Értem, hogy aggódsz a szedett gyógyszereid miatt. Van ismerősöm aki hasonló körülmények ellenére megrartotta. Neki egészségesen született a babája. Ő ebben bízott. Csak olyan döntést hozz amiben a szívednek is békessége van!! jan. 30. 16:45 Hasznos számodra ez a válasz? 10/15 A kérdező kommentje: Azóta megjött szerencsére, el is kezdtem fogamzásgátlót szedni! Kapcsolódó kérdések:
A vesekő - természetesen - egyéb panaszokat is okoz, úgymint a görcsös deréktájéki fájdalom, mely a húgyvezeték mentén lefelé, a lágyéktájékba vagy a herékbe/nagyajkakba sugárzik, gyakori vizelési ingerrel, esetleg vizelési képtelenséggel, nemritkán lázzal. Hordjunk laza ruházatot, szoknyát és pamut alsóneműt! Kerüljük a túlzott tisztálkodást - a minden vizelés utáni szappanos mosakodást -, mert az kiszárítja nyálkahártyáinkat, s jó szándékunk ellenére is kórokozót sodorhatunk húgycsőnyílásunkhoz, és irritálhatjuk is azt. Mennyi Idő Alatt Távozik Az Étel A Szervezetből. Figyeljünk a helyes végbéltörlés irányára is, a fertőzés elkerülése miatt! Panaszunk idején s utána 1 hétig kerüljük a szexuális érintkezést, mert az irritációt jelenthet hólyagunk számára, s panaszaink fellobbanhatnak! Minden együttlét után törekedjünk arra, hogy teljes mértékben ürítsük ki hólyagunkat, hogy az esetleges "kósza vándorokat" száműzzük testünkből! Javallat: Állapotfelmérés Amennyiben panaszaink rendszeresen kiújulnak, fertőzéseink visszatérnek, érdemes ennek okát állapotfelmérő módszerekkel megvizsgálni, s orvos-természetgyógyásszal megbeszélni a teendőket!
4/6 anonim válasza: Elsö vagyok. Akkor én elmegyek dokihoz, mert múltkor ettem céklát, ami ugye köztudottan LILA. Ezt az alacsony, vagyis savas vegyhatást a sósav biztosítja. A gyomrot a sósav károsító hatásától a gyomornyálkahártya által termelt nyák védelmezi. Némely anyagok áttörhetik ezt a védő réteget, és gyomorirritációt okozhatnak, így az alkohol, ecet és számos gyógyszer (aspirin, nem steroid gyulladásgátlók). Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflex-szerűen elernyed, melyet perisztaltikus mozgások követnek. A gyomorban a táplálék összekeveredik és kis adagokban jut tovább a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe. A gyomor összehúzódásai a kiürülése után is folytatódnak, és az éhség kialakulásával fokozatosan erősödnek. A gyomor működése idegi és hormonális szabályozás alatt áll. A szájba került táplálék reflex-szerűen gyomornedv termelést vált ki. A gyomorba került táplálék is fokozza a gyomornedv elválasztását. Az alacsony vércukorszint fokozza a savelválasztást, az inzulin is stimuláló hatású.
1/5 tetris válasza: Talán az lehet a jó válasz, hogy a mohával benőtt területeken kisebb a talaj párolgása, mivel a moha nagyon sok vizet képes magában megtartani. Ebből következik - szerintem - hogy ahol sok a moha, ott az erdő talajának magasabb a nedvességtartalma. 2011. máj. 11. 18:49 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: A csapadékvizet felfogják és tárolják (nagy mennyiségű vizet képesek tárolni, és mivel nincs ozmoregulációjuk, leadni is - kiszáradnak, majd újra megszívjá magukat), így biztosítják az erdők állandó nedves mikroklímáját. Mivel általában nagy területen borítják a talajt (vagy a kérgeket, vagy a köveket - szóval kiterjedt borítottságról beszélhetünk), ez igen jelentős. 19:04 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Ó, bocsánat, nem akarom lejáratni az első hozzászólót, jól okoskodott, de nem vette figyelembe, hogy a mohák rhizoidja rögzítésre szolgál, nem tápanyagfelvételre, a nedvességet az egész test veszi fel és a sejtek tárolják, nem "levezeti", ezért a következtetése rossz: nem a talajt, a levegőt tartják nedvesen.
Az erdőkialakulás tényezőinek összehasonlító értékelése.
A burkolattal fedett, és a kizsákmányolt mezőgazdasági és energiaültetvénnyel borított területek hatásait a természetközeli állapotú erdő ökoszisztéma-szolgáltatásai ellensúlyozzák, sokszor gátat szabva a szárazodási folyamatoknak, a szennyeződések mozgásának, a degradált felszíneken jól terjedő allergén és tájidegen növényfajok előrenyomulásának. Így az erdők gazdasági szerepükön túlmenően nélkülözhetetlenek az élhető környezet és a gazdasági fejlődés fenntartásában. A Kárpát-medencében az erdők klímajavító hatása felbecsülhetetlen értékű, hiszen ebben az erdőssztyepp-övezetben az erdősültség mértéke a természetes növénytakaróban tetemes volt. Az elmúlt évszázadok során az erdők állománya jelentősen visszaszorult; elsősorban a fakitermelés, illetve a városok és az ipar terjeszkedése miatt. Az erdők nem csak kiterjedésükben, de faji összetételükben is megváltoztak. Az ökológiai értelemen funkcionálisan jól működő erdők egy részének visszaállítása nemcsak környezeti, de gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére. A Pilisi Parkerdő a vizes élőhelyek napja alkalmából arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klímavédelem és az erdőkezelés szempontjából mekkora jelentősége van az erdők vízvisszatartó képességének és az erdei vizes élőhelyeknek. Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető. A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában. A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára. "A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése" – hangsúlyozta az általánossá váló jelenséggel kapcsolatban dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt.
A parasztnak – folytatja Erdei – csak egy tája van, amelybe beleszületett s amihez úgy hozzánőtt, hogy nem is tud róla. Számukra nem természetjáró alkalom a hegyoldal, hanem szénatermő rét, fával bővelkedő erdő és kövér legelő; vagyis "műhely", kemény munkának a tere és életük magától értetődő színhelye. Nem ünnepi szemlélődésre való mű a természet, hanem mindennapi gond, dolog és társ. A városi zsúfoltságban, művi környezetben, zajban és nyüzsgésben élő ember számára válik fontossá, hogy időnként felüdülést nyerhessen a természetben; és hogy a természet fenségét átélve megnyugodjon a lelke: milyen kicsik is a hétköznapi gondok a hegyek, az erdők, a viharok hihetetlen erejéhez és változó állandóságához mérten. Az erdők azonban egy idő után a nagy fokú igénybevétel miatt túlterheltté váltak. A természet-közeli helyek mérete csökken és egyre távolabbra húzódik az emberi lakhelyektől, miközben kirándulók és turisták egyre nagyobb tömegei vágynak az ilyen helyek élvezetére. A túlterhelés nem csak a bevezető utak és parkolók túlzsúfoltságát jelenti, hanem a turisták taposási kárát, az állatok zavarását is.
Beszédes példa az is, hogy a világ nagyvárosai egyharmadának ivóvízkészlete jelentős részben erdőterületekről származik" – mondta a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese. Dr. Csépányi Péter az előremutató víztározás jó példájaként említette a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistavak rehabilitációs munkálatait, amelyek még 2008 és 2015 között valósultak meg. A vízvisszatartásban – ezért a klímavédelemben – ugyanis ezek a vizes élőhelyek egyaránt szerepet játszanak, azonkívül kétéltűek és hüllők kedvelt lakóhelyei közé tartoznak. A Pilisi Parkerdő területén több mint száz, rendkívüli értéket képviselő, 100 négyzetmétert meghaladó vízfelületű tó található. Állapotmegőrzésüket vízgazdálkodási szempontokon túl igen gazdag állatviláguk is indokolja. A Miklós-deák-völgyi tavaknál például a vizes élőhelyet természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. A munkáltok célja a vízfelület létesítése, a vízvisszatartás, azaz a tározó szerep és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt.