A szódabikarbóna és a só tisztít, szagtalanít és erőteljes súrolószer; az ecet eltávolítja a zsíros szennyeződéseket, a szappanmaradványokat, a vízkövet, megelőzi a penészedést, erőteljes baktériumölő és frissítő hatása is van. Az illóolajoknak pedig az illatosítás mellett kihasználhatjuk mikrobaölő hatásaikat is. A vécé vagy a lefolyók alapos megtisztításához öntsünk fél csésze szódabikarbónát a lefolyóba vagy a vécébe, majd öntsünk utána egy csésze ecetet. Hagyjuk pezsegni legalább negyed órát, majd alaposan öblítsük át forró vízzel. Igény szerint megismételhetjük a műveletet. A legegyszerűbb üvegtisztítóhoz mindössze negyed csésze ecet és négy csésze langyos víz szükséges Öntsük a keveréket egy szórófejes flakonba és ugyanúgy használhatjuk, mint a boltban kapható szereket. Mérgezések - EgészségKalauz. Az ecet a vízkő eltávolításához is jól használható. Egy ecettel átitatott rongyot kell néhány órára vagy akár egész éjszakára a tisztítani kívánt felületre tenni, majd egyszerűen áttörölni. Egy citrom kifacsart leve, egy evőkanál olaj és egy evőkanál víz összekeverésével nagyszerű bútorfényezőt készíthetünk magunknak.
Szerző: ÁNTSZ A klórmérgezéses balesetek többsége a háztartásokban következik be, ezért is fontos, hogy a klórtartalmú és a savas tisztítószerekkel óvatosan bánjunk. Az ilyen tisztítószereket soha nem szabad keverni, mivel a keveredés eredményeként keletkező klórgáz már kis mennyiségben is igen kellemetlen tüneteket okoz. A legsúlyosabb balesetek ipari felhasználáshoz köthetők, ebből szerencsére évente csak néhány fordul elő. A klór sárgászöld színű, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb, erősen maró és mérgező hatású gáz. Többféle vegyszer, mint például uszodai fertőtlenítőszerek, tisztítószerek, valamint fehérítőszerek gyártásának alapanyaga. Ipari vegyszerként a legsúlyosabb mérgezési veszélyforrás a klórgáz szállítás vagy tárolás közben történő esetleges szivárgása vagy kiömlése. Vegyszer mérgezési tünetek oltottaknál. Erősen mérgező klórgáz azonban a háztartásban is keletkezhet, klórtartalmú tisztítószerek (mint pl. Hypo, Domestos) vagy uszodavegyszerek (klórtabletta) és a savas tisztítószerek (mint pl. a vízkőoldó) egyidejű használata esetén.
Sok vegyszer és gyógyszer néz úgy ki, mint a cukorkák és a bonbonok ezért vonzóak a gyerekek számára. El kell magyarázni a gyermeknek, hogy soha ne torkoskodjon olyan csomagolású dobozból, amit nem ismer. A vegyszereket tartsa eredeti csomagolásukban, soha ne töltse át a folydékokat italos üvegekbe! A vegyszereket és gyógyszereket a gyerekektől elszeparáltan, lehetőleg biztos vagy zárható helyen tartsa, kb. 1, 5 méterre vagy feljebb a padlótól! A kisgyermekeket soha ne hagyja magára veszélyes anyagok közelében! Vegyszerek vagy gyógyszerek felhasználása előtt mindig olvassa el az használati utasítást vagy a betegtájékoztatót! Iskolai mérgezés: italba kevert körömlakklemosóval akart büntetni a 9 éves kislány - 112 Emergency Press Hírügynökség. Az általunk szedett gombát mindig mutassuk meg gombaszakértőnek! Forrás: EgészségKalauz
Tovább
Elsőre túlzott rettegésnek tűnhet, de nagyon könnyű ottfelejteni egy flakont a kád szélén, amit eredetileg csak addig akartunk otthagyni, amíg kiszaladunk a konyhába egy szivacsért. Azért közbejön valami Anyu, szomjas vagyok! Legveszélyesebbek a marószerek: a háztartási hypo, fehérítők, WC fertőtlenítők, a hideg zsíroldók a bőrre, nyálkahártyára jutva akár maradandó károsodást, végzetes mérgezést is okozhatnak. A szórófejjel ellátott vegyszerek különösen izgalmasak a gyerekek számára, sokszor előfordul, hogy a szemükbe, szájukba spriccelnek. Veszélyes vegyszer: a klórgáz maró hatású és súlyosan roncsolhatja az emberi szöveteket - EgészségKalauz. Ilyenkor nagyon fontos a vegyszer lemosása tiszta vízzel. User Top Links Vegyszeres mérgezés esetén a hánytatás szigorúan tilos! Ha a gyermek száján is látunk elváltozást, nyálát folyatja, nem nyel, feltehetően nyelt is a vegyszerből: mihamarabb forduljunk orvoshoz. Igen veszélyesek a növényvédő vegyszerek is, ezek egy része a bőrről is felszívódik A rágcsálóirtószerek kiemelten veszélyesek, szigorúan elzárva tartandóak. Mennyit mérgezik a gyógyszer ne kerüljenek a gyerek keze ügyébe a különféle rovarirtó-készítmények, sprayk, porok, tasakok és dobozkák sem!
A Fővárosi Közmunkák Tanácsát (FKT) létrehozó 1870. évi X. törvénycikk az új intézmény feladatául tűzte ki Budapest városrendezési tervének megalkotását. 3 Az FKT 1871 márciusában írta ki Budapest általános szabályozási tervére vonatkozó pályázatát, amelyben Reitter Ferenc (1813-1874) 4 valószínűleg döntő szerepet játszott. Ebben - többek közt -javaslatot vártak különböző középületek elhelyezésére, így a királyi palota bővítésére is. A budai Királyi Palota a barokk korban. 5 A tíz pályamű közül az első díjat Lechner Lajos (1833-1897), a második díjat Feszi Frigyes (1821-1884) és társai, a harmadik díjat Klein és Fraser londoni építészek kapták. A pályaterveket csak kísérőszövegeikből és néhány fennmaradt rajzból ismerjük. 6 A királyi palota bővítési problémájának megoldását csak négy pályázat tartalmazza: Klein és Fraser budai távlati képén egy különálló, tornyos középrizalitú épületszárny látszik a régi palotától északra. 7 Lehmann Mór (1818—1877) 8 és Linzbauer István (1838—1880) 9 elgondolásában merült fel először a királyi palota északi irányú, a dunai hossztengely mentén való bővítésének terve a meglévő épület tömegképzésének folytatásával.
A korabeli ásatások számos szenzációs leletet is a felszínre hoztak, és ekkor épült "újjá" a Tabán felőli lejtőn található, középkori jellegű buzogánytorony és a nagy rondella is. A palota termeiben jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum működik, közvetlen környezete pedig kulturális és gasztronómiai fesztiválok helyszíne. JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!
Budai vár Budapest Budapest környéki turisztikai térség A budai Várhegyen álló egykori királyi palota, melynek alapjai a XIII. századból származnak, múzeumaival és könyvtárával ma az ország kulturális életének egyik központja. A kedvelt turisztikai attrakció 1987 óta a Budai Várnegyed részeként a budapesti világörökségi helyszín része. A tatárjárás szörnyű pusztítása után – felismerve, hogy a lovas nomádok a kőből épült magaslati várakat nem támadják meg – a feltételezések szerint IV. Budai királyi palota szeged. Béla kezdte el építtetni a Duna-menti dombra az első erődítményt a XIII. század közepén. A mutatós gótikus palota felhúzását az Anjou-uralkodók kezdték meg, az ő idejük alatt költözött ide állandó jelleggel az udvartartás is – ezzel Buda az ország székhelyévé is vált. Ebből a korszakból egyedül a várkápolna alsó szintje, különböző szobortöredékek és régészeti leletek maradtak fent. Mátyás király Európa-szerte híres reneszánsz palotává alakította az épületet, ahol a korszak kiemelkedő humanista művészei, tudósai jártak.
Károly, majd Mária Terézia uralkodása alatt zajlottak. A királynő regnálása alatt, 1771-ben Raguzából visszakerült a Szent Jobb is az uralkodóhoz. Ő a palotában kis kápolnát építtetett az ereklyének, amit 1944-ig itt őriztek. Szintén Mária Terézia uralkodása alatt, egy rövid ideig a palotában székelt a Budára költöztetett nagyszombati egyetem is. A korabeli metszeteken és festményeken jól látszik az épület középtengelyében álló, jellegzetes szögletes torony: a híres Zillack-féle csillagvizsgáló, amelyet az egyetem részére építettek. A Budavári Palota a középkor vége óta nem funkcionál valós uralkodói székhelyként. A legmagasabb rangú lakója a XIX. Buda királyi palota. században a király helyettese: a nádor volt. A korabeli magyarok által rajongásig szeretett József nádor maga is szerette és szívén viselte Pest-Budát, az ő kezdeményezésére jött létre a reformkorban az első várostervező szervezet, a Szépítő Bizottmány. A gyönyörű neobarokk palota A palota ma ismert alakját és méreteit a XX. század fordulóján, I. Ferenc József uralkodása alatt nyerte el.