Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. "igazságon túli" politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Magyarországon eddig nem jelent meg az összeesküvés-elméletek témakörét tudományos igényességgel megközelítő kötet - annak ellenére sem, hogy a téma a publicisztikában és a közbeszédben a korábbinál nagyobb figyelmet kapott, továbbá a társadalomtudományokban jelentős tudás halmozódott fel a témában az elmúlt években. Krekó Péter munkája hiánypótló, alapos feldolgozása a témának. A könyv, építve a szerző az elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaira és a doktori disszertációjára, tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját
Azt mondja, a válságkezelést a Fidesz népszerűsége is megérzi majd, a kórházi ágyak kiürítése kockázatos lépés. Cikksorozatunk következő része. 2020. 15:00 Gergely Márton "El sem hiszed, mennyire": 2020 is az álhírek éve lesz Hiába a felismerés, hogy mennyire kártékonyak az álhírek, a módszer hatékonysága miatt 2020-ban még több hamis és manipulált történettel bombáznak majd minket. Izgalmat az okozhat, melyik oldalra áll a Fidesz a klímavédelemről szóló információs háborúban. 2019. november. 19:30 Serdült Viktória Kovács Zoltán szerint a mai világban már bárkiből újságíró lehet A kormányszóvivő egy panelbeszélgetésen bizonygatta, miért nem felelős a kormány az álhírekért, és miért felesleges erről egyáltalán vitázni. 2019. 20:00 Tóth Richárd Kis János: A százéves háború győzött, aminek Orbán a haszonélvezője Mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van? Ez a filozófus új könyvének egy fő kérdése. A kötetbemutatón Kis János mellett Enyedi Zsolt és Krekó Péter arról is vitatkozott, hogy Orbán Viktor Magyarországa autokrácia vagy hibrid rezsim.
Cserhalmi Imre | Aligha akadt bárki is, aki meglepődött, amikor az aktuális hatalom kommunikációs nehéztüzérsége plusz papagájkórusa heves támadásokat vezetett Krekó Péter szociálpszichológus ellen, hiszen tudományos kutatásainak eredményei lerántották a leplet a politika ipari szintre emelt népbutításáról, hazugság- és üldözésáradatáról. Könyvének nagy sikere után, aránylag gyorsan megjelent a második, bővített kiadása is. Erről írok. Pontosabban arról, ami az új kiadásban az előzőhöz képest új. A Hegedűs Andreával társszerzőségben írt oldalakon azt mutatja be, hogy olyan válsághelyzet, illetve katasztrófa, mint a koronavírus-járvány, miként ad alkalmat a politikának a társadalmak dezinformálására, és miként olyan könnyű áldozatai ennek az emberek. Többek közt azért, mert a rendkívüli helyzetek fogékonnyá tesznek a téves, megalapozatlan híresztelésekre, az összeesküvés-elméletekre. Az emberek gyorsan szeretnének valamilyen megbízható tudáshoz jutni, és minél ellentmondásosabb az információs környezet, annál inkább.
2022. március. 11. 20:00 Csatlós Hanna Élet+Stílus Putyin bele fog bukni a háborúba – ígéri Alekszej Navalnij sajtótitkára Budapesten járt Kira Jarmis, az orosz ellenzéki mozgalmat a börtönből is irányító Alekszej Navalnij sajtótitkára. Jarmis első, magyarul is megjelent regénye kapcsán Krekó Péter politikai elemzővel beszélgetett arról, hogy miként vezeti félre és hallgattatja el az orosz társadalmat Putyin propagandagépezete az ukrajnai invázió idején. 2022. február. 23. 13:30 Windisch Judit hvg360 Krekó Péter: Orbánnak ki kellene mondania, hogy Oroszország az agresszor A politikai elemző problémának tartja, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz beavatkozást. Azt mondja, a jelenlegi helyzetben nem folytatható a Kelet felé kilengő hintapolitika. 2021. december. 08. 16:59 Itthon Kétszer annyi magyar tartja Oroszországot stratégiai partnernek, mint Amerikát Magyarország orosz médiában sugárzott képéről szóló kutatásokat mutattak be egy online konferencián. Az ott megszólaló szakértők szerint az ukrán határ menti csapatösszevonások ellenére sem valószínű az orosz invázió.
Még néha láthatók rájuk nyalogatni a földet és a szennyeződést, mint ételt. Szokásos étrendjükben nagyon magas a rosttartalom, de nagyon alacsony a fehérjeszintje is. A legtöbb szakértő meglepődött azon, hogy ez az állat olyan étrenden képes sikeresen élni, amely halálos lenne a környező állatok többségének. Ez a koalákkal kapcsolatos téma, amelyről többet szeretnénk megtudni. A fagyöngy és a dobozlevelek szintén az étrendjük részét képezik. Sokan nem veszik észre, hogy a koala többféle eukaliptuszlevelet is elfogyaszthat. Testüket és anatómiájukat úgy tervezték, hogy nagy mennyiségű növényzetet kezeljenek, de nagyon különlegesek étkezés közben. Mit eszik a KOALAS Diéta, emésztőrendszer és érdekességek. Ez arra késztetheti őket, hogy úgy döntsenek, hogy éheznek, nem pedig azt eszik, ami előttük van. Mások azonban azt fogyasztják, amit kapnak a túlélés érdekében. Hogy mi okozza ezeket a különbségeket egy koala és egy másik között, továbbra is rejtély marad. Ez egy olyan kutatási terület, amelyet sokan érdekesnek találnak, és amelyet tovább szeretnének vizsgálni.
A koalák négy ausztráliai államban fordulnak elő. A helyi szabályok szerint az állat veszélyeztetettnek minősül a Délkelet-Queensland Biorégióban és Új-Dél-Walesben, illetve ritkának Dél-Ausztráliában. Egyebek [ szerkesztés] Fiatal koala preparátuma a londoni Grant Museum of Zoology-ban A koala ujjain, ujjbegyein levő bőrlécek rajzolata megtévesztően hasonlít az emberéhez. A faj a kacsacsőrű emlőssel és a kenguruval együtt Ausztrália egyik legjellemzőbb, mondhatni szimbolikus állata, emiatt egyfajta popkulturális hatása is van, bumfordi megjelenése miatt sokan szeretik, számos mesének és rajzfilmnek is szereplője. Mit eszik a koala 6. A 2000. évi sydney-i olimpia egyik kabalaállata a koala volt. Bár igen kedvelt állat, egyoldalú táplálkozási igényei miatt tartása igen költséges. Ausztráliában gyakori és kedvelt állatkerti állat, sok állatkertben megtalálható. A többi kontinensen azonban csak kevés helyen tartanak koalát. Ma már az európai állatkertekben Dél-Európában termesztett eukaliptusszal takarmányozzák, amely valamelyest csökkenti a kiadásokat.
A H. N. V. magas tápértékű csali. Ennek az egész teóriának az úttörője Fred Wilton volt, aki a bojlizás kezdetén, már tudatosan foglalkozott a bojlik összetételével. Mit eszik a koala 3. Hajdanán a kutya- és macskaeledelekből készítettek pasztákat és azzal csaliztak. Olcsó és elérhető volt mindenki számára és akkor még a minőség a "cél állat" érdekeit szolgálták … Frednek volt egy teóriája, amit úgy gondolok minden, bojliját magának készítő horgásznak meg kellene fogadni. Az elmélet az volt, hogy minden állat a természetes ösztöneire hagyatkozik és a táplálkozási ösztönei úgy alakultak ki, hogy először túlélni kell, majd azután jön minden más, legutolsóként a boldogulás és a jólét. Ezt nekünk, horgászoknak úgy lehetne levetíteni, hogy ha készítesz, vagy használsz egy jó minőségű bojlit, és az a hal számára megfelelő beltartalmi értékekkel rendelkezik, tehát a ponty számára tápláló, értékes tápanyagforrás, akkor a hal azt szívesen fogja fogyasztani és hatalmas sikereket tudsz elérni vele. Ehhez az kell, hogy megfelelő mennyiségben és tudatosan is alkalmazd csalijaidat, és legtöbbször az alapanyagok kiválasztásánál el dől a siker.