Négynapos Harc A Biztos Halál Tudatában – Drégely Várában Jártunk - Helló Magyar, Apponyi Albert Emlékirataim

Tuesday, 23-Jul-24 14:13:41 UTC
Arany a nemzet kollektív fájdalmát szólaltatja meg, megidézi a hőst és példáját, és sírva mondja el, hogy nincs megbékélés, nincs felejtés, nincs behódolás. Jókai Mór Magyarország minden addig élt hőséről beszél A magyar nemzet története regényes rajzokban című művében. A "nagy mesemondó" meséje igaz mese, a parányi változtatások azonban jelképesek, magukban hordozzák a kort és a történetmondó ítéletét. Drégely falai, Fotó: Szöllősi Gábor Szondi Györgynek, a hős hadvezérnek, ma szobra áll Budapesten a Kodály-köröndön, mozaikja a Nagykörúton, a szarkofágja pedig Drégelypalánkon látható. 2022. Hasznosi vár (Cserteri vár) • Rom » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. 03. 03. A Drégelyhez hasonló hegyi kisvárakat eleinte mindig rajtaütésekkel próbálták bevenni, mert nagy haderő ilyen magasságba való feljuttatása idő – és költségigényes volt. A budai pasának is komoly fejtörést és dührohamokat okozhatott a kis vár pimasz harc melletti döntése. A romos vár az ostromot követően javításokon esik át, mert a 17. századig további használatban marad. Drégely ostromának emléke, Fotó: Szöllősi Gábor A minden településtől messze eső, 444 méter magas hegyen álló Drégely várát csak gyalogosan tudjuk megközelíteni, jól járható, jelzett turistautakon.

Hasznosi Vár (Cserteri Vár) &Bull; Rom &Raquo; Természetjáró - Földön, Vízen, Két Keréken

Körülzáratta a várat, s felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. Miután a kapitány a basa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás. Négynapos harc a biztos halál tudatában – Drégely várában jártunk - Helló Magyar. A törökök rövid időn belül elpusztították a külső várat. Július 9-én a magas kaputornyot is rommá lőtték. Ali Mártont, a nagyoroszi papot küldte Szondihoz, s kérte, beszélje rá a kapitányt a vár feladására. Szondi az ajánlatot ismét visszautasította, s a törökök szinte teljesen elpusztították Drégely várát, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.

Négynapos Harc A Biztos Halál Tudatában – Drégely Várában Jártunk - Helló Magyar

Ám a védők szokatlanul elszántnak mutatkoztak: a fal-rombolást helyreállították, majd az első török rohamokat meglepő hatékonysággal verték vissza. Arany János híres balladája, a Szondi két apródja hűen érzékeltette a csata hősiességét. A védők a rohamozó törököket még a létrákon levágták. Az oszmánok nem is bírtak a védőkkel, ám az ágyúzás mégis megtette a hatását: az amúgy is gyenge falak több helyen leomlottak, amivel reménytelenné vált Szondiék helyzete. Fél nap helyett azonban ekkor már 3 napja tartott a szakadatlan küzdelem, és mindenki ereje végéhez ért. Az utolsó 24 órában a törökök tárgyalni akartak. A pasa Mártont, a szomszédos Oroszi papját küldte el a kapitányhoz, hogy meggyőzze az értelmetlen harc felfüggesztéséről és a megadásról. Drégely vára – Wikipédia. Szondi azonban eldöntötte: soha nem adja meg magát és maroknyi seregével annyi kárt okoz a törököknek, amennyit csak lehetséges. Hű apródjait a pasához küldte (kegyelmet kérve számukra), majd minden értéket megsemmisített a várban, lovakat, marhákat is leölve.

Drégely Vára – Wikipédia

A vártól délre fekvő pihenőhelynél több út is találkozik, a legkézenfekvőbb megközelítés Drégelypalánk, illetve Nagyoroszi felől kínálkozik.

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak.

Bár a déli és keleti oldal meredeken, néhol függőlegesen szakad le a csúcsról, nyugat, azaz Hasznos felől érkezve könnyen megközelíthető az impozáns helyen álló rom. Mivel a terület régészeti feltárása még várat magára, csak a megmaradt és látható romok alapján következtethetünk a vár alaprajzára. Ez alapján az erősség két részből állt, az alsó- és a felsővárat pedig szárazárok választotta el egymástól. Ez utóbb udvarát egy négyszögletes torony és a palotaszárny fogta közre. A déli részen állhattak a raktárak és istállók, míg a keleti részen állt az alsóvár, amelynek tornyából ma csupán egy csonk emlékeztet a múltra. Története A várat a Rátót nemzetséghez tartozó, és később nádori tisztséget viselő Porcz Domonkos építtette a 14. század elején, 1320 körül. Az erősség feladata a már korábban felépült Ágasvárral és Óvárral együtt a mátrai hadiút védelme volt. A Kövecses-patak völgye felé meredeken leszakadó Várhegyről tökéletesen szemmel lehet tartani az útvonalat még ma is. A várat cserteri néven is emlegetik.

(Apponyi Albert: Emlékirataim) 1919 végén a Huszár-kormány kinevezte a magyar küldöttség vezetőjévé a trianoni béketárgyalásokon. Három nyelven elmondott, szónoki teljesítményként kiemelkedő 1920. január 16-i beszéde történeti-jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Mivel azonban a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni. 1920. február 15-én ő vette át Neuilly-ben a békediktátumot, a békeszerződést azonban nem írta alá, ezután az egész küldöttség lemondott, a szerződést Benárd Ágost miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá. A nemzetgyűlésben a pártonkívüli legitimista ellenzék egyik vezetője lett, de Bethlen István kormányfő 1921-ben ügyes taktikával háttérbe szorította az igen népszerű, királypárti Apponyit, aki ezután főleg külpolitikával foglalkozott. Apponyi Albert: Emlékirataim | Könyvajánló | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. 1922-ben a nemzetgyűlés korelnöke volt, 1923-tól Magyarország fődelegátusa lett a Népszövetségben, revíziót és népszavazást követelt a vegyes lakosságú területeken.

Apponyi Albert: Emlékirataim | Könyvajánló | József Attila Könyvtár - Dunaújváros

A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.

Kiváló szónok volt, beszédeit jogi szabatosság, kitűnő formaérzék, magas eszmeiség és fegyelmezett gondolkodás jellemezte, ám a gondolatok tetszetős megfogalmazása olykor politikai következetlenséget eredményezett. Konzervativizmusát Eötvös Józsefi szabadelvűség színezte, annak vallási semlegessége nélkül, de szólt a felekezeti elfogultság ellen s a lelkiismereti szabadság mellett is. Bár a nemzet jövőjét a dinasztiához ragaszkodva, a Monarchián belül képzelte el, a királyi hatalom ellen a magyar állami jogfolytonosság őreként lépett fel. "Az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet felett, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire, és amely nemzet ezt fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök. " (…) "Nézetem szerint a békeszerződés nem veszi eléggé figyelembe Magyarország különleges helyzetét. Magyarországnak két forradalmat, a bolsevizmus négy hónapos dühöngését és több hónapos román megszállást kellett átélnie.