikönyvek. A város címere A város címere már sokkal rövidebb, alig negyedévszázados történelmi múltra tekint vissza 1985-ben kérte fel az akkori VNB [Városi Nemzeti Bizottság - Mestský národný výbor] Tanácsa Dr. Püspöki Péter történészt a város címerének elkészítésére.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8. ) magyar költő, író, esszéíró, műfordító, szerkesztő. Idézetek verseiből [ szerkesztés] Balatonboglár, 1920 Nem volt folyóvíz a falusi házban. (Később nagypapa fogja bevezetni. ) Lavórban fürdették az újszülöttet. Apa nem volt jelen a fürdetésnél. Csillagfénynél is tündököl a napfény városa : hirok. (Fővárosi szűk zugában szorongott. ) Durván kb. húszmillió halottal Számoltak el az életben maradtak (A spanyol-járványt is hozzácsatolva) A levegőben is gyilkolva egymást (A gázzal és tankokkal egyetemben Légierőt először hasznosítva). Nem látsztak hiányozni a hiányzók. Van másik (Régimódi ballada) Pentaton (Ámulás) Kis nagyothallással megvert gyerekség Rájátszásként friss öregségi vakság Szúrós szögesdrótok és tompa elmék Mézédes csókok véráztatta akták (Vagy fordítva ha netán úgy akarják) Az ördögfiókák az istenatták Rendesen bekerítették őkelmét Kész csoda hogy megélte élte nagygyát S most csak ámul hogy mindezt ingyen agygyák – Az üdvösséghez Herceg!
Ezt a letagadhatatlan igazságú állításomat azonban Budapesten egyszerre csúffá tette múlt szerdán délután az alázuhanó víztömeg. Nem az elemek katasztrófája játszódott le itt, hanem rettenetes fekete szerdája Budapest berendezettségének. Nem elemi katasztrófa, intézmények katasztrófája volt ez, és még az ököritói tömeghalálban is többet lehet írni a pusztító tűz rovására mentségül az emberi hanyagságnak, mint ebben a vízözönben, ami hogy itt-ott - ha nem is olyan brutális mértékben, mint Ököritón - katasztrófaszerűvé nőtt, annak elsősorban nem az elem az oka, hanem az emberi hanyagságok. Százezrekre rúg anyagiakban, de vesztett munkát és vesztett időt is számítva kétségtelenül több mint millióra az a kár, amit a felhőszakadás okozott. Nem a víz erejével, nem is a villámcsapás hatalmával, egyszerűen azért, mert egészen kicsinyes és egészen haszonleső okokból tehetetlenek voltunk vele szemben. Egy gyorsan érkezett nagyobb szabású zápor egyszerre bebizonyította, hogy Budapest a gyámoltalan emberek városa.
level 1 · 9 mo. ago Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ez egy nagyon leegyszerűsített térkép, és sajnos nem is túl pontos. Szerintem ez a térkép sokkal jobb. level 1 Nna, hát ezért épül az a sok naperőmű Németországban és Paks2 meg nálunk... level 1 Ez nem az uralkodó szélirány hatása? Paks felől keletre forróbb/szárazabb a levegő... level 2 Napsütötte órák száma. Paksnak semmi köze hozzá. ago tiszta megfolyás a kisgatyám Sunshine, Beach, tücsök, köcsög. level 1 · 8 mo. ago Ausztrál-Magyar Monarchia
Városunk címerében lévő szinbólum, eltérően az eredeti pecséttől, nem egyszerű hal, hanem a Nagymegyer környéki vizekben(Aszód vizeiben), a előforduló viza. Erre vonatkozólag is találunk érdekest megállapítást Alapy könyvében: "1569-ben Nagymegyeren sóztak be a királyi konyhára küldött 60 hordó vizát. " () A címerünkben található második szinbólum, az elágazó fa, erős gyökerekkel több fajta értelmezésre ad lehetőséget. A város kiváltságát Mátyás királytól nyerte, aki mikor először Nagymegyeren járt egy ilyen lombos fa alatta verte fel sátrát. Azóta az erdészház előtt díszelgő tölgy, a Mátyás-fa a különböző korokban is használt szinbóluma lett Nagymegyernek. A városi lobogó A városi címerrel együtt fogadta el a heraldikai bizottság a város zászlajának kivitelezését. A zászló a címerhez hasonlóan két részre van osztva, vörös és sárga mezőre. Középső részében található a város címere. [1] Irodalom: A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [2] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
Baumgarten-díjkiosztás 1935-ben – Barta János, dr. Halász Gábor, József Attila, Nagy Lajos, Telekes Béla, Szerb Antal, Weöres Sándor, Füst Milán és Karinthy Frigyes / Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Legelső nagyobb hangvételű prózai műve A Pendragon legenda volt: a misztikus detektívregénynek is nevezett regény már a megjelenésekor sikert aratott. Az első regény, ami eszébe jut a legtöbb embernek az íróról, valószínűleg az Utas és holdvilág, amiben egy különleges utazásra kalauzolja el az olvasókat. A főszereplő, Mihály ugyanúgy fedezi fel Olaszországot, mint önmagát, és végigjárja azokat a kérdéseket és gondolatokat, amivel egy, a felnőttkor küszöbéhez érkező fiatal maximálisan tud azonosulni. Egy kevésbé felkapott, de annál szórakoztatóbb és különlegesebb rövid elbeszélése a Budapesti kalauz marslakók számára, amiben egy képzeletbeli utazónak mutatja be a főváros minden egyes részét. Az egyes negyedeket és látnivalókat olyan gyönyörűen mutatja be, hogy a történet felér egy szerelmes ódával a fővároshoz.
– többszöri citálása magyarázza, hanem az irodalmi és művészeti utalások tömkelege. Ez az írói módszer (amit ma posztmodern gesztusnak illik nevezni) A Pendragon legendát is jellemzi, de színpadi verzióban Az ember tragédiájától, Vörösmarty-, Ady-, József Attila-verseken át ismert aforizmákig, rajzfilmek szállóigeként használt kifejezéseiig és köznyelvi bonmot-kig gazdagon átszövik a szöveget. Ez az írói-dramaturgi technika az egyik eredője a szöveg és az alakítások játékosságának, az olyan finom belső poénoknak, mint hogy a professzor neve hallatán felidéződik Havasréti Józsefé, aki a legteljesebb Szerb Antal monográfia szerzője. Ács Norbert, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Spiegl Anna A rendező állandó munkatársaival, Horváth Jennyvel és Szakács Ferenccel közösen alakította ki az előadás látványvilágát, a díszletet, jelmezt és a bábokat egyaránt. Az ódon kinézetű könyvszekrénysorok, a hatalmas, több funkciós íróasztal a bemélyedéseikkel, üres polcaikkal, kihúzható fiókjaikkal és írólapjaikkal jól bejátszható, minden jelenetnek kielégítő helyszínt biztosító teret ad.
A mai napon 77 éve, 1945. január 27-én verték agyon az Utas és holdvilág kultuszregény íróját, Szerb Antalt egy náci munkatáborban. A korai halál ellenére az írónak rendkívül tartalmas élete volt, gazdag irodalmi munkásságával pedig örökre beírta magát a magyar irodalom nagyjai közé. A korai évek Szerb Antal 1901. május 1-jén született a Deák Ferenc utca 15. számú ház alatt Budapesten, ahol emlékét máig egy emléktábla őrzi. Zsidó családba született, ám kiskorában édesapjával átkeresztelkedett római katolikus vallásra és ezután ebben a szellemben nevelték. Írói tehetsége már fiatal korában megmutatkozott: a Budapesti Piarista Gimnáziumban a híres költő, Sík Sándor tanította magyarra, aki hamar kiszúrta a fiú átlagon felüli fogalmazásmódját és maximálisan támogatta irodalmi ambícióit. A gimnáziumi évei nagyon aktívan teltek, az írás mellett az önképzőkör tagja volt, illetve lelkes cserkész, aki nagy bevetéssel igazgatta saját őrstagjainak sorsát is. A barátságos, élettel teli fiú 1919 őszén jelesen érettségizett, majd külföld felé vette az irányt és egy évet tanult a grazi egyetemen klasszika-filológia szakon.
A nagy irodalmi áttörés és az örök érvényű művek Az igazán nagy áttörést egy felhívásnak köszönhette, ugyanis 1930-ban az Erdélyi Helikon című folyóirat pályázatot hirdetett a magyar irodalom történetének megírására. Az ambiciózus 30 éves Szerb Antal belevágott a nem kis falatnak ígérkező kihívásba és megszületett az egyik legnagyobb műve A magyar irodalomtörténet címmel, amivel óriási sikert aratott és megnyerte a pályázatot. A zsűri külön kiemelte sajátos humoros stílusát és azt, hogy ahelyett, hogy (a többi jelentkezőhöz hasonlóan) magasztalta volna az irodalom nagyjait, inkább emberi oldalukról, sokszor iróniával fűszerezve mutatta be őket. Az angliai utazása nagyon megihlette, hogy nyisson az angolszász irodalom felé, ezért belevetette magát az angol és amerikai művekbe és rövid időn belül végig is rágta magát a legnagyobb regényeken. A korábbi kötetéhez hasonlóan, 10 évre annak megjelenése után megírta A világirodalom története című összefoglaló művét, ami szintén óriási sikert aratott.
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Pontos és kifejező a műfaji meghatározás: kultúrkrimi. A cselekmény helyszíne a budapesti irodalmi múzeum, ahol épp egy Szerb Antal kiállítást nyit meg Havasréti Benedict, a magyar származású, Walesben élő professzor. A színház előcsarnokában lezajló megnyitó ceremónia után a vernisszázs közönsége felbandukol a negyedik emeletre, ahol azonban már egy középiskolai osztály szerepében találja magát. Ács Norbert az előadásban Dr. Láng Róbert, neves Szerb Antal-kutató József Attiláról tart órát (szerencsére senkit sem szólít fel és nem feleltet). Ám a díszlet nem iskolai közeget, hanem a múzeum könyvtárszobáját jeleníti meg. Ide rohan be Havasréti, nyomában egy ipari alpinista ablakpucoló, aki lelövi a professzort. Ám pár perc múlva, amikor a helyszínre érkezik Mersz Inez nyomozó és halottkém segítője, a hulla már eltűnt.
Az író utolsó levelében, 1944. december 16-án a következő sorokat írta családjának: És most már nincs más reménységem, mint az, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz; csak ez tartja még bennem a lelket. Most már sötét is van, meg hangulatom sincs, hogy többet írjak. Bízzatok benne ti is, hogy nemsokára találkozunk és szeressétek szerencsétlen Tónitokat. Szerb Antal halálának híre a korabeli sajtóban / A kép forrása Halálának pontos körülményeiről több történet is keringett, de feltehetőleg nagyon legyengült a munkatárborban és emiatt nem tudták "hasznát venni", ezért egy nyilas őr agyonverte egy puskával. Az értelmetlen kegyetlenség Szerb Antalt nagyon fiatalon, 43 évesen érte, halála pedig nemcsak a hozzá közeliek számára hagyott űrt, hanem munkássága tisztelőit is megfosztotta attól, hogy még számos remek írást olvashassanak az író tollából.
A művet a kiadó jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adja közre. Linkek: