atlétika 2020. 08. 13. 06:45 Budapesten a Lantos Mihály Sportközpont adott otthont a 125. Atlétikai Magyar Bajnokságnak. Megyénket három szakosztály versenyzői képviselték eredményesen. A Szekszárdi Sportközpont középtávfutójának, Szemerei Leventének az idei szezon nem úgy alakult, ahogy Szőke Gergővel edzőjével tervezték. A felnőtt bajnokság 3000 méteres akadályfutásában a saját tempójukra koncentráltak, és végig kontroll alatt tartották a toronymagas esélyes Palkovics Istvánt üldöző mezőnyt. A végén egy magabiztos hajrával, 9:19, 01-es időeredménnyel a második helyen ért célba a tavaly az "Év junior atlétája" címet elnyert szekszárdi atléta, érmet és dicsőséget szerezve szakosztályának és Tolna megyének. Szemerei Levente (306-os) jól hajrázott, ezüstérem lett a jutalma (Beküldött fotó) Nagyszerű, értékes helyezéseket szereztek az AC Bonyhád U23-as, junior, sőt ifjúsági korú atlétái: Kling Réka és Kocsis Kata is egyéni csúcsot ért el versenyszámában, Balogh Péter és Szabó Máté döntőzött 110 gáton, illetve távolugrásban, Böndör Márton pedig nem sokkal maradt le a dobogóról rúdugrásban.
1149 Budapest, Rákospatak utca 13-27. 1973-tól itt kaptak igazi központot a vívók. 2009 óta a létesítmény neve: Lantos Mihály Sportközpont Címe: 1149 Budapest, Rákospatak utca 13-27. 2016-ban elkészült és átadásra került az Atlétikai Centrum. 2019. december 10-én birtokba vehették az atléták az 1888 négyzetméteres munkacsarnokot, melynek emeleti szintén futófolyosót alakítottunk ki, míg a földszinten a távol-, magas-, hármas- és rúdugrók mellett a súlylökők és gerelyhajítók is készülhetnek. 2021-ben átadtuk a felújított Szőcs Bertalan tőr-, párbajtőr termet, 2022-ben pedig elkészül a Küzdősportcentrum, a dzsúdósok és karatésok új otthona. Az "Út a kék-fehér csodához" létesítmény fejlesztési program keretében négy fő funkcióra építik át a Lantos Mihály Sporttelepet. - Atlétikai Központ - Küzdősport Centrum - Szőcs Bertalan Vívóközpont - Multifunkciós rendezvénycsarnok Az atlétikai pálya használati rendje: Hétfőtől-péntekig (ünnepnapokon kívül) reggel 07:00-09:00 óra között, a XIV. kerületi lakosoknak ingyenesen használható, a házirendnek megfelelően a hetes és a nyolcas (azaz a két külső) pálya.
2021. 09. 04. 11:00 Szent Gellért Fórum SZEGED-CSANÁD GROSICS A. Budafoki LC 2021. 11. 15:00 III. ker. TVE Sporttelep TVE 2021. 18. 10:00 BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE SE 2021. 10. 26. 10:30 Balassi Bálint utcai Stadion (Monor) Monori SE 2021. 02. 12:00 Gödöllői SK 2021. 12:00 MTK Budapest Salgótarjáni Úti Sportközpont MTK BUDAPEST 2021. 16. 15:00 Budapest Honvéd - MFA 2021. 30. 15:00 Szolnoki MÁV Utánpótlás FC 2021. 06. 10:00 Kecskeméti Széktói Stadion KTE LA 2021. 14. 13:00 Budafoki MTE Sporttelep 2021. 12. 12:00 2021. 27. 10:00 Békéscsaba Utánpótlás Központ 2021. 11:00 2022. 03. 13:00 Szűcs Lajos Sportcentrum (Gödöllő) 2022. 12:00 2022. 20. 12:00 Honvéd MFA Utánpótlás Központ 2022. 13:30 Szolnoki Tiszaligeti Stadion 2022. 10:00 2022. 13:00 Algyői Sportpálya 2022. 23. 2022. 30. 2022. 05. 07. 2022. 14. Lantos Mihály Sportközpont 2022. 21. 2022. 28. 2022. 04. SZEGED-CSANÁD GROSICS A.
Már 12 évesen igazolt játékos volt. A MÁVAG SK, a BVSC, a MÁV Konzum Előre, a Budapesti Vasutas Előre, a Budapesti Vasas Előre SC, az MTK, a Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó csapataiban is szerepelt. Játszott a londoni "évszázad mérkőzésén", tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. A Budapesti Bástyával, Vörös Lobogóval, illetve az MTK-val háromszor nyert magyar bajnoki címet és megnyerte a Közép-európai Kupát. Az Aranycsapat játékosa remek testi felépítésű, kétlábas, kitűnően rúgó és fejelő hátvéd volt. Pompásan helyezkedett és hosszú átadásokkal gyakran indított veszélyes ellentámadásokat. Lehetőleg megelőző szereléseket alkalmazott. Jól időzített keresztezéseivel gyakran segítette ki társait is. Mozgékonysága és gyorsasága nem mindig volt kifogástalan. Emiatt ritkán vállalkozott előretörésekre. Nagy lövőerejét eredményes szabadrúgásaival bizonyította be. Remek rúgótechnikáját minősíti, hogy Puskásék a szabadrúgások és tizenegyesek jó részét neki engedték át.
1994–1996 között a törökbálinti Szőnyi Erzsébet Zeneiskolában énekes-gitáros előadóművészetet tanított. 1996-ban megnyitotta Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képző iskoláját, a Krónikás Zenedét, [4] ami Európában egyedülálló. Dévai Nagy Kamilla 34 nyelven énekel. (Az egyetlen magyar előadóművész, aki bekerült 1995-ben a Guinness Rekordok Könyvébe. ) [5] 2015 tavaszán jelent meg az Énekesnő 21. lemeze. Magánélete [ szerkesztés] Első férje Dévai György villamosmérnök volt, akitől két fia született: Balázs Áron (1972) és Bálint Ábel (1976). Később hat éves kapcsolat fűzte Oszter Sándorhoz, majd öt évig Pelsőczy László felesége volt.
Dévai Nagy Kamilla Életrajzi adatok Születési név Nagy Kamilla Anikó Született 1950. február 17. (72 éves) Budapest Házastársa Pelsőczy László Gyermekei Dévai Balázs Iskolái Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola (–1975) Pályafutás Műfajok folk, world Aktív évek 1968 – Együttes Rajkó Zenekar (1970-1973) Honvéd Művészegyüttes (1983-1993) Hangszer gitár Hang szoprán Díjak Liszt Ferenc-díj (1987) Magyarország Érdemes Művésze díj (2016) A Népművészet Ifjú Mestere díj (1974) Kazinczy-díj (2001) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993) Tevékenység énekes Kiadók Hungaroton Dévai Nagy Kamilla weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Dévai Nagy Kamilla témájú médiaállományokat. Dévai Nagy Kamilla Anikó ( Budapest, 1950. –) Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, előadóművész, tanár, érdemes művész, a Krónikás Zenede alapító igazgatója. [1] Életpályája [ szerkesztés] Szülei Nagy Imre és Makkai Kamilla. A népdalok, a balladák szeretetét otthonról örökölte. [2] Főiskolai tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte 1975-ben operaénekesként, Sík Olga tanítványként.
Első nagyobb szerepét a sikeres Meseautóban kapta. "Meguntam az életemet, fölmegyek Budapestre…" A Vígszínház színpadán álló karcsú lány rázendít a nótára, a hatalmas tekintélyű Jób Dániel direktor úr meg nem tudja, hová tegye ezt a fura teremtést. Szép, azt meg kell hagyni, sőt gyönyörű. Kellőképpen eltökélt is, hogy ő színésznő lesz, viszont a kiejtése annyira palócos, hogy az színpadon használhatatlan. És amikor megkérdezték tőle, mihez ért, tánc és egyéb színpadi ismeretek helyett gyors- és gépírásról motyogott valamit. Úrilány Nógrádból… Na, mindegy, maradjon, mert ha színpadon van, muszáj őt nézni, valami nagyon mocorog benne… Így szerződtették a szépséges Tolnay Rózsit a Vígszínházhoz 1934-ben. Eleinte naiva szerepeket osztottak rá. Egészen 1946-ig a társulat tagja volt, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948-49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére.
Nem csoda, hiszen két tehetséges, értelmes, finom lelkű ember talált egymásra, és tartott ki egymás mellett évekig. Darvas Ivánból ez a szerelem teremtett férfit, önéletírásában hosszan fejtegeti, mennyire megváltoztatta ez az érzés. Jobban figyelt önmagára, a külsejére, a jellemére, igyekezett méltóvá lenni az "ölébe pottyant csodához". Rendezte a körülményeit, otthona lett, még mielőtt közös otthont teremtettek volna. Tolnay Klári szerint Darvas Iván mindenben tökéletes és figyelmes társa volt, még pótapaként is jól vizsgázott. A kicsi Zsuzsit mindig meghallgatta, vitte klasszikus gyerekprogramokra, ami a nagymamák felügyelete alatt felnőtt, de meglehetősen magányos kislány számára varázsos újdonság lehetett. Tény, hogy a színésznő lánya, amikor tizenhat éves lett, kicsit beleszeretett a színészbe, de az érzés egyoldalú volt, kapcsolatuknak nem ez vetett véget, bár a városi pletykák nagyon felfújták a történetet. Az ötvenes években volt egy komoly válsága a párnak, amikor Darvas Iván beleszeretett Váradi Hédibe, ám ezt a megrázkódtatást még kiheverték.