Így a bejelentések jogszerűségét a munkáltató jogos gazdasági érdekének és személyiségi jogainak védelmére vonatkozó munkajogi szabályokkal (Mt. 8-9. §) való összevetésben lehet megítélni. Ezek részletes ismertetése azonban meghaladná e cikk kereteit. A második esetben viszont nem kerül ki információ a munkáltatói szervezetből. Itt nem kerülnek veszélybe a munkáltató jogos gazdasági érdekei vagy személyiségi jogai. A kapcsolódó jogi szabályozás a bejelentő személyes adatainak, valamint személyiségi jogainak védelmére helyezi a hangsúlyt (Mt. 9. §, Info tv. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nav. ). Cikkünk folytatásában a második esetkörbe tartozó bejelentések szabályaival foglalkozunk részletesebben. 2018-07-24
Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és a bejelentés nélküli munkavégzés. Az ismertté vált alkalmi munkavállalói könyves visszaélések visszaszorulásához nagyban hozzájárult az egyszerűsített foglalkoztatás új, visszaéléseket is nehezítő szabályozása. Árnyalja viszont a képet, hogy helyettesítő megoldásként sokan választották a hagyományos munkaviszony szerinti, gyakran részmunkaidős foglalkoztatást az egyszerűsített helyett. A visszaélések lehetőségét kereső munkáltatók a papíron 4, valójában 8, esetleg több órás munkaidő elrendelésének jogsértő gyakorlatával, és jellemzően a munkaidő nyilvántartások manipulálásával próbálják megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése – Dokumentumok. A szabálytalanságok egyéb formáinak előtérbe kerülése mellett kissé átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása is. Például az építőipar ban tapasztalt minimális csökkenés a gazdasági válság hatásaként is értékelhető. Tendenciaként állapítható meg, hogy egy bizonyos mérethatárig, amíg az alvállalkozói lánc egyértelműen nyomon követhető, a feketemunka csak elvétve fordul elő.
Továbbra is probléma, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók a hivatalos, cégkivonatban szereplő címeken nem elérhetőek, nem vesznek tudomást az ellenőrzésről, a munkáltatókat nem érdekli a vizsgálatok kimenetele. A munkáltatók jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis- és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése online. Azok a munkavállalók viszont, akik már régebb óta dolgoznak a vagyonvédelmi ágazatban, nem egyszer évekre visszamenőleg felsorolnak több munkáltatót, akiknél alkalmazásban álltak ugyanazon a munkahelyen. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, megfigyelhető, hogy a legtöbb helyen a munkáltató személye két-három havonta változik. A vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, több alkalommal fiktív a székhelycím.
Harmadik személyek (pl. ügyfelek, partnerek) felé is a munkáltató tartozik felelősséggel a munkavállaló által okozott károkért, személyiségi jogsértésekért. Továbbá nemcsak azokban az esetekben lehet érdekelt a munkáltató abban, hogy a munkavállalók által elkövetett szabálytalanságokról informálódjon, ha közvetlenül felelősséggel tartozik az ezekből eredő káros következményekért: a munkavállalók jogszabályoknak, utasításoknak, belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzése, együttműködésük, súrlódásmentes volta lényeges feltétele a szervezet olajozott működésének. A fentiekre tekintettel külön törvény (a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény; a továbbiakban: Pkbtv. Munkáltatói szabálytalanságok bejelentése nyomtatvány. ) alapján működtethetnek a munkáltatók ún. visszaélés-bejelentési rendszert a szervezeten belüli szabálytalanságokról való információszerzés elősegítése és a bejelentők bátorítása, védelme érdekében. A visszaélés-bejelentés – közkeletű angol megnevezéssel "whistle-blowing", azaz "sípfújás" – abban áll, hogy a bejelentő, aki tanúja vagy áldozata egy jog- vagy érdeksértő tevékenységnek, jelenti azt egy, az adott sérelem orvosolására hivatott szervnek vagy személynek, s bejelentésével kapcsolatban a törvényben meghatározott védelmet élvez.
Negatív tendencia Romlott viszont a feldolgozóipari munkáltatók "bejelentési kedve". 2009-ben a feketefoglalkoztatás 4 százaléka esett erre az ágazatra, míg a múlt évben ez az arány 6 százalék. A jogkövető foglalkoztatási gyakorlat a nyomozás, biztonsági tevékenységet ellátó munkáltatók esetében mutatta a legkedvezőtlenebb képet. Ez az ágazat foglalkoztatta a vizsgált időszakban a feketemunkások közel harmadát, mintegy 30 százalékát. Munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.. Ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt ölti a legnagyobb méreteket, megelőzve az építőipart is. Az ágazatra jellemző foglalkoztatási gyakorlat alapján rendszeresen találkoznak a munkaügyi felügyelők alvállalkozói láncolatok sorával. Az ellenőrzést sokszor teljesen ellehetetleníti, hogy az alvállalkozó cégeket helyből már "bukásra" alapítják, ezek a munkaadók bizonyos bírságösszeg felhalmozása után eltűnnek vagy megszűnnek. Bíztató jelek Kedvező változás tapasztalható viszont a kereskedelmi vállalkozások esetében a bejelentés nélküli munkavállalók számát tekintve.
Munkaerő-kölcsönzés során az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám ténylegesen nem is létezett. Példa: Egy Veszprém megyei sportrendezvényen a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal tartott közös ellenőrzést a munkaügyi hatóság 2016. A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai a személy- és vagyonvédelmi ágazatban – SZVMSZK. március végén, ahol 28 fő vagyonőr munkavállaló végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. A tanúnyilatkozatok szerint a munkavállalók közül 21 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében szóbeli megállapodás alapján alkalmazott a munkáltató a rendezvény napján, melyek közül 3 munkavállaló bejelentésére nem került sor. A munkavállalók elmondása szerint 7 fő munkaviszony keretében dolgozott. A munkavégzési helyen munkaidő-nyilvántartás nem került bemutatásra. Megállapítást nyert, hogy 7 fő esetében munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és 28 fő esetében pedig a nyilvántartási kötelezettség megsértése.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Fizetési mód szükség szerint Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.