18. számú határozatának szellemében, a Szent László lovagkirály zarándokút hírnökeként mintegy 900 kilométeres utat tesz meg. A somogyvári ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Varga László, püspök, Kaposvár Római Katolikus Egyházmegye, Móring József, országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Gyurákovics László, Somogyvár község polgármestere, Debrecen város képviseletében Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, a virágkocsit készítő Pikó Sándor, debreceni képzőművész, illetve a Debreceni Egyetem delegációjának vezetője Dr. Dénes Zoltán egyetemi tanár, plébános. Erre az alkalomra Debrecen városa külön zarándokbuszt is indított, amelynek köszönhetően római, görög katolikus és református hívek, illetve a Debreceni Egyetem néprajz szakos hallgatói közösen vehettek részt az eseményen. Dénes Zoltán címzetes kanonok a mise végén ismertette a Szent László lovagkirály zarándokút állomásait, majd a hívek a Szent László lovagkirály ereklyéje elé járultak.
A zarándokút következő állomása Debrecen lesz, ahol május 11-én, szombaton délelőtt csodálhatják meg az érdeklődők a Szent László Ereklyéjét és a lovagkirály legendáját ábrázoló virágkocsit.
hivatali nyelv használatát: " Miután a latin nyelvet minden hatóságnál kiküszöbölni és helyébe a németet állítani szándékozunk, kegyelmesen rendeljük: hogy 3 év múlva minden hatóságok és törvényszékek minden ügyeket egyedül német nyelven tárgyaljanak, és az ügyvédek is azon tegyék előadásaikat. " V. 18: a Helytartótanács meghatározta, mikor kezdik a kormányszékek és hatóságok az ügyeket ném-ül tárgyalni. Hivatalba senki sem juthatott, aki nem tudott ném-ül, amit a vm-knél már 1785: érvényesítettek. - 1784. VII. 3: önkényesen húzott határokkal 11 megyére osztatta Erdélyt, amivel megszüntette a székely és szász székek önkormányzatát, a →szabad királyi városok at a megyéknek rendelte alá. - VIII. 27: vámrendelet ében a belföldi ipar védelmében megtiltotta, ill. magas vámokkal nehezítette a külf. áruk behozatalát, az osztrák-m. vámhatárt megtartotta. - XI. 1-i rendelete szerint csak azt lehetett fölvenni a lat. isk-kba, aki tudott ném-ül írni-olvasni. A türelmi rendelet - II. József és a magyar protestantizmus-Mályusz Elemér-Könyv-Attraktor-Magyar Menedék Könyvesház. 31: leverette a Hora-Closca-lázadást. - 1785.
A türelmi rendelet allegóriája, akvarell (1785) A türelmi rendelet ( németül: Toleranzpatent): II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első, legfontosabb intézkedése volt 1781. október 25-én, [1] amellyel – a felvilágosult abszolutizmus szellemében – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított egyes felekezeteknek. Tartalma [ szerkesztés] II. József rendeletére emlékeztető felirat 1789-ből az abádszalóki református templomban A türelmi (latinosan: tolerancia) rendelet az evangélikusok /lutheránusok/ reformátusok /kálvinisták/, (egyszóval: protestánsok) és görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. A „fordított Canossa-járás” sem tudta rábírni II. Józsefet türelmi rendelete visszavonására » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. [1] Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és harang nélkül, [1] nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. [1] Erre a templomépítési rendeletre, csak 1786-ban került sor. [1] A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán.
A türelmi rendeletben az uralkodó megtiltotta, hogy bárkit hite miatt üldözzenek, egyúttal pedig a protestáns lelkészeket felszabadította a katolikus püspökök ellenőrzése – és egyben gyakori gáncsoskodása – alól. II. József 18 pontos pátense a vegyes házasságból származó gyermekek ügyében is igazságot tett: korábban, ha az édesapa vagy az édesanya katolikus volt, a gyermekeket kötelező jelleggel ebben a hitben nevelték fel, erről pedig a protestáns lelkészeknek ígérvényt – reverzálist – kellett kiállítaniuk. A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus - Habsburg Történeti Intézet. A rendelettel mindez megváltozott, József ugyanis úgy határozott, hogy ezután a protestáns anyától származó leányok tarthassák meg édesanyjuk hitét, minden más esetben pedig az utódokat katolikus hitre kereszteljék. A 18 pontos rendelkezésnek az előbbieken túl az a kitétel is fontos része volt, melyben II. József megszüntette a protestánsok és görögkeletiek hivatalviselésére vonatkozó korlátozásokat, így azok hamarosan főispáni pozícióban, a Helytartótanácsban, vagy akár a hétszemélyes királyi táblán is megjelenhettek.
Az ogy. jóváhagyása nélküli újoncozás és a katonai rekvirálások ellen a nemesi ellenzék (Balogh Péter, Podmaniczky József, az Orczyak) a bécsi porosz követtel keresett kapcsolatot. 23: életbe léptette az új bírósági bűnügyi rendtartást ( Ordo Criminalist). 27: bevezetett vámrendszere vámsorompóval vette körül a monarchiát. 20: Juszuf pasa Lugosnál (Krassó vm. ) megfutamította a rosszul vezetett cs. sereget. - X: a németalföldi rendek fölkeltek ~ önkénye ellen. 5: betegen érkezett Bécsbe. - 1789. 28: megszüntette a 21 →hiteleshely et, feladatukat a →közjegyző k vették át. 22: az oroszokkal egyesült serege Martinestinél (Havasalföld) győzőtt a tör. ellen, egyhavi ostrom után X. 9: Belgrádot is visszafoglalták. IX. 24: kiadott újoncozási és hadisegély-rendeletét a vm-k ogy. végzés híján elutasították. 11: a cs. őrség Brüsszelben átadta a várost a fölkelőknek. 18: ~ leiratban ígérte meg a m. alkotmányosság visszaállítását. - 1790. 28: a türelmi, a jobbágy- és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével valamennyi rendeletét visszavonta, visszaküldte Mo-ra a Szentkoronát, amit a bandériumok diadalmenete hozott Budára.
Szerző: Tarján Tamás "Szörnyü módon járnak el, hiszen ha török jobbágyot tartok, megkell néki engednem az Alkoránt, ha sidót, a Talmudot. " (II. József véleménye arról, hogy a katolikus cenzorok visszatartják a protestáns Bibliákat) 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni. Bár Magyarországon az erőszakos ellenreformációs törekvések kora I. Lipót (ur. 1657-1705) uralkodásával véget ért, a felszín alatt kevésbé látványos, ámde nagyon is komoly téttel bíró küzdelem folyt a katolikus államvallás és – elsősorban – a protestantizmus között.
Ez a "kertészmunka" a türelmi rendelet kiadásával kezdődött meg; 1781 áprilisában a magyarországi protestánsok közös panasziratot nyújtottak be II. Józsefnek, az uralkodó pedig – a koronás főktől szokatlan módon – nem tolta félre alattvalói beadványát, hanem még az év őszén –