A nyelési nehézségek viszonylag gyakoriak a stroke-on átesetteknél, a betegek nagy részének állapota néhány héten belül jelentősen javul. Addig azonban az életmód és az étrend megváltoztatására is szükség van. A stroke utáni nyelési nehézségekkel küzdőknek nagy segítséget jelenthet a beszédterapeutával végzett rehabilitáció. A szakember segíthet megtalálni a megfelelő testtartást, olyan gyakorlatokat ajánlhat, melyek erősítik a száj, az arc és a nyelv izmait, vagy egyéb technikákkal javíthatja a nyelést. Hogyan változtassuk meg az étrendet és az étkezési szokásokat? Szerencsére a legtöbb esetben a nyelést érintő funkcióromlás vagy funkcióvesztés csak ideiglenes, az érintettek csak kis százalékának maradnak tartósan problémái a nyeléssel. Esetükben akár mesterséges, szondán keresztül történő táplálásra is sor kerülhet, így ugyanis az előre elkészített, speciális tápszer közvetlenül a gyomorba juttatható, a szájüreg és a nyelőcső kiiktatásával. Egyszerű tünetek, melyek súlyos bajt jeleznek - HáziPatika. A nyelési zavarokkal küzdők esetében nagyon fontos az étrend megváltoztatása, hiszen olyan ételekre és italokra van szüksége, melyek tápanyagokban gazdagok, ugyanakkor biztonságosan lehet őket fogyasztani.
A fokozott pszichés terhelés az immunrendszer kimerüléséhez vezethet. Mindezek mellett a szervi sérülékenység, valamint a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód alapját képezheti a betegségek kialakulásának. Nyelési zavarok stroke után: mit tehetünk hozzátartozóként? - EgészségKalauz. A betegség megteremti a lehetőséget számunkra, hogy megvizsgáljuk a viselkedésünket és az életünket uraló mintákat, és ráébredjünk valós érzéseinkre. A gyógyulás során újra összekapcsolódhatunk életünk mélyebb jelentésével, értelmével, megtalálhatjuk a helyünket a munka, a hivatás terén; a családi és társas kapcsolatok terén, valamint a szellemi, spirituális aspektus mentén is.
Ez most akkor diszfágia vagy odinofágia, esetleg mindkettő? A szó szoros értelmében ez diszfágia, de az ebben szenvedők fájdalmas nyelésről panaszkodhatnak (odinofágia). Azonban fontos különbséget tenni a kettő között, mivel a kiváltó okok különbözőek lehetnek. Diszfágia (nyelési nehézség) - Veszélyes tünetek és okok A szakorvosok különbséget tesznek nyelési zavar és nyelési nehézség között. Azt a jelenséget, amely a nyelési folyamat néhány másodperces vagy perces elakadásával jár, diszfágiának, míg a tartósan fennálló fájdalmas nyelést – amely a táplálkozást, sőt még a folyadékfogyasztást is megnehezíti – odinofágiának nevezik. Az alkalmanként jelentkező nyelési zavarokkal, azaz a diszfágiával nemcsak az a baj, hogy kellemetlenek, hanem az is, hogy alattomosak. A még csak ritkán fellépő zavarok is félrenyeléshez vezethetnek: ilyenkor az étel a tüdőbe jut, ahol kialakulhat az ún. aspirációs tüdőgyulladás. A félrenyelés egyébként jelentkezhet a nyelési reflex kiváltódása előtt, a nyelési folyamat közben és utána is.
Ha túl korán, közvetlenül a mellékhatások lecsengése után, térünk vissza sportoláshoz, a vakcináció nem biztos, hogy elég hatékony lesz, mert a megfelelő hatás eléréséhez időre van szükség. Egy kemény edzés például belekavarhat ebbe a folyamatba. A kutatós szerint nemcsak hogy ajánlott, de egyenesen áldásos hatású lehet, ha oltás után szabadságot veszünk ki, amit kihasználunk lazításra, nyugalomban töltjük a napot, esetleg egy jót sétálunk. Minél nagyobb komfortot nyújtunk az immunrendszerünknek, annál jobban tud dolgozni a megfelelő immunválaszon. Természetesen akkor sem történik nagy baj, ha munkába kell mennünk, de a lényeg az, hogy feleslegesen ne fárasszuk le a szervezetünket, hagyjuk, hogy az immunrendszer a leghatékonyabban működhessen. Ehhez fontos a belső béke, a nyugalom is. Gondoljuk át, milyen tevékenységek azok, amelyek feltöltenek, és melyek merítenek ki. Van, aki szinte újjászületik egy háromórás erdei séta után, másokat viszont kimerít. Ez utóbbi esetben akkor válasszuk inkább az olvasást.
Mindössze az első dózist kapták meg a koronavírus elleni vakcinából a magyar kajak-kenu válogatott tagjai, akiket az utazási kockázat ellenére küldtek el a súlyosan fertőzött Dél-Afrikába edzőtáborozni – derül ki a Blikk cikkéből. A bulvárlap egy névtelenséget kérő orvosra hivatkozva írt erről, aki azt állítja, hiába győzködték a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) vezetését, hogy csak a második oltás után engedje el a sportolókat, az érveiket "lesöpörték". A kajak-kenu válogatott tagjait a Moderna koronavírus elleni vakcinájával oltották be 2–4 nappal indulás előtt, csakhogy a négyhetes edzőtábor alatt nincs lehetőség arra, hogy megkapják a második oltást is. Ez azért nem jó, mert teljes védettség csak a második oltás után alakul ki, addig pedig mindenki megfertőződhet, és tovább is adhatja a betegséget. Schmidt Gábor MKKSZ-elnök a Blikknek azt mondta, hogy a kiutazás és a hazatérés feltétele egyaránt a negatív koronavírusteszt, és az edzőtábort oltás nélkül is megszervezték. Jelenleg tíz-tizenöt sportoló edz Dél-Afrikában, teljesen elzárva, a legnagyobb elővigyázatossággal.
Ez is érdekelheti: Szputnyik V: hogyan működik az orosz vakcina? Koronavírus: ezért jöhetnek elő covidos tünetek oltás után Az első oltás után 2 hétig nincs semmilyen védettség Emellett az egyik leghatásosabb rizikócsökkentő tényező, ami a súlyos, krónikus betegségek kialakulását illeti. A rendszeresen sportolóknál sokkal kisebb az esélye a túlsúlynak, a diabétesznek, a szív- és érrendszeri panaszoknak vagy a tüdőbetegségeknek. Ezek a problémák pedig mind növelik annak a kockázatát, hogy egy fertőző betegség (pl. a COVID-19) súlyos, életveszélyes szövődményeket okozzon. Forrás: EgészségKalauz