A társítást kérőknek - ha nem találunk társat - nem kell 1 ágyas felárat fizetni! (100. 000 Ft-ig) --<>--<>-- Kérjük, aki az AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét, valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét. (Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük. ) Adatkezelési szabályzatunkat ITT olvashatja. Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Utolsó frissítés: 2022. 04. A felkelő nap országa 2017. 01 16:04
Séta a híres Ginza körzetben, ahol üzletek, butikok, művészeti galériák és kávézók sora csábítja az arra járókat. Délután részt veszünk egy igazi teaszertartáson, ahol megfigyelhetjük, hogy Japánban hogyan fejlesztették művészi szintre a teázás hagyományát. Szállás Tokióban. 5. A Felkelő Nap országa - 1935. november - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. nap: Nikko – Kegon vízesés – Tokió Reggeli, majd szabad program vagy fakultatív programlehetőség: egésznapos autóbuszos kirándulás Nikkoba, ahol Japán egyik legcsodálatosabb építészeti emléke, a Tokugawa sógunátus megalapítójának mauzóleumaként szolgáló Toshogu szentély található. Ezt követően látogatást teszünk az 1300 méteres magasságban fekvő Chuzenji-tónál, melynek környékén több, már kialudt tűzhányó is található. Megnézzük Japán legnagyobb vízesését, a 100 méter magas Kegon vízesést, melyre csodálatos panoráma nyílik az Akechidaira csúcsról, ahová lehetőség van felvonóval felmenni (helyszínen fizetendő). A nap végén a csodálatos fekvésű Chuzenji-tó mellett indulunk vissza Tokióba. (A program ára: 22. 800 Ft. ) Szállás Tokióban.
1899-ben a japán kormány az ainukat hivatalosan "volt őslakosoknak" nevezte meg, megfosztva őket ezzel ősi földjüktől, és az ezt követő mindössze 36 év alatt az ainuk szinte teljesen asszimilálódtak a többségi japán kultúrába. Japán 1997-ig nem ismerte el hivatalosan, hogy az országban létezne etnikai kisebbség, és csak 2008. június 6-tól számítanak az ainuk hivatalosan is őslakosoknak. Az évszázados erőszakos beolvasztás politikája támogatta a vegyes házasságokat, és az ainuk ma nem különböztethetők meg a japánoktól, annak ellenére, hogy korábban világosabb bőrűek, európaiabb jellegűek voltak. Ma a Hokkaidó szigetén található Nibutani városkája mondható a leginkább ainu településnek, itt egyébként két ainu múzeum is működik. A lélekkel kezdte, az ázsiai lélekkel és ezt mondta: Az Indiából ezernégyszáz esztendővel ezelőtt kiszorított buddhizmus, amely Japánban is uralkodik, a tiszta lelkiséget jelenti. Európai vagy nyugati ember szemüvegén át nézve, ez maradiság. A felkelő nap országa 2. Holott éppen az ellenkezője igaz.
A Bűnös város a Valami Amerika-filmek legjobb poénja, a vicc, aminek van felvezetése és lecsapásai is. Ha valaki nem vágná kívülről-belülről Herendi Gábor vígjátékait, a Bűnös város az a film, amit elkészíteni a reklámosként dolgozó főszereplő nagy álma. Az álom az első film végére összejön, de a másodikból már megtudhatjuk, hogy a Bűnös város hatalmas bukás lett, amit utált mindenki. Csak egy percet látunk belőle: egy fekete-fehér jelenetben, egy búzatábla közepén vándorló kamera megtalálja Kovács Lajost, aki kimondja, hogy "Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város. " Majd a fejéhez emel egy komikusan régi, vadnyugati stílusú revolvert, a filmnek és a szomorú zenéjének pedig vége. A jelenet és a benne szereplő két mondat tényleg vicces, nemcsak azért, mert egy magyar művészfilm paródiája, hanem mert abból is viccet csinált, hogy vannak olyan filmesek, akiknek az álmuk létrehozni valami keményet, valami karcosat, valami mélyet – aztán ebből az lesz, hogy mindenki Büdös városnak nevezi majd a filmjüket egy kacagás után.
Herendi ekkor arról is beszélt, hogy az utóbbi években többször visszatartotta magát a politikai véleménynyilvánítástól, nem posztolta nyilvánosan a gondolatait Facebookon, és emiatt szégyellte magát. Hát, ha volt pár gondolat, amit magában tartott, azt most mind sikerült belepréselnie a Bűnös városba, ami ott kezdődik, ahol az az apró részlet végződött – egy fegyverdörrenéssel –, aztán úgy folytatódik, mint egy különösen dühös rövidfilm a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről. A Bűnös város főszereplője egy vidéki potentát (Thuróczy, még a szokásosnál is jobban meggyűrve), aki kitalálja, hogy a falujában nemzeti kolbásztöltő fesztivált fog létrehozni, mert ezzel mindenféle EU-s támogatást lehet lenyúlni. Ebben segít neki a teljesen fogalmatlan falusi tanács, a polgármester meg hiába ellenkezik, úgyis mindent eldöntenek a feje fölött, amíg alszik. Főszereplőnk amellett, hogy tényleg úgy néz ki, mint akire ráférne egy wellnesshétvége, szekérrel jár a faluban a Colosseum melletti falusi házába, ahol a vak komondor mellett a felesége várja, aki a tészta mellé zsírosbödönből meri neki a kaviárt.
Rövidfilmként kerül bemutatásra. Nemrégiben már szárnyra kapott a hír, hogy Herendi Gábor leforgatná azt a művészfilmet (paródiaként), amelyet a Valami Amerika szereplői forgattak le Bűnös város címmel - és amely aztán hatalmasat bukott. A rendező azóta végzett a munkálatokkal és most már a bemutató dátumát is tudjuk, valamint azt, hogy milyen úton-módon tudjuk majd megtekinteni a munkát. A jegyelővétel már elindult, a 20-25 perces alkotást a film saját weboldalán lehet majd megnézni. Ami a jegyárakat illeti, a néző vásárolhat egy egyszeri megtekintésre jogosító jegyet 1250 forintért, valamint támogatói jegyet is vásárolhat (2500 és 5000 forintos), amellyel az alkotókat lehet támogatni. A weboldalon a következő szöveg várja a látogatót: A film, amely kultikussá vált, anélkül, hogy valaha is be lett volna mutatva. Egy művészfilm, amelynek mindössze egy jelenete került napvilágra és amelynek sorai - Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város - szállóigévé váltak. Most bemutatjuk az egész filmet teljes hosszában (28 perc).
Otnow szerint a páciensei ezt a kis éndarabot azért hasították le magukból, hogy védekezni tudjanak. Éppen ezért az alszemélyiségek nem összetettebbek, mint ahogyan egy kisgyerek elképzelné a gonoszt. Csakhogy ezek a leszakadt részek nem csak önvédelmi célra "húzhatóak elő". Kiszámíthatatlan, mikor bukkannak fel, mitől pöccennek be, és mi készteti őket, hogy lecsapjanak valakire. Eközben David, Arthur vagy Ted általában amnéziát szenved, és utólag arra sem fog emlékezni, mit művelt a benne élő másik alak. Utólag is bőszen tagadja majd, hogy bárkire kezet emelt volna. Otnow szerint tehát több tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy valakiből sorozatgyilkos váljék: egyfelől a korai bántalmazás, másrészt a pszichózisra való hajlam, vagy a konkrét agyi elváltozás is (ami gyakran a bántalmazás következménye). Mindez ritka kombináció, de ha minden adott, akkor az ő szavaival élve "nagyon veszélyes embert kapunk". Arthur Shawcross, egy páciens, aki az anyja személyiségével "élt együtt" és gyilkolt.