Kiesett TÓTH DÁVID - Magasság:181 Súly:82 Életkor:34 Versenyzők Életrajz 34 éves, nőtlen, kayakozó. 2011-ben világbajnok, 2002-ben olimpiai ezüst érmes. Fegyelmezett barátságos és okos. Nehezen viseli azokat az embereket akikkel nem találja a közös hangot. Hisz abban hogy mindent meglehet beszélni és így a problémákat meglehet oldani. A játékos statisztikája A versenyző átlagos sebessége az általa megnyert körök alapján Sebesség: METER / másodperc Teljesített Feladatok Száma Átlagos idő A VERSENYZŐK ŐSSZEHASONLITÁSA Tóth Dávid Magasság:181 Kilo:82 Életkor:34 A versenyzők teljesítményének összehasonlítása
Tóth Dávid bízik abban, hogy a későbbiekben a kajak közelében maradhat, mert kisgyerekkora óta meghatározó része az életének. Gondolkozott azon, hogy edző lesz, de éveken át járt edzőtáborokba, nagyon sokat volt távol, és az edzősködés is ezzel járna, ezért inkább sportvezetőként támogatná kedvenc sportágát. "Nem tudnám elképzelni, hogy minden nap motorcsónakba üljek, és onnan vezényeljek edzéseket" – mondta. Mostanában inkább eltávolodott a sporttól, az elmúlt időszakban televíziós műsorokban vállalt szerepet. "Részt vettem egy sportreality műsorban, amelynek megvolt a sporttartalma, mindennapi küzdelmeket vívtunk egymással, de nem szeretném, ha az emberek úgy néznének rám mint médiaszemélyiségre, hanem mint egy jó eredményeket elért kajakosra" – mondta az olimpiai ezüstérmes, és a tévészereplés pozitív hozadékaként tartja számon, hogy fel tudta hívni a figyelmet a kajak-kenura, és kapott több olyan rajongói levelet, amelyből az derül ki, kisgyerekek miatta kezdtek kajakozni, ami számára külön öröm.
Edzőként nem, sportvezetőként viszont el tudja magát képzelni az olimpiai ezüstérmes kajakozó Tóth Dávid, aki az elmúlt hónapokban televíziós műsorokban is többször szerepelt. "Nem bántam meg, hogy abbahagytam a kajakozást, mivel úgy fejeztem be, hogy nagyon szép eredményeket értem el. Sajnos 2017-ben azt a versenyszámot, amelyben éveken keresztül eredményes voltam, levették az olimpiai programról, próbáltam más számban kijutni vb-re, de ez három éven át nem sikerült, így jó szájízzel hagytam abba" – mondta az InfoRádióban a londoni olimpián (2012) a kajaknégyessel 1000 méteren ezüstérmet nyerő sportoló. Utána már a 2016-os riói játékokra sem sikerült kijutnia, ami egy fájó pont, de "nem fog ezen őrlődni élete hátralévő részében", inkább előre tekint. A legbüszkébb természetesen az olimpiai ezüstre, de a 2011-es szegedi világbajnoki aranyra is szívesen gondol vissza (K2-500), valamint a 2015-ben négyesben megnyert Európa Játékokra is. És persze büszke a sportból szerzett barátaira is, Kulifai Tamással és Kammerer Zoltánnal a mai napig nagy cimborák.
A nap sportképe: kajakosaink a Nagy Mecsetben Néhány napja egy videóval beszámoltunk arról, hogy a Fábiánné Rozsnyói Katalin vezette kajakosok milyen kőkeményen edzenek az Egyesült Arab Emirátusokban a tengerparton, most pedig egy kis pihenőre is volt idejük. Ellátogattak a Nagy Mecsethez, amely sokak szerint legalább akkora élményt ad, mint az indiai Taj Mahal. A világ legnagyobb mecsetét a turistanők is megnézhetik fekete abayába öltözve, így a legendás edzőnő is bemehetett tanítványaival. Március 31-ig készül kint Kati néni csoportja.
A jogalkotó az állattartás szabályozásában bekövetkező fontos változást nem egyik pillanatról a másikra kívánta bevezetni, hiszen már eddig is tilos volt kistestű, azaz 20 kiló alatti ebet 4 méternél, közepes méretűt (20-40 kilóig) 6 méternél, nagytestűt pedig 8 méternél rövidebb lánccal tartósan kikötni, valamint 10, 15, illetve 20 négyzetméternél kisebb területen huzamosabb ideig tartani. Magyarországon sajnos még mindig erősen él a köztudatban az a gondolat, hogy az udvarba kutya 'kell'. Ezek az állatok túl sok esetben lánc végére kerülnek, ha 'csak' afféle élő jelzőrendszer gyanánt tartják őket. Gazdi tipp / Csak így tarthatod láncon a kutyát!. Pedig a kutyák jóval többek ennél. De ezt csak azok az emberek tudják, akik hagyják, hogy közel kerüljön szívükhöz egy négylábú társ. Reményeink szerint egyre több ember ismeri fel, hogy a kutyát csak akkor érdemes tartani, ha meg tudjuk számára adni azokat a körülményeket, melyben boldog lehet. S akkor, ezek a rendeletek csak formalitások lesznek, hiszen egy felelős gazda valóban csak szükség esetén köti láncra kutyáját.
Ilyen negatív hullám volt a chipelés bevezetése is a kutyák számára. Pedig a felelős állattartáshoz hozzátartoznak ezek a magától értetődő apró változások, melyek az ebek jólétét próbálnák meg segíteni. Ennek a rendeletmódosításnak az a célja, hogy senki ne kezdjen kutya tartásába, ha nincsenek meg a megfelelő, az állat és a lakókörnyezet jogos igényeit is kielégítő feltételek. Nagyon fontos tudni, hogy nem követ el bűncselekményt az, aki vét a vonatkozó rendelet előírásai ellen, hiszen ezek alapvetően nem a Btk. Kutya lincoln tartas . -ba ütköző cselekedetek! Ha valóban az állat kíméletét nem biztosító módon, tartósan láncon tartott kutyán szeretne valaki segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája, ennek meg nem történte esetén kiszabható állatvédelmi bírság, melynek alapösszege 15. 000 Ft. Ez az összeg minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető.
Azon körülmények részletes jogszabályi meghatározása, amik ahhoz szükségesek, hogy egy kutya jól szocializált, boldog, kiegyensúlyozott lényként élhessen, lehetetlen, hisz az igények egyedenként, fajtánként eltérőek. Éppen ezért a rendelet előírásai egyfajta követendő irányt határoznak meg, segítve a felelős állattartási szokások kialakulását. A jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában sajnos szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról, de az igen, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra! Az állattartók kötelessége, hogy – bármely tartási mód esetében – biztosítsák a kutyájuk egyedi igényeinek megfelelő életkörülményeket, beleértve a rendszeres és megfelelően szervezett szabad mozgás lehetőségét is. Szintén a gazda felelőssége, hogy az eb szükségtelenül ne zavarja a lakóközösség életét, emellett kiemelten fontos az ember egészségének és testi épségének védelme! Mégis láncra köthető a kutya? | Sokszínű vidék. Egy összetett témáról van tehát szó, melyben az állat és az emberi környezet jogos igényeit is kielégítő feltételeket kell megteremteni.
-ba ütköző cselekedetek. Ha valaki egy az állat kíméletét nem biztosító módon, tartósan láncon tartott kutyán szeretne segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. A tartós kikötés tilalma nem egyenlő a láncon tartás abszolút tilalmával - Közérdekű. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája. Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor állatvédelmi bírságot szabhatnak ki rá, melynek alapösszege 15. 000 forint. Ez az összeg minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető. Felelős állattartás Az állatvédelmi hatóság továbbra is hangsúlyozza, hogy ha valaki kutya tartására vállalkozik, tartsa szem előtt a felelős állattartás szabályait és mérlegelje, hogy meg tudja-e teremteni a háziállata személyes szükségleteit, valamint a saját környezetének jogos elvárásait kielégítő körülményeket.
2012-ben jelentősen változtak azok az állatvédelmi előírások, amelyek a kutyatartásra vonatkoznak. Pallós László példaként említette a kutyák kötelező mikrochipes megjelölését. Hozzátette: 2013. január elsejét követően már valamennyi négy hónapos életkort betöltött ebet csak úgy lehet tartani, ha azt egyedileg mikrochippel megjelölték. Ezeknek a kutyáknak az adatai egy állami ebadatbázisba kerülnek. "Örömmel mondhatom, hogy már másfél millió kutyába került egyedi jelölés. Vagyis, ha elvesznek, akkor nagyon hamar visszakerülhetnek az aggódó gazdikhoz"- fogalmazott a NÉBIH igazgatóhelyettese. A bírságok mértékéről is beszélt a NÉBIH munkatársa: "Változott ezen túlmenően az állatvédelmi bírság is, hiszen nagyon sokáig volt hatályban egy korábbi jogszabály, amelyet korszerűsíteni kellett. Az állatvédelmi bírság kiszabásakor, egy alapösszeggel számol a hatóság, ami 15 ezer forint, és az eset súlyosságától, az elkövető személyétől, a cselekmény súlyától, ismétlődésétől függően, ezt különböző szorzókkal sokszorozza meg hatóság. "