Összefoglaló Nagyszabású kémregény John le Carré stílusában egy nyugalmazott CIA tiszt tollából - hamarosan a mozikban is! A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé. A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. A vörös verel pragondran. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig. A Vörös veréb a nyugalmazott CIA tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény.
Vörös veréb (18) - hivatalos szinkronizált előzetes #2 - YouTube
Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe. A kötet 2013-ban elnyerte a rangos Edgar-díjat, és Jennifer Lawrence főszereplésével Francis Lawrence forgat belőle filmet Budapesten.
A világi élvezeteket dicsőítő vágáns költők verseire komponált, a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is ismert művet Frankfurtban mutatták be 1937. június 8-án. Felépítése [ szerkesztés] Carmina Burana a Sinfonisches Blasorchester és az Oratorienchor Ulm közös előadásában ( 2009) A művet a végén visszatérő, grandiózus kórus nyitja és zárja (keretezi). Ebben a kantátában az esendő hős nem Istenhez, hanem a forgandó Szerencséhez fohászkodik: O Fortuna, / velut Luna / statu variabilis (Ó, Szerencse, változékony vagy, miként a Hold)! E kereten belül a szerző a 28 számot 4 nagyobb egységbe rendezte: I. Tavasszal (I primo vere), II. A zöldben (Uf dem anger), III. A borospincében (In taberna), IV. Szerelmi udvarlás (Cour d'amours) Tavasszal, A zöldben [ szerkesztés] Az első tétel gregorián jellegű, utána érzelmes baritonszólót hallunk, majd nagyméretű kórustétel következik. Ebben az egyre gyorsuló tempójú kórusban és a következő, tisztán zenekari tánctételben találkozunk először az Orffra oly jellemző ritmusorgiával.
Carmina Burana Zeneszerző Carl Orff Ősbemutató 1937. június 8. Tételek 25 A Carmina Burana Carl Orff 1935–36-ban, a hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire komponált kantátája, a zeneszerző kimagaslóan legnépszerűbb alkotása, mely a Catulli Carmina és a Trionfo de Afrodite zeneművekkel a Trionfi trilógiát alkotja. Műfaja [ szerkesztés] Műfaját Orff maga a következőképpen határozta meg: "cantiones profanae cantoribus et choris cantandae comitantibus instrumentis atque imaginibus magicis" (világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel). Amint ebből kiderül, az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a szerző eredeti elképzelése szerint színpadi játék (vagy a legújabb előadásokban tánc) egészíti ki – éppen ezért nevezi a Magyar nagylexikon [1] "szcenikus kantátának". A darabot azonban igen gyakran adják elő színpad nélkül, oratóriumszerűen. Egy különleges változatában a nagyzenekari kíséretet maga Orff átdolgozta úgy, hogy azt két zongora és öt ütőhangszeres játékos helyettesítse – ez felerősíti a ritmus, csökkenti a dallamok szerepét.
Balettest két részletben, Bach Parasztkantáta és Orff Carmina Burana című művének színházi plakátja. A Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka. A koreográfiát tervezte és rendezte: Eck Imre. Az előadás készítőinek és szereplőinek teljes névsora megtalálható a plakáton. A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében lévő az 1950-es évektől megjelent színházi dokumentumai. Ide tartoznak a Pécsi Nemzeti Színház Nagytermében, Kamaraszínpadán, valamint a Stúdiószínpadon játszott művek megmaradt értékei. A pécsi Szikra Nyomdában már a kezdetektől színes dokumentumok között találhatóak kis-, és nagyméretű plakátok, havi műsorfüzetek, jegyek, bérletek, belépőjegyek, meghívók és évadonkénti prospektusok. Többségében magyar, továbbá alkalmanként angol, német, francia, horvát nyelveken is. Theatre poster of the ballet evening performing Bach's Peasant Cantata and Orff's Carmina Burana. Guest performance of the National Theatre of Pécs. Choreographer and director: Imre Eck. The list of creators and cast can be found in the poster.
[1] Umberto Eco Baudolino című, 2000 -ben kiadott regényében a címszereplő írja meg az Orff zeneművében is felcsendülő Estuans Interius kezdetű verset, vagy legalábbis annak néhány sorát. Magyarul [ szerkesztés] Carmina Burana. Középkori diákdalok; vál., utószó, jegyz., bibliogr. Kardos Tibor, ford. Csorba Győző et al., ill. Szász Endre; Magyar Helikon, Bp., 1960 Carmina Burana. Középkori diákdalok; szerk. Radics Róbert, ford. Garai Gábor et al., ill. Takáts Márton; Kötet, Nyíregyháza, 1996 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az oratórium eredeti szövege Az oratórium magyar szövege A Magyar Elektronikus könyvtárban (válogatás)
Ezután félig latin, félig német szövegű, humoros kartételt hallunk; a zenekar és a kórus váltja egymást, végül egy igen gyors menetű, kicsattanó erejű záró tétel következik. A borospincében [ szerkesztés] Ezek az énekek az egész mű leghumorosabb, mulatós részei. Elsőnek a baritonszóló bordalát halljuk, majd egy humoros, igen nagy magasságokba csukló tenorszóló következik, melynek tárgya: a pecsenyévé változó liba szomorú sorsa. Pazar humorú gregorián paródia a következő tétel. A rész befejezéseként magával ragadó temperamentumú, pezsgően vidám, ünnepi dal szólal meg. Szerelmi udvarlás [ szerkesztés] Az első tételt szoprán és gyermekkar adja elő. Itt keveredik először ófrancia a latinhoz. Ezután szoprán és bariton kórus énekel. A szoprán szatirikusan, míg a bariton líraian ad elő. A szopránszóló rövid lírai dala után a teljes együttes adja elő a mű egyik legszebb és leglendületesebb tételét. Végül következik a Vénusz-himnusz, amelyben megszólal ennek a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete.