Beatles és nem Beatles együttes, Duna és nem Duna folyam, Arany (költő), de Arany János és nem Arany János, költő stb. Ez a jelen esetben azt igényelné, hogy a Bükk (hegység) legyen a szócikk címe és a Bükk hegység a redirekt. Feltéve persze, ha következetesek akarunk lenni. Ha nem akarunk következetesek lenni, akkor maradjon így. De akkor rögzítsük: hasunkra ütve döntünk egy lexikai kérdésben. október 21., 19:59 (CEST) [ válasz] jó, akkor legyen zárójeles. de akkor is csak ez a két jelentése van, nem kell külön egyértelműsítő, ahogy Rodrigó mondta. október 21., 21:18 (CEST) [ válasz] Hibás külső hivatkozás Az alábbi – a szócikkben szereplő külső – link többszöri próbálkozásra sem elérhető. Kérlek, ellenőrizd a link elérhetőségét; amennyiben még mindig hibás, kérlek, javítsd vagy töröld, és távolítsd el a szócikk vitalapjáról ezt a sablont is! Ismerd meg a Bükköt, és nyerj Turista Magazin-előfizetést!. FIGYELEM! : A szócikkben a forrásként feltüntetett hibás linkeket NE töröld!
Ha a kistájak nevéhez ragaszkodnánk mindenhol, akkor a Mátrától (=Mátra-vidék), a Cserháttól (=Cserhát-vidék), a Pilistől (=Pilisi-hegyek), a Budai-hegységtől (=Budai-hegyek), Aggteleki-karszttól (=Aggteleki-hegység) meg sok más egyéb hegyünk és tájegységünk hagyományos, bevett, mindenki által ismert és elfogadott nevétől is ugyanígy elbúcsúzhatnánk. Ez az egész nyilvánvaló baromság, nem egy vízfej szabja meg, hogy hogyan hívnak egy hegyet vagy egy tájat, hanem a magyar nyelvet beszélő emberek. Egyébként ez nyilván nem is volt az Akadémia célja, hogy mostantól a Bükköt, Mátrát stb. másképp nevezzük. Látom, Tamás, egy rakás kevésbé feltűnő szócikket (Keszthelyi-hegység, Dunazug-hegység) is átneveztél. Ráadásul ez nem, ahogy te tévesen írod, "az új földrajzi felosztás szerint" van így, ezeket a kistájakat már 1980-ban is Bükkvidéknek, Keszthelyi-fennsíknak stb. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás. hívták (itt megtalálod az 1980-as listát:), csak te véletlenül épp most akadtál rá erre az újabb listára. Semmi indok tehát, hogy emiatt éppen most nekiálljunk átnevezgetni a hegyeinkről és különböző tájainkról szóló szócikkeket.
Az összeset, amit átírtál, egytől egyig vissza kellene nevezni. Zigomer trubahin vita 2015. október 15., 00:51 (CEST) [ válasz] Rájöttem én is már, hogy régebben is ez volt a neve (de elkerülte a figyelmemet és inkább tapasztalatból, hallomásból hívtam én is a Bükk-vidéket Bükknek). Már más vitában, máshol leírtam – szerintem fontosabb egy földrajzi szócikk egy geológiai, vagy nem tudom pontosan milyen szócikknél. Persze geológiai értelemben is lehetne írni a Bükkről, ha ez a jelenlegi földtani neve a területnek (nem foglalkoztam geológiai meghatározásaival mostanában). Buell hegyseg helyesirasa. Egységes geológus álláspontról főleg nem tudok. Földrajzilag írni a területről praktikusabb (tájékozódás miatt pl. ). Jó lenne, ha a köztudatban is meghonosodna a neve (a határai stb. megtanulása már bonyolultabb és talán egy hétköznapi ember számára nem is fontos). Akik hozták a döntést szerintem értettek a kérdéshez és ők is magyar nyelvet beszélő emberek, ahogy írtad. október 16., 23:25 (CEST) [ válasz]
számában, de ugyanakkor interneten is megtalálható ( Google segít! ) Balázs Géza írásából a kérdésedre vonatkozó részekből idézek. Földrajzi nevek helyesírása ( hegyek, folyók) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten. Balázs Géza példái is sokat segítenek a kötőjeles írás megértésére. " Víznevek: Duna, Tisza, Galga, Sajó, Sebes-Körös, Lónyai-csatorna (folyók), Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Fertő tó(tavak), Bozót-patak, Csele-patak (patakok), Római-part (part), -i képzős származékok: dunai, tiszai, galgai, sajói, sebes-körösi, lónyai-csatornai, balatoni, Velencei-tavi, Tisza-tavi, Fertő tavi, bozót-pataki, Csele-pataki, római-parti. Hegység- és dombságnevek: Cserhát, Cserehát, Pilis, Bükk, Mecsek – Keszthelyi-hegység, Zempléni-hegység, Északi-középhegység, Gödöllői-dombvidék, Gödöllő–Ceglédberceli-dombság, -i képzős származékok: cserháti, csereháti, pilisi, bükki, mecseki – keszthelyi-hegységi, zempléni-hegységi, északi-középhegységi, gödöllői-dombvidéki, gödöllő–ceglédberceli-dombsági. Hegynevek: Kab-hegy, Szent György-hegy, Gellért-hegy, Írott-kő, Csóványos, Kékes, Nagy-Milic, Dobogó-kő, -i képzős származékok: Kab-hegyi, Szent György-hegyi, Gellért-hegyi, írott-kői, csóványosi, kékesi, nagy-milici, Dobogó-kői.
: a termet bérbe vevő cégek), bérbe adó (pl.
A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, VIII. John Gribbin: Schrödinger macskája (Akkord Kiadó, 2001) - antikvarium.hu. kerület Libri Corvin Plaza Budapest, VII. kerület Libri Könyvpalota Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 474 pont 5% 2 990 Ft 2 840 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 284 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Schrödinger macskája: a szellemes gondolatkísérlet grafikája Forrás: Philosophical Explorations Amíg a megfigyelő nem nyitja ki a dobozt, addig nem tudhatja, hogy a macska élő-e, vagy pedig már holt. Mivel a macska sorsa a radioaktív atom bomlásától függ, így a cica egyszerre lehet akár élő vagy akár halott, azaz szuperpozíciós állapotban van mindaddig, amíg meg nem figyelik. Valaki el tudná magyarázni ezt a Schrödinger macskája kísérletet?. Bármi lehetséges mindaddig, amíg nem kezdünk el valamit megfigyelni A szuperpozíciós állapot addig áll fenn, amíg meg nem figyeljük, és meg nem mérjük, hogy mi az aktuális helyzet. A szuperpozíció csak ekkor, illetve ezzel válik határozott állapottá, azaz Schrödinger példájánál maradva, a kvantumcicus vagy élő lesz, vagy pedig holt. A Schrödinger paradoxon azt szemlélteti, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék birodalmában, mint a makro világban Forrás: Smithsonian A kvantumfizikában az úgynevezett koppenhágai interpretáció fogalmazta meg a szuperpozíció tételét, azaz, hogy a részecskék bármilyen állapotban (különböző helyzetek, energiák, sebességek) lehetnek, egészen addig, amíg meg nem mérik őket.
Kvantumszinten nagyjából ugyanez a dilemma áll fenn az ún. kvantum-szuperpozícióval, amelynél a részecskék egészen addig több állapotban léteznek, amíg meg nem figyeljük őket. A mérés után a részecskék hullámfüggvénye összeomlik, és azonnal egy adott állapotba kerülnek, ezt a folyamatot pedig a kvantumfizikusok kvantumugrásnak nevezik. A Yale Egyetem kutatóinak most ezt a kvantumugrást sikerült megjósolni, sőt, manipulálni is a kvantumszámítógépeknél is használt mesterséges atomok, a qubitek segítségével, amivel szavaikkal élve sikerült megmenteniük schrödinger macskáját. A Nature szaklapban publikált tanulmányban a kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy van-e bármilyen jele annak, hogy egy részecske kvantumugrást fog végrehajtani. Ehhez egy alumíniumból készült dobozba zárt szupervezető qubitet figyeltek meg, amit három mikrohullámú generátorral sugároztak be. A kutatás során kiderült, hogy a fotonok jelenlétéből előre meg lehet mondani, hogy mikor fog bekövetkezni a kvantumugrás, ami a kutatók szerint nem is igazán ugrásnak, hanem inkább állapotváltozásnak mondható.
A kvantummechanika szerint ilyen esetben a két ellentétes irányba szétrepülő rész egyszerre forog jobbra, és balra is, és abban a pillanatban, amint megmérjük az egyik részecske állapotát, az beáll valamire, míg a másik részecske ennek ellenkezőjére. Ami ebben az egészben talán a leginkább zavarta Einsteint, hogy a két részecske adott esetben több fényév távolságra is lehet egymástól, mire a mérést elvégezzük, a részecskék pedig minden esetben tartják magukat ahhoz, hogy ha az egyiket jobbosnak mérjük, akkor a másiknak balosnak kell lennie. Ez pedig ilyen nagy távolságon azt jelenti, hogy a mérés tényéről az egyik részecske fénynél nagyobb sebességgel értesíti a másik részecskét, hiszen amint jobbossá "omlik össze", abban a pillanatban kell a másiknak is balossá válnia. Ez a fénynél nagyobb sebességű kommunikáció pedig a relativitáselmélettel nem jön össze. A dolgot azért nagyon nehéz vizsgálni, mert bármilyen mérést is végezzünk, az befolyással lesz a részecskére, aminek így összeomlik az állapota.