A Magyarhoni Földtani Társaság "Év ásványa" szavazásán a legnépszerűbbnek bizonyult Magnetit nem elsősorban a szépségével, hanem a hasznosságával és különleges tulajdonságával tűnik ki. A legfontosabb vasércásvány, és mint ilyen, aktív mágnesként működik. Az ásványbörzék egyre több gyereket vonzanak, és remek lehetőséget nyújtanak a játszva tanulásra, az ásványok és a földtudományok megismerésére. A jövő generációjának oktatásáért a Lelkes ásványbörzék csapata összefogott a TIT ásványbarát szakcsoportjával, és az ásványbörzék fontos részét képező földtudományos játszóházat extra programokkal, különleges kísérletekkel és bemutatókkal bővítik. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy az ásványok megismertetésén keresztül felhívják a figyelmet a környezet és a természeti kincsek megóvására. József körút crystal nails superior. Az interaktív játszóház mellett a gyerekek körében nagy érdeklődésre tarthat számot a világító ásványok bemutatója és az aranymosó is, ahol próbára tehetik szerencséjüket. Apróbb ásványokkal, de legfőképp a keresés élményével gazdagodhatnak.
2022. április 2-án és 3-án a Lurdy Ház ad otthon az ásványos világ egyik legnagyobb seregszemléjének. E rangos eseményen felvonulnak a világ minden tájáról érkező nyers és csiszolt ásványok, drágakövek és ékszerek, valamint az ásványokból készült használti és dísztárgyak hazai és külföldi kiállítói. A jubileumi ásványbörze méltó helyszíne a Lurdy Ház (1097 Budapest Könyves Kálmán körút 12-14. ) rendezvényközpontja, ahol 3000 m2-en 140 kereskedő, gyűjtő, ékszerkészítő és kézműves kínálja majd termékeit, alkotásait. A vásárlási lehetőség mellett remek kikapcsolódást ígérnek a rendezvény programjai, mint pl. a 3D vetítés, amely a barlangok rejtett világába kalauzolja el a nézőket. Olyan élményben lehet része, amelyet másképp nem tapasztalhat meg, hiszen a virtuálisan bejárt barlangok többsége a nagyközönség számára nem látogatható. Tudományos előadások és kiállítások is színesítik a programok. József körúti és Westendben található üzletünk decemberi és ünnepi nyitva tartása. A rendezvény fókuszában a Magnetit áll, amellyel ásványkiállításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
2022. 03. 29. k., 13. 48 Extrém csőtörés volt hétfőn, március 28-án a Tompa utcában, a körút felőli részen. A délutáni órákban egy darabon beszakadt az útburkolat és az utca járólapjait is feltörte a felszínre törő víz, közel 100 méteren. A felvétele a kárelhárításról: A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A szakértő műszeres vizsgálattal határozza meg a kő fajtáját, minőségét és valódiságát. A hatályos kormányrendelet szerint a rendezvény védettségi igazolvány nélkül is látogatható. Nyitva tartás: szombat – vasárnap (mindkét nap) 10 órától 19 óráig Jegyek elővételben itt.
A tavaly megkezdett ásatás már az első néhány nap után jelentős eredményt hozott: előkerült egy nagymérető sírkő, közepén az Abák turulos címerével. A kő alatti sír több ember csontvázát rejtette. Az államalapítás koránál több évszázaddal későbbi címeres sírkő azt bizonyítja, hogy Aba Sámuel utódai hosszú ideig e monostorba temetkeztek. Ez jó kiindulási alap annak jogos feltételezésére, hogy 11. századi ősüknek is valahol itt kell(ett) nyugodnia. A sírkövet rejtő gótikus templom alapjai alatt megtalálták egy kora Árpád-kori, román stílusú templom félköríves apszisát és két alapfalát. Erre a korai – vélhetően 11. századi – templomra épült rá a későbbi egyház. Az új templom négyzetes padlólapokból álló burkolatát – amely alól a fenti sírkő is előkerült –, nem verték fel az évszázadok során, így megvan rá az esély, hogy alatta lesz valahol Aba Sámuel sírkamrája is. Ha a 11. században épült templomra még a középkorban építettek egy újat, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az alapító sírját nem semmisítették meg; későbbi korokban pedig, mint ahogy láttuk, nem bolygatták már a templom padlószintjét.
Az 1766-os canonica visitatio szerint a régi és szilárd templom közepén kőpilléreken állt egy torony. 1777-ben azt írják, hogy ősrégi toronyban a harangozás nagy zajjal járt, ezért a tornyot le akarták bontani, amit aztán 1783-ban meg is tették. A leírás és a falmaradványok alapján a templom első periódusában egy centrális, négyzetes alaprajzú, háromhajós, négy pillérrel tagolt terű, középtornyos, románkori csarnoktemplom volt, aminek valószínűleg oldalhomlokzataihoz (az északihoz biztosan) mellékterek, feltehetően apszisok csatlakoztak. Az épületből két oszlopfő is ismert: egy durván faragott geometrikus formájú és egy szalagdíszes románkori oszlopfő. Az abasári templom első periódusának rekonstruálható szerkezete XI. század közepi keltezést valószínűsít, építése feltehetően Aba Sámuelhez köthető, és talán első emléke lehetett Magyarországon a később Szekszárd és Feldebrő monumentálisabb apátsági templomaiban tovább fejlődő, többhajós, négyzetes, centrális alaprajzú templomtípusnak, mely a XI.
A genetikai vizsgálatok képesek kimutatni a rokoni kapcsolatot. Ha kirajzolódik egy család a templomon belül, az egészen biztos, hogy az Abák lesznek, hiszen a 15. századik ők voltak a templom tulajdonosai. A vizsgálatokból kiderülhet, ki kinek az apja, testvére, és a régész szerint, ha szerencséjük van, találnak egy 11. századi közös őst, aki Aba Sámuel. Nem könnyű megállapítani, melyik Aba Sámuel sírja Sajnos az is benne van a pakliban, hogy az Aba királyunk sírját feldúlták, és örökre eltüntették a föld színéről a tatárok vagy a törökök, de más tényezők is nehezítik a feltárást. Makoldi Miklós /Fotó: Zsolnai Péter – A királyokat jobb esetben aranykoronával, jogarral és gyűrűvel temették el egy márványkoporsóba. A koporsó akár még feliratos is lehetne, viszont Aba Sámuel más, mint a többi magyar király, őt ugyanis menekülés közben megölik. 1044-ben hal meg, akkor még az általa alapított monostor nem készült el. Emiatt először Feldebrőre temették el, csak a krónikákból tudjuk, hogy néhány év múlva áthozták ide.
2018-ban nagy hatású cikkben hívtuk fel a közvélemény figyelmét sorrendben harmadik királyunk sírjának méltatlan állapotára. Azóta az abasári államalapítás kori királyi és egyházi központ már nemcsak történelmi emlékhely, hanem a Magyarságkutató Intézet munkájának köszönhetően az évtized legizgalmasabb ásatásának színhelye is egyben. Beszámoló a régészeti lelőhelyen idén áprilisban tett látogatásunkról. Aba Sámuel király enyészetnek átengedett végső nyughelye nem csak a király személye miatt volt fontos a Patrióták számára. Az általa alapított sári monostor és királyi központ épületegyüttese egyike a magyar államalapítás korából legépebben fennmaradt építészeti emlékeinknek, köszönhetően annak, hogy a területen a török hódoltság korától kezdve már nem folytak építkezések és bontások. A Patrióták, hogy a páratlan történelmi és építészeti emlék megmentését el lehessen érni, javaslatot tett a romokat rejtő Bolt-tető történelmi emlékhellyé nyilvánítására. Nagy örömünkre a kormány kezdeményezésünket elfogadta, így Aba Sámuel királyunk egykori királyi és egyházi központja ötvenkettedikként felkerült a történelmi emlékhelyen jegyzékére.
A Német-római Birodalommal szövetséget kötő Péter azonban idegen seregekkel 1044-ben visszatért az országba, és az év nyarán Ménfő közelében legyőzte Aba Sámuel seregét. A király elmenekült, de a Képes Krónika szerint az abádi Csaba-majorban az úgynevezett Öregbarlangban kegyetlenül meggyilkolták. A hagyományos nézet szerint holttestét először a feldebrői templom altemplomába temették, majd néhány évvel később felnyitották a sírt, és a király földi maradványait az általa alapított sári (ma Abasár) nemzetségi monostorban temették el. A feldebrői templom a magyar kereszténység egyik legkorábbi megmaradt építészeti emléke, sírtemplomnak épült. Alaprajzát tekintve bizánci, középponti térkialakítású, legközelebbi analógiájának a franciaországi Loire-völgyben emelkedő IX. századi Germigny-des-Prés templomot tartják. A templom nyugati végének két sarkába tornyokat építettek, a sírtemplom valószínűleg ekkor vált a falu plébániatemplomává.