Rezső Dr. Mestyán Rezső Nőgyógyász, Szülésznő rendelés és magánrendelés Budapest, III. kerület - Temesváry Rezső Született 1864. március 25. Bécs Elhunyt 1944. március 22. (79 évesen) Budapest Foglalkozása nőgyógyász egyetemi tanár Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem Sírhely Salgótarjáni úti izraelita temető Temesváry Rezső ( Bécs, 1864. [1] – Budapest, 1944. ) [2] szülész-nőgyógyász, az MTA tagja, a magyar anya- és csecsemővédelem kimagasló egyénisége. Mestyán Rezső Nőgyógyász. Élete [ szerkesztés] Temesváry Adolf (1839–1915) építési nagyvállalkozó és Eisler Zsófia (1844–1919) fia. 1887-ben a Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) szerzett oklevelet. 1887 és 1888-ban gyakorló orvos volt a budapesti I. számú Női Klinikán. 1888–90-ben a bécsi, a berlini, a kölni, a párizsi és a stockholmi egyetemeken képezte magát. Hazatérése után 1891 és 1901 között a Fehér Kereszt Egyesület Nőgyógyászati Intézetében dolgozott. 1903-ban a szülészeti propedeutika tárgyköréből magántanárrá képesítették. 1908-ban megalapította az első hazai anyavédelmi intézményt, az Országos Anya-és Csecsemővédő Egyesületet, melynek 1917-ig vezető orvosa volt.
Fontosnak tartom azt is, hogy megismerje szakembereinket, ezért minden kedves kollégámat személyesen szeretném bemutatni Önnek. A bemutató sorok nem tudományos publikációk sokaságát, nem szakmai önéletrajzok sűrűn szedett oldalait tartalmazzák, hanem néhány olyan gondolatot, mely a szakma szeretetéről, az adott kollégám leginkább kedvelt és ismert szakterületéről és az általam fontosnak ítélt emberi kvalitásairól szól. A sorokat jószívvel, meggyőződéssel ajánlom szíves figyelmébe, mert a gyógyulás szempontjából fontosnak tartom, hogy páciens és orvos között már az első találkozástól kezdve kialakuljon egyfajta összhang, melynek alapja a bizalom. A leírt rövid ajánlók ezt a bizalmat hivatottak megalapozni.
A diploma megszerzése után orvosi gyakorlatomat vidéken ill. a budapesti Szt. János kórházban szereztem a külföldi tanulmányokkal párhuzamosan. Orvosi rendelőm 1994 óta működik. Rendelőmben rendszeres nőgyógyászati rákszűrés történik, mely tartalmazza a méhnyakból történő sejtminta vételt, váladék vizsgálatot, szükség esetén Chlamydia, Humán Papillóma /HPV/ stb. szűrést. A rutin nőgyógyászati rákszűréskor automatikusan, hüvelyi ultrahangot is végzek a petefészkek, a méh illetve a kismedence biztonságosabb feltárása, láthatósága, vizsgálata érdekében. Munkám célja a nőgyógyászati rossz és jóindulatú daganatos valamint egyéb betegségek, fertőzések korai felismerése. Természetesen e mellett teljeskörű szülészeti gondozás /terhesgondozás/ is történik koraterhességtől kezdve – a terhes kismama kívánsága szerint – egészen az egészséges újszülött világrahozataláig, mely a Budai Szent János Kórház újjáépített szülészeti osztályán történik. Figyelt kérdés Nemrég költöztem ide, őt javasolta egy ismerős.
Férfi Kékesi Márton (műlesiklás, óriás-műlesiklás) Női Tóth Zita (műlesiklás, óriás-műlesiklás) Miklós Edit után újabb reménység a láthatáron. (fotó: MTI/EPA/Christian Bruna) Műkorcsolya Minden egyes ország legfeljebb három kvótát szerezhetett a férfi-, női-, páros- és jégtáncszámokra, kvótát egy nemzet legfeljebb 18 sportolója tudhat magáénak. Magyarország párosban jutott indulási joghoz: a márciusi műkorcsolya-és jégtánc-világbajnokságon 16 indulási jogot osztottak ki a 2022-es, pekingi téli olimpiára és a magyar páros – Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk – 14. helyével indulási jogot szerzett az olimpiára. A januári műkorcsolya és jégtánc Eb-n elért hatodik helyük alapján a szövetség a legjobb 10-be várja a párost az olimpián. Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk sikere azt jelenti, hogy 66 év után újra lesz magyar páros az ötkarikás játékokon. Téli olimpia sportágak. 1956-ban a Nagy Marianna-Nagy László-kettős bronzérmet szerzett nemzetünknek. De jó lenne ezúttal is Nagy eredményt elérni! Páros Chtchetinina Ioulia/Magyar Márk fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev Rövidpályás gyorskorcsolya Minden távon három-három kvótát lehetett szerezni egyénileg (váltó esetén ötöt, de a plusz két tag nem indulhat más számban).
A második, Párizsban megrendezett olimpián külön versenyszámként szerepelt a galamblövészet, melyben egy csapat tollas jószágot egyszerre engedtek a levegőbe, az aranyérmet pedig az nyerte, aki minél többet leterített a felröppenő madarakból – a becslések szerint kb. 300 galamb pusztult el, és 21 találatával a belga Leon de Lunden állhatott a dobogó legfelső fokára. Az éremesélyesektől a sporttörténelmet író tinédzserig – bemutatjuk a pekingi téli olimpia magyar résztvevőit | M4 Sport. A versenyszám nemcsak körülményesnek, de igen kegyetlennek is bizonyult, ezért a következő olimpia programjában már nem kapott helyet: máig az 1900-as galamblövészet az egyetlen alkalom, hogy állatokat szándékosan öltek meg a versenyek alatt. Hőlégballonozás – 1900 Szintén az 1900-as párizsi eseményen debütált a 19–20. század fordulóján népszerűnek számító hőlégballonozás mint olimpiai sportág: a számban 61 versenyző mérettette meg magát, a szabályok szerint azonban csak amatőrök emelkedhettek a levegőbe, a profi ballonpilóták szigorúan ki voltak zárva. A zsűri az értékelésnél figyelembe vette, hogy a ballonok milyen magasra emelkedtek, mennyi időt töltöttek a levegőben, milyen távolságot tettek meg, illetve visszaérkezéskor menyire szépen sikerült a landolás – az aranyérmet a francia Henry de la Vaulx zsebelte be, aki két világrekordot is felállított repülésével, a ballonozás szerelmesei azonban nem örülhettek sokáig, a következő olimpia programjában már nem kapott helyet kedvenc légi sportjuk.
Olimpiák és Európa-bajnokságok tekintetében a legtöbb aranyéremmel is mi rendelkezünk. Ám talán ennél is érdekesebb, amikor első ízben írták ki a világbajnokságot 1973-ban, majd 1979-ben a világkupát mint versenyt ebben a sportágban, azt is Magyarország nyerte. Utóbbi válogatott tagja volt Hauszler Károly, aki most ünnepli 70. születésnapját. Tovább olvasom