és kisebb hasábokra vágjuk a zöldségeket is. Kevés tejfölt keverjünk ki alaposan, merjünk hozzá a forró levesből és hő kiegyenlítve adjuk a tejfölt a léhez. Felforraljuk, végül visszatehetjük a tépkedett csülökhúst, az oldalast, a zöldségeket és babot és a kolbászt is. Legyen gazdag, arányos a betéttel és a lével a Jókai bableves! Csepp ecettel tegyük pikánssá! Tálalás pillanatában egy kanál tejfölt, finomra vágott petrezselymet és házi csipetkét tegyünk a leves és a sűrűje tetejére. Tűzforrón fogyasszuk! Hozzávalók: Füstölt első csülök – kb. Jókai bableves - Borbás Marcsi szakácskönyve (2020.11.01.) - YouTube. 0. 5 kg-os darab Sertés oldalas – kb. 5 kg Száraz bab – kb. 200-250 g Füstölt kolbász, karikázva – 1\2 szál Fűszerpaprika – 2 ek Babér levél – 2 db Feketebors, egész – 15-20 szem Ecet 10%-os – 1-2 ek Sárgarépa – 1 szál Fehérrépa – 1 szál Vöröshagyma, héjasan félbevágva – 1 db Fokhagyma, hájasan félbe vágva – 1 db Vöröshagyma, finomra vágva – 1 fej Kacsazsír – 2 ek Liszt – 2 ek Tejföl – 250 g + a tálaláshoz Petrezselyem, finomra vágva – tálaláshoz Házi csipetke, kifőzve – tálaláshoz Só További adásokért és a receptvideókért látogassanak el a Médiaklikk/Főmenü oldalra!
0, 12 kg liszt, 0, 05 kg vöröshagyma, 0, 01 kg fokhagyma. 0, 005 kg fűszerpaprika, 0, 15 l tejföl, 5 pár debreceni kolbász, 5, 00 l víz a javasolt folyadék. Csipetkéhez: 0, 12 kg liszt, 1 db tojás, 0, 01 kg só Előkészítés: A csülköt hideg vízben alaposan megmossuk, a babot pedig beáztatjuk. (a babot és általában a szárított hüvelyeseket áztatással készítjük elő a főzéshez, ajánlatos már előző este beáztatni, mert így könnyebben puhul) Csipetke: Az alapanyagokból kemény tésztát gyúrunk, amit 2-3 mm vastagságra nyújtunk. Kézzel apró darabkákra csipegetjük (reszelő segítségével gyorsítható a folyamat). A tésztát megfőzzük. Készítés: A levesből kiemeljük a debrecenit (kettévágjuk, sűrűn bevagdossuk, majd kevés zsírban ropogósra sütjük). A puhára főzött csülköt kicsontozás után, arányos részekre daraboljuk, adagoljuk. Az előmelegített levesestálba helyezzük a darabolt csülköket és a csipetkét, rámerjük a forró bablevest. Tetejét meglocsoljuk tejföllel és paprikaszínnel. Az utolsó pillanatban ráhelyezzük a ropogósra sült debrecenit.
A Jókai-bableves csülökkel és debrecenivel hozzávalói: 20 dkg szárazbab 2 sárgarépa 1 petrezselyemgyökér 1 kisebb zeller 1 zöldpaprika 1 paradicsom 1 fej vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 1 csokor zellerzöld 50 dkg füstölt csülök 2 pár debreceni kolbász olaj 2 dl tejföl erős paprika 2 kisebb babérlevél pirospaprika só A csipetkéhez: 5 dkg grízes liszt 1 tojás só A Jókai-bableves csülökkel és debrecenivel elkészítési módja: A csülköt bő vízben feltesszük főni. Amikor megpuhult, kiemeljük és félretesszük. Felhevített olajon megfuttatjuk a vöröshagymát és a zúzott fokhagymághintjük pirospaprikával, majd kevés vízzel felöntve kiforraljuk. Beletesszük az előző este beáztatott, leszűrt babot, a kis kockákra vágott paprikát és paradicsomot, valamint a zellerzöbérlevéllel és sóval ízesítjük, felöntjük vízzel, valamint 1 liter csülök főzőlével és félig megpároljuk. Közben a tojást kevés sóval ízesítjük, majd annyi liszttel dolgozzuk össze amennyit felvesz. Kis darabkákat csipkedünk a tésztából, és lisztezett tálcára szórjuk.
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották. A középkorban az ünnepen először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Úgy tartották, hogy ha a gyertya szenteléskor nem alszik el, akkor jó méztermés lesz. Megveregették vele a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek. Gyertyaszentelő Boldogasszonyt hívták segítségül a természet romboló erői ellen, hogy védje meg a házat és lakóit a villámcsapástól, az állatokat a farkasoktól. E naphoz számos időjóslás is fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik vackára, mert a korai, csalóka napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java hátra van. Február 2 medve euro. A sok évszázados megfigyeléseken alapuló népi regula ezt így fogalmazta meg: Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket (a takarmány hulladékát) is vedd elő – vagyis ha február 2-án melegít a nap, sugaraitól ragyog a hó és a jég, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz.
Február 2, Gyertyaszentelő boldog asszony, és a medve A katolikusok ma, vagyis február másodikán ünneplik, hogy szűz Mária a régi zsidó hagyománynak megfelelően, Jézus születése után negyven nappal átesett a szokásos megtisztulási szertartáson. Szent József és szűz Mária ekkor szentelték az Úrnak elsőszülött fiúkat, Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, ami előírt vallásos cselekmény volt. A gyertyaszentelő boldog asszony napját az időjárással is összefüggésbe szokták hozni. Ma is él a mondás: "Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél. " Sőt még az évi termésre is szoktak jósolni február másodikán, ha ezen a napon eső esik, jó termés várható, vagy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd. Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony | Hobbikert Magazin. "Ha gyertyaszentelő fényes, akkor szűk termés lesz! " A néphagyomány szerint a medve ezen a napon jön ki barlangjából – tájékozódni. Közismert hiedelem szerint, ha a medve gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, tovább alussza téli álmát, akkor nagyon elnyúlik a tél, de ha nem látja meg az árnyékát, kint marad, és akkor korai tavaszra számíthatunk.
Nomármost mivel minden medve környezettudatos (lásd. a képen), ezért napelemes telefonja van, ezért mikor süt a nap, még visszamehet, mert még töltődik, de ha borús az idő, akkor jobb, ha előjön, különben nem ébred fel időben… (bocsánat, de meglódult a fantáziám és a fahumorom a 'Képtelen természetrajz' után szabadon – a szerk. :)) Kép:
Február 4. - Rák ellenes világnap A rák elleni küzdelem február 4-ei világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, és hangsúlyozza a megelőzés és az egészségesebb életmód szükségességét, a megfelelő kezelés fontosságát. Február 5. - Kner Izidor születésnapja Kner Izidor nyomdász, könyvkötő 1860. február 5- én született Gyomán. Szülei Kner Sámuel és Gesmey Katalin. Február 2 medve 10. 1882-ben egyszemélyes kisnyomdaként alapított nyomdát, mely az első világháború előtt már több mint 150 fővel dolgozott. Az első munkái egyházi kiadványok voltak, majd közigazgatási nyomtatványok készítése jelentett biztos megélhetést. Ez a gazdasági alap tette lehetővé a könyvkiadást és a művészi báli meghívók készítését és forgalmazását – melyek illusztrálásához neves festőket, grafikusokat nyert meg. Kner Izidor számos szakmai kiállításon mutatta be nyomdája termékeit, sok díjat, elismerést kaptak itthon és külföldön egyaránt. Csak kiváló minőségű, hibátlan termékek hagyhatták el nyomdáját, s a magas szakmai követelmények és a jó reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.
Ha viszont nincs árnyék, a medve aktív marad, hiszen hamarosan itt a tavasz. Milyen "hibernáció" az, amit az állat random módon csak úgy megszakít, majd folytat, mintha mi sem történt volna? Ahol a nőstény "álmában" hozza világra és szoptatja bocsait? Dr. Február 2. - Medve monda - Derűlátó. Farkas János biológust, az ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusát kérdeztük. Kétféle álom Először is arra érdemes kitérni, hogy az inaktivitásnak két fokozatát különböztetjük meg. A klasszikus értelemben vett "téli álom" valódi hibernációt jelent, elsősorban rovarokra, hüllőkre, kétéltűekre jellemző. Ilyenkor az állat hosszú ideig szinte tetszhalott, testhőmérséklete akár fagypont közelébe, esetleg az alá is csökkenhet, szívverése, lélegzése, anyagcseréje egészen minimális szintre csökken. Nemhogy magától nem ébred fel az idő megenyhüléséig, de felébreszteni is alig lehet. Ha mégis, annak végzetes következményei lehetnek, mert ha vissza is tud térni a hibernációba, a »felébredéssel« annyi energiát veszít, hogy tavasszal már nagy valószínűséggel nem lesz versenyképes fajtársaival és ragadozóival szemben – mondja a Farkas János.