Feltalálóink közül egykor igen kevés nevet tudtam gondolkodás nélkül felsorolni. Ezen kevesek között azonban mindig ott volt Irinyi János. Hogyisne lett volna? Hiszen gondoljunk csak bele! Milyen kellemes egy téli estén a kandallóban tüzet rakni, vagy éppen nyáron egy tábortűz mellett ülni. Mindez egy valami nélkül nem menne: gyufa. És ha gyufa, akkor Irinyi János. Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár ezen a pillanatnyi ötletén messze túlmenő eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében. Világhíres Feltalálóink. Erről ő maga egyszer így nyilatkozott: " Ha én a chemia theoriájának nem tudnám egyéb hasznát venni ezen haszontalanságnál, még ma kitekerném a nyakamat ". Születésének helye és időpontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, más vélemény szerint 1819-ben Nagylétán látott napvilágot, de van, aki Zsákára teszi szülőhelyét. Édesapja Irinyi János, a báró Mandel család nagylétai uradalmának tiszttartója volt. Maga az Irinyi család régi református nemesi család.
Emiatt állandó volt ellene a panasz, és több város be is tiltotta az árusítását. De álljunk meg egy kicsit és tekintsünk vissza a gyufára. A XVIII. század végéig csak a már az ősember által is ismert fapálcák és kovakövek összedörzsölésével történő tűzcsiholás terjedt el az egész világon, de az 1800-as évek elején előtérbe került a fehér foszfor, s 1805-ben Párizsban megjelent egy újfajta tűzszerszám, a mártógyufa. Ennek fejét kénsavba kellett mártani ahhoz, hogy meggyulladjon. Nyilván nem ez volt a legjobb megoldás, így tovább folytak a kísérletek a tökéletesség felé haladva. S később megszületett a dörzsgyufa, mely dörzsölésre könnyen felrobbanó anyagot tartalmazott. Ezek a gyufák már jóval használhatóbbak voltak, azonban rengeteg veszélyes anyagot tartalmaztak, emiatt hatalmas lánggal és dörrenéssel gyúltak. Nos, ezt a problémát oldotta meg Irinyi János. Irinyi János – Wikipédia. Ő találta fel ugyanis a zajtalanul gyúló foszforos gyufát 1836-ban, egyik professzora, az erdélyi származású Meissner Pál kísérlete kapcsán.
- Hogy ne kelljen semmilyen savas anyag a gyufa meggyújtásához, további kísérletek folytak. Ennek egyik eredményeképpen Tillmetz müncheni gyógyszerész 1815-ben elkészítette az elsõ dörzsgyufát. Ugyancsak káliumklorátos keveréket használt gyufafejként. - 1831-ben Németországban Marggraf G., Ammüller L. és Mayer W. egymástól függetlenül oly könnyen gyúló gyufákat készítettek, melyek feje arabgumi oldatban eldörzsölt foszforból, káliumklorátból és kénbõl állt. Ezek a kisüzemek a Kammerer Jakob Friedrich által 1832-ben létesített foszforos-gyufagyárral szemben életképtelenek voltak és nyomtalanul eltûntek. - Az angolok Walker John-t tartják a dörzsgyufa feltalálójának, bár Tillmetznél sokkal késõbb, 1827-ben állította elõ dörzsgyufáját, amit 1832-ben szabadalmazott. Magyar feltalálók: Irinyi és a gyufa | Alfahír. A kénezett végû szálra felvitt gyújtófej a káliumklorát, kén és a ragasztószer mellett még egy dörzsölésre könnyen felrobbanó anyagot, a durranóhiganyt is tartalmazta. - Az igen drága és veszélyes durranóhigany helyett Jones S. antimonittal (Sb2S3) készített gyújtóelegyet szabadalmaztatott 1832-ben.
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.
Visszaemlékezéseiben Irinyi feljegyzi, hogy "(a kén gyúlása) nem történvén, nekem hamar az jutott eszembe, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne". Az előadás után nyomban hozzálátott ötlete megvalósításához. Hadd idézzük őt magát: "Egy kis vegytani számítás után nem kellett semmi sokszoros kísérlet. A vilanyt (foszfort) forró vízben megolvasztván rázás által szemcsésítettem (granuláltam)". Lehűlés után "a megmért barna porral (az ólom-dioxiddal), és hogy a fára ragadjon, arab mézgával (gumiarábikummal) összekavartam" /1/. A leírt módon elkészített tíz szál gyújtót másnap bemutatta Meissner professzornak. Egyik jelen levő hallgatótársa mindjárt javasolta, hogy találmányára kérjen császári privilégiumot (vagyis szabadalmaztassa eljárását). Valószínűleg a magyar büszkeség akadályozta meg ebben; találmányát inkább a kassai származású magyar gyógyszerésznek, Rómer Istvánnak adta el. Rómer, 1836-ban, Bécsben kezdte gyártani az ún. zajtalan gyufát, három évvel később pedig Irinyi is gyufagyárat alapított Pesten.
Rendkívül kellemetlen volt viszont, ha az üvegcsövecske a zsebben roppant össze... /3/. Ilyen vonatkozásban a negyedszáz évvel később elterjedt mártógyufa sem volt biztonságosabb. Ennek alapját a francia Claude Louis Berthollet által 1786-ban felfedezett kálium-klorát képezte. A mártógyufa ötletét Scheele megfigyelése adta, miszerint a cukor és kálium-klorát keveréke kénsav hatására lángra lobban. 1805 és 1810 között Chancel fapálcikákra gumiarábikummal kálium-klorát, kén és likopódium (éghető szerves anyag) keverékét ragasztotta, ami kénsavba mártva, a felszabaduló klór-dioxid hatására, kigyulladt. Mivel a reakció igen hevesen játszódott le, a kénsav gyakran szétfröcskölt, és a ruhán, a szőnyegen vagy terítőn jókora lyukat mart. Ezért a kísérletezők rövidesen visszatértek a foszforos gyújtókhoz. Tillmetz, müncheni gyógyszerész, jelentkezett először dörzsgyufával 1815-ben; gyufaszálainak végére a már hagyományos gumiarábikummal kálium-klorát, kén és durranóhigany (később indító robbanószernek használt higany (II)-fulminát) keverékét vitte fel.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.
A világ egyik valaha volt legjobb játékvezetője, a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori alelnöke 65 éves volt. Elhunyt Puhl Sándor, közölte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). A kiemelkedő pályafutású focibíró 1955-ben született Miskolcon, 15 évesen pedig már le is tette a játékvezetői vizsgát. 1984-től már meccseket kapott a hazai legfelsőbb osztályban, 1988-tól pedig nemzetközi meccseket is vezetett. Meghalt Puhl Sándor | 168.hu. Az 1990-es években élte pályája csúcsát, 1994-ben világbajnoki elődöntőt és döntőt is vezetett magas színvonalon. Emlékezetes története, hogy döntő meccs kezdetén, a térfélválasztáshoz szükséges pénzfeldobáshoz elfelejtett érmét vinni magával, ahogy a tartalék bíró is. Így egy kölcsönkért negyeddolláros oldotta meg a feladatot végül. 1997-ben pedig ő vezethette a Bajnokok Ligája döntőjét. A meccset 3-1-re nyerte a Borussia Dortmund a Juventus ellen, de az első dortmundi gól előtt tévesen lest jelzett a partjelző. Puhl Sándor azonban jól helyezkedett és felülbírálta a döntést, megadta Karl-Heinz "Kalle" Riedle gólját.
A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának nekrológja szerint Világhírre a 90-es években tett szert, … Elhunyt Puhl Sándor A kiváló egri bíró, aki az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét főjta, 65 éves volt. Halálhírét az... Elhunyt Puhl Sándor játékvezető Budapest – Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. A kiemelkedő tehetségű játékvezető már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es… Elhunyt Puhl Sándor játékvezető Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Meghalt puhl sándor a sas. A világhírű játékvezető, az 1994-es vb-döntőt és az 1997-es BL-döntőt dirigáló magyar szakember 65 esztendős volt. Puhl Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökét az MLSZ saját halottjának… Elhunyt Puhl Sándor A magyar játékvezető 65 éves volt Elhunyt Puhl Sándor világhírű játékvezető, az 1994-es vb-döntőt és az 1997-es Bl-döntőt dirigáló magyar szakember 65 esztendős volt – közölte a Magyar Labdarúgó-szövetség.
Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Polgári foglalkozását bútorüzleti dolgozóként kezdte, 1993-tól az egri Domus Áruház igazgatója volt. A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának nekrológja szerint 1970-ben kezdett bíráskodni, majd már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként a futball történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között, illetve adta át neki az ezért járó aranysípot. Ő vezette az emlékezetes brazil-olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is. Meghalt Puhl Sándor, a világ egykor legjobb focibírója. Puhl Sándor – aki Eger és Emőd város díszpolgára volt – 2002 és 2007 között tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, 2010 óta pedig az MLSZ játékvezető bizottságának az alelnökeként dolgozott.
Baggio a meccs végén aztán kihagyta a döntő tizenegyest, Puhl pedig eltette és megőrizte a labdát. Puhl Sándor Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezető Bizottságának alelnöke volt, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte, írja róla az MLSZ. Bejegyzés navigáció