Még 1967. év őszén megkezdődtek a külső kertben az Erdőmérnöki Kar által jóváhagyott tervek szerinti telepítések is. A nyugati részben (Deákkúti út felől) Eurázsia jelentősebb fa és cserjefajait telepítették a következő csoportosításban: 1. Japán mérsékeltövi flórája. 2. Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék növényei. 3. Kelet-Szibéria fás növényei. 4. Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei. 5. Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája. A keleti részben (Honvéd út felől) Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajaiból telepítettek különböző fajokat. Itt a következő csoportokat alakították ki: 1. Atlantikus flóraterület, 2. Pacifikus flóraterület. Ebben az időszakban is a fő növénybeszerzési forrást a nemzetközi magcsere jelentette. 1968-ban 9 hazai és 175 külföldi botanikus kerttel létezett csereviszony. Botanikus kert sopron megye. A hazai faiskoláktól és botanikus kertektől is meglehetősen sok élő anyagot kapott, vásárolt, vagy cserélt a kert. Vancsura Rudolf 1969-es leköszönése után 1976-ig nem volt önálló vezetője a Botanikus Kertnek.
Természetesen a kertnek van még egy igen nemes feladata is: esztétikai keretül szolgál egy olyan intézménynek, amelynek hivatása a növénykultúra ápolása. Sopron Média A Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött mellette botanikus (dendrológiai) kert. Természetes volt, hogy a Sopronba áttelepült intézménynek is rendelkeznie kellett hasonlóval. Botanikus kert sopron dr. 1922-ben költözött mai helyére, a korábbi Honvéd Főreáliskola épületeibe. Az épületeket övező enyhén lejtős, közel trapéz alakú terület 1897-ben, még a főreáliskola építésére való átadásakor nagyrészt szántóföld, kisebb részében gyümölcsös volt. A be nem épített, szabad tereket az iskola céljaival egyezően rendezték be: a főépületek mögötti központi részt és planírozták és rajta uszodát építettek, illetve gyakorlóteret, sportpályát alakítottak ki. Szegélyén egy 20-50 méteres sávot meghagytak természetes vonulatában. Az épületektől távolabb eső, nyugati részében konyhakertészet és a gyümölcsös volt. A fennmaradt területeket facsoportokkal telepítették be, s a főbb útvonalakat és épületeket sorfákkal szegélyezték.
Vakok és gyengén látók számára akadálymentesített sétaút is biztosított, a bejárati térkép segít a tájékozódásban. Az Élő Növénygyűjtemény számos érdekes vagy éppen ritka honos vagy exóta fajt tartalmaz. A hazai flórából 149 védett vagy fokozottan védett növényfaj él itt. Közülük kiemelkedően nagy állományban él a védett erdei ciklámen(Cyclamen purpurascens), a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) valamint a mocsári és vízi növények medencéjében a vidrafű (Menyanthes trifoliata). A fokozottan védett növények közül például a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. Növények/B/Bodzaszagú ujjaskosbor – Wikikönyvek. hungarica) él itt de a teljes lista megtalálható a kert honlapjá exóta fajok közül néhány igazi faóriás is él a kertben, mint például az óriás mamut-fenyő (Sequoiadendron giganteum), az örökzöld mamutfenyő(Sequoia sempervirens) vagy az élő kövületnet számító kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides).
Kiemelte, hogy amikor tünetmentes embereket szűrnek - akiknek például utazás miatt szükséges a PCR-teszt - akkor is százból jellemzően négy-öt embernek pozitív lesz a koronavírus-tesztje. Így ha egy nagyobb rendezvényen húsz-ötven ember tartózkodik zárt térben, köztük is lehet egy-két olyan, aki tünetmentes fertőzött. Merkely Béla szerint fontos lenne, hogy minél többen vegyék fel az első és a második oltást, növeljék az átoltottságot. Dr. Merkely Béla Fotó: Polyák Attila - Origo A jelenlegi mintegy 62 százalékos átoltottsággal Magyarország Közép-Kelet-Európához képest jól áll, de Nyugat-Európa - például Dánia, Norvégia, Franciaország, Spanyolország - számaihoz képest elmarad a magyarországi oltottak aránya. Beoltanak egy férfit a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik adagjával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton Miskolcon. Forrás: MTI/Vajda János A rektor - aki mostanáig már több mint 21 ezer koronavírus elleni védőoltást adott be - azt mondta, a szakemberek értetlenül állnak az oltásellenes véleményekkel szemben.
Elmondta, hogy eltávolított pajzsmirigy vagy vese, cukorbetegség, glaukóma, magas vérnyomás, illetve darázscsípés-allergia esetén is megkaphatják bármelyik oltást az érintettek, ahogy az antibiotikum szedése sem problémás. Több szervet érintő autoimmunbetegség esetében viszont a Pfizer vakcinájának beadását javasolta. Több kérdező is azt firtatta, hogy átestek a betegségen, de nincs antitestük, mire válaszul a rektor elmondta, hogy sok fajta antitest képződhet a fertőzést követően, sőt sejtes védelem is kialakulhat. Szó esett az anafilaxiás sokkról. Merkely Béla megemlítette, hogy a Semmelweis Egyetemen 100 ezer embert oltottak be, de csak egy esetben tapasztaltak anafilaxiás sokkot. Korábban az olyan embereknek, akiknek volt ilyen kórelőzményük, a biztonság kedvéért intenzív osztályon adták be az oltást, de 20 esetből egyetlen egy esetben sem ismétlődött meg ez a tünet. Mindenesetre ilyen esetekben, illetve idősebb, többfajta allergiától szenvedők esetében is a kórházi oltópontokat javasolta a biztonság kedvéért.