A nyári időszámítás múlt század eleji bevezetését egyértelműen energiatakarékossági okok váltották ki, amelyet még az 1970-es években végzett energetikai mérések is alá tudtak támasztani, azonban ennek mára már korántsem akkora a jelentősége, mint 100 vagy akár 50 évvel ezelőtt. Friss energetikai adatok meta-analízise alapján a nyári időszámítás alkalmazása országonként valamelyest eltérően mindössze 0, 5 – 2, 5% energiamennyiséget takarít meg a lakosság számára. Mára a nyári időszámítás leginkább az időzóna nyári hónapokra vonatkozó, egyfajta korrekciójának tekinthető, növelve az aktívan eltöltött ébrenléti idő napfényes óráinak számát. Az Európai Unión belül első alkalommal 2015-ben merült fel a nyári időszámítás eltörlésének gondolata, azonban akkoriban a tagállamok véleménye erősen megosztott volt ebben a kérdésben. A nyári időszámítás eltörlését szorgalmazó tagállamok leginkább az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt hátrányos kronobiológiai hatásokra hivatkoztak. Egy-két év elteltével azonban néhány tagállam látványosan a kezdeményezés mellé állt, ennek eredményeképpen 2018-ban a tagállamokban internetes konzultáció zajlott a kérdésben.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében – olvasható a közleményben. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
Illetve: Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb. Valószínűleg elhalasztják Úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak. A kérdés jelenleg egyetlen uniós testület előtt sem szerepel, és a jelenlegi portugál soros elnökség végéig (június 30. ) nincs is tervbe véve - válaszolta a Ujhelyi István, MSZP-s európai képviselő irodája. Ennek oka egyrészt, hogy az unió minden szinten és minden erejével a koronavírus-járvány megfékezésén munkálkodik, másrészt pedig a tagállamok között nincs teljes konszenzus, miszerint a téli vagy a nyári időszámítás bevezetését támogatnák-e. Elég valószínű, hogy az óraátállítás eltörlésének ügye kimondva vagy hallgatólagosan, de el lesz halasztva. Feltehetően akkor kerül ismét napirendre, ha a járványt sikerült legyőznünk, de biztosat egyelőre senki nem tud.
2011-ben törölték el, amikor is ők az állandó nyári időt választották, de egy lakossági közvélemény kutatás után 2014-ben áttértek az állandó téli időre. Magyarország egyébként az elsők között, 1916-ban vezette be a nyári időszámítást és egészen 1919-ig használatban volt, majd 1941-1949 és 1954-1957 között alkalmazták, végül 1980 óta, úgy tűnik ezúttal 2021-ig. Amennyiben Magyarország az állandó nyári időt választja, március 28-án igazítjuk utoljára az órákat hajnali 2 óráról 3-ra, azonban ha az eredeti, téli időszámításnál maradunk, október 31-én történik meg az utolsó óraátállítás. (Címoldal kiemelt ábrája:)
Program verzió: 2. 2358 ( 2017. X. 31. )
Speciális továbbképzést szervez induló hemopoetikus őssejt-transzplantációs centrumok szakemberei számára (Pécs, Szeged, Debrecen, Marosvásárhely, Bukarest). A Semmelweis Egyetem Rácz Károly Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola [5] 6. Klinikai hematológia programvezetője, ezen belül három témában témavezető. Dr masszi tamashii. Nemzetközi oktatási tevékenység [ szerkesztés] European Group for Blood and Marrow Transplantation (EBMT) [6] oktatási bizottságának elnöke, továbbképző tanfolyamok szervezője, előadója (2003-2013). EBMT hivatalos tankönyv (The EBMT Handbook [7]) szerkesztője és társszerzője (2004, 2008, 2012). EBMT oktatási web-honlap [8] megalkotója (2009). European Hematology Association (EHA) [9] oktatási bizottságának tagja és az European Hematology Curriculum [10] nemzetközi oktatási program társszerzője. A köldökzsinórvér -transzplantációt támogató magyar weblap [11] megalkotója (nemzetközi konzorciumban, EU-pályázattal). Tudományos munka [ szerkesztés] Szakterület: hematológia, elsősorban a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek kezelése, hemopoetikus őssejt-transzplantáció.
–) magyar orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, egészségügyi menedzser, nemzetközileg elismert, jelentős kutatási eredményeket ért el a hematológia, azon belül is a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek kezelése, a hemopoetikus őssejt -transzplantáció területén. A budapesti Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika [1] igazgatója és az egyetem Belső Klinikai Tömbjének (BKK) orvos-igazgatója. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának általános, majd oktatási dékánhelyettese (2012-től). 2016-2019 között a Semmelweis Egyetem szenátusának választott tagja. Kezdetek A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett Budapesten 1977-ben. Dr. Masszi Tamás: „Fontos, hogy érezzük, egy csapat vagyunk” – Semmelweis Hírek. Érettségi után a Semmelweis Egyetem (akkor még: Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Általános Orvostudományi Karán folytatott tanulmányokat, ahol 1983-ban orvosi diplomát szerzett (Summa cum Laude minősítéssel). Később egészségügyi menedzserképzésben vett részt (1997-98), majd a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Közgazdasági Továbbképző Intézetének egészségügyi menedzser szakát is elvégezte (1999-2000).
A D-vitamin jótékony hatásai már régóta ismertek, ahogyan az is, hogy szervezetünk napfény hatására termeli azt. Az előttünk álló hónapokban az egészséges embereknek már tablettára sincs szükségük a megfelelő D-vitaminmennyiség fedezéséhez, hiszen a nyári időszakban 10-30 perc napon töltött idő elegendő a vitamin megfelelő szintű termelődéséhez, ami napi 2000 nemzetközi egység. Masszi Tamás - ODT Személyi adatlap. Csontjaink védelme és izomerőnk fokozása mellett a D-vitamin a betegségekkel szembeni védekezőképességünkre is pozitív hatást gyakorol. Ha a nyári időszakban napi negyed, vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad. A nyári hónapokban a maximum fél órás, nem a déli órákban történő, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, ennél további napozás esetén azonban mindenféleképpen alkalmazni kell a megfelelő fényvédelmet, amiről azonban érdemes tudni, hogy a D-vitamin termelődését is gátolja - hangsúlyozta dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója.
301-305. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 1 nyelv: angol URL 2018 Balassa K, Andrikovics H, Remenyi P, Batai A, Szilvasi A, Bors A, Kiss KP, Rajczy K, Inotai D, Torbagyi E, Lengyel L, Barta A, Gopcsa L, Tordai A, Masszi T: Sex-specific survival difference in association with HLA-DRB1 *04 following allogeneic haematopoietic stem cell transplantation for lymphoid malignancies, HUMAN IMMUNOLOGY 79: (1) pp. 13-19. Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság On-line. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: angol URL 2017 Varga Gergely, Mikala Gábor, Kiss Katalin Piroska, Kosóczki Éva, Szabó Edit, Meggyesi Nóra, Balassa Katalin, Kövy Petra, Tegze Bálint, Szombath Gergely, Tordai Attila, Andrikovics Hajnalka, Homolya László, Masszi Tamás: Proteasome Subunit Beta Type 1 P11A polymorphism is a new prognostic marker in multiple myeloma, CLINICAL LYMPHOMA MYELOMA & LEUKEMIA 17: (11) pp. 734-742. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 1 nyelv: angol URL 2012 Trask PC, Cella D, Besson N, Kelly V, Masszi T, Kim DW: Health-related quality of life of bosutinib (SKI-606) in imatinib-resistant or imatinib-intolerant chronic phase chronic myeloid leukemia, LEUKEMIA RESEARCH 36: (4) pp.
Télen napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint érdemes szedni. Fél óránál több napozás után nyáron fényvédelmet kell alkalmazni, de tudni kell, hogy ez a D-vitamin termelődést is gátolja Nos, az baj: A D-vitamin pótlása csak vitaminhiány esetén javasolt, mert egy normál D-vitamin-szinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre, hiszen az szélsőséges esetben kalcium-túlterhelést és veseproblémákat is okozhat. Ősszel és télen Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin-hiány, ilyenkor a napi 1000-2000 nemzetközi egységnyi D-vitamin szedése javasolt. Az elmúlt 4-5 évben megháromszorozódott a D-vitamin-szedés mértéke, ami előnyös, mert ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is. Dr masszi tamás. Dr. Masszi Tamás ismertette, hogy az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin-szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is.