A kifizetőnek minősülő bérlőnek 2018. december 31-e után sem kell levonni adóelőleget, ha a bérbeadó egyéni vállalkozó. Viszont továbbra is köteles adóelőleg levonására, ha a bérbeadó nem volt kötelezett az adóhatóságnál adóalanyként bejelentkezni, ezért nem rendelkezik adószámmal sem. Az adóelőleg-levonási kötelezettség akkor is terheli, ha a bérbeadó adószámmal rendelkező magánszemély, aki nem egyéni vállalkozóként folytatja bérbeadási tevékenységét. Az első esetben a bérbeadó számviteli bizonylatot, a második esetben számlát köteles kibocsátani az őt megillető bérleti díjról és a bérlőre átterhelt költségekről. A 2019. január 1-jétől hatályos szabály kizárólag a személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozik, a bérbeadó bizonylatolási kötelezettségét nem érinti. A számlázási kötelezettség vonatkozásában (a jelenleg ismert információk alapján) 2019. január 1-jétől változás nem történik. A bérbeadó által a bérleti díjon felül a bérlőre átterhelt közüzemi költségek vagy más (előzőleg említett) költségek továbbra is beletartoznak a bérbeadás adóalapjába, osztják annak áfabeli megítélését.
Magánszemély bérlő esetén az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig kell az adóhatósághoz befizetnie. Ezt átutalással, vagy csekken történő befizetéssel lehet teljesíteni. Nem magánszemély bérlő esetén az előlegfizetést nem a bérbeadónak, hanem a bérlőnek kell teljesíteni havonta. A bérlőre ilyenkor kifizetőként hivatkozunk. A kifizetőnek az adóelőleget a kifizetendő bérleti díjból le kell vonni, bevallani és megfizetni az adóhatóság felé. A kifizetőnek a bevallásban a bérbeadó személyes adatait is közölni kell. Ezek a következőek: név, születési név, születési hely, idő, anyja születési neve, adóazonosító, taj-szám. A bérlő a levont adókkal csökkentett összeget fizeti ki a bérbeadó részére. A levont adókat a bérleti díjról kiállított bizonylaton érdemes feltüntetni. Kifizető bérlő esetén a bérbeadónak a bérleti viszony elején költségnyilatkozatot kell adni a bérlő felé. Ebben nyilatkozni kell a költségelszámolás típusáról, a levonandó költségek összegéről. A nyilatkozatban a levonandó költség összege nem lehet több a bevétel 50 százalékánál.
Az ingatlan értékcsökkenési leírását is el lehet számolni. Ennek az alapja az ingatlan vételára. Mértékét az Szja törvény határozza meg, de jellemzően 2 százalék évente. Az értékcsökkenési leírást a tulajdonos számolhatja el költségként, időarányosan, területarányosan. Időarányosan abban az esetben, ha a bérlet nem teljes naptári évet ölel fel. Területarányosan kell az értékcsökkenést elszámolni, ha nem a teljes ingatlant adja bérbe a bérbeadó. Az adó alapja a bevétel összege csökkentve az elszámolható költségekkel, az így kapott összeg minősül jövedelemnek. A bérleti díjból származó bevétel általában nem egyezik meg a bérleti díjból származó jövedelemmel. A jövedelem az adó alapja, az adó mértéke az adóalap 15 százaléka. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet és adókötelezettséget a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallani. Az ingatlan bérbeadásból származó bevételek után előleget kell fizetni. Az adóelőleg megfizetésekor figyelembe kell venni, hogy ki a bérbevevő?
A befektetői döntés tehát helyesnek látszik. Téves azonban, az az elképzelés, hogy az ingatlanok bérbeadása úgynevezett "tiszta jövedelem", vagyis aki a saját tulajdonú lakását, házát kiadja, aminek a bérleti díját és rezsijét a bérlő fizeti, az a bevételt 100%-ban elkönyvelheti és kész. Természetesen a tulajdonosoknak adózniuk kell a lakások bérbeadás után. Nézzük meg, hogy az ingatlan bérbeadás adózása hogyan is néz ki 2020-ban? – Mi a különbség a tételes és nem tételes költség elszámolás között? Hogyan kell kiszámítani az ingatlan kiadásából származó jövedelem adóját? 2020-ban kizárólag SZJA kötelezettsége van a lakás bérbeadónak, EHO fizetési kötelezettsége már nincsen, így csak a 15% személyi jövedelemadót kell befizetnie, tehát az ingatlan bérbeadás adózása idéntől megváltozott. Az adó alapja a jövedelem és nem a bevétel. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadónak nem a teljes bevétel után kell adót fizetnie, hanem a kiadásokkal csökkentett ősszeg után. Az adó alapja ennek értelmében: BEVÉTEL – KIADÁS Milyen típusú költség elszámolási módszereket alkalmazhatunk?
A VILÁG LEGNAGYOBB GYÉMÁNTJA 💎 - YouTube
Az Enigma egy karbonádó, vagyis fekete gyémánt. Ezek nem túl gyakori képződmények, keletkezésük 2, 6-3, 8 milliárd évre nyúlhat vissza. A világ legnagyobb gyémántja 5. Nyomokban nitrogént és hidrogént tartalmaznak, valamint oszbornitot, amely csak a meteoritokban fordul elő. Ilyen gyémántokat csak Brazíliában és a Közép-Afrikai Köztársaságban találtak. A Sotheby aukciósház várakozása szerint 4, 1 millió és 6, 8 millió dollár (1, 28-2, 2 milliárd forint) közötti áron kelhet el az Enigma – írta a Forbes.
Az újonnan felfedezett drágakövet a tudósok BPM-370893-nak, a köznyelv pedig valamivel szellemesebben Lucy-nek nevezi, a Beatles "Lucy in the sky with diamonds" című dala után. Azon túl, hogy elábrándozhatunk, mi mindent kezdhetnénk egy ilyen hatalmas ékszerrel, a felismerésnek tudományos jelentősége is van. Bár már több mint négy évtizede sejtik a csillagászok, most először sikerült igazolni a fehér törpék elkristályosodását, és feltárni a csillag magjának szerkezetét. A fehér törpék nem csak sugárzóak, de gigantikus gongként viselkedve, folyamatosan pulzálnak is. E pulzálás alapján képesek a csillagászok a fehér törpék rejtett belsejét feltárni, hasonlóan ahhoz, ahogy a geológusok a földrengések alapján a Föld belsejét vizsgálják. A csillagászok szerint a mi Napunk is fehér törpévé válik 5 milliárd év múlva. Rá két milliárd évre a Nap magja valószínűleg kristályosodni kezd, és Naprendszerünk közepén ugyancsak egy hatalmas gyémánt képződik. A világ legnagyobb gyémántja youtube. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.