Felsős - Fizika: Az elektromos áram mágneses hatásai (8. osztály) - YouTube
Az elektromos áram mágneses hatása by Anna Boglárka
Amikor egy elektromos áramot vezetünk át a vezetőn, a mágneses erővonalak körül kerülnek. Tegyük fel az elektromos áram mágneses hatását az alábbi példák segítségével Vegyünk egy keménytáblát, és szórjunk rá néhány vasat, és érintsük meg kissé. Most, amikor az elektromos áram áthalad rajta, azt elemezzük A mágneses mező ennek megfelelően változik; azt jelentiakkor változik, amikor közel van, és amikor egy bizonyos távolságban van a vezetőtől. Elektromos áram mágneses hatásai. Erősebb, ha közel van a vezetőhöz, és gyengébb lesz, ha a távolság a vezetőtől növekszik. Nagyobb az erő erősebb sűrűsége a mágneses mező, ami azt jelenti, hogy a mágneses tér erőssége a vezető körül a villamos áram áramlási nagyságától függ. Az áramlás iránya merőleges a mágneses tér irányára. Ha az áramirány megfordul, akkor a mágneses tér iránya is megfordul, és ezt a mágneses tűt a vezető közelében helyezzük el. Az elektromágneseket széles körben használják az információ tárolására és mozgatására. Számos elektromos berendezésben, például hangszórókban, elektromos harangokban, mágneses zárakban és mágneses rögzítő eszközökben, mint például magnó, számítógépes lemez stb.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége szerint azonban mindennek "nincs kritikus hatása a biztonságra". Megszűnt az áramellátás a csernobili erőműben – számol be róla a The Guardian. A hírt eredetileg az ukrán energiaszolgáltató, az Ukrenergo adta közre a Facebook oldalán, ahol egész pontosan azt írták, hogy: Az erőművet "teljesen leválasztották az elektromos hálózatról. " A szolgáltató hozzátette azt is, hogy a katonai műveletek miatt nem is lehetséges a vezetékek helyreállítása. Mindez azt is jelenti, hogy a biztonsági rendszerek is áram nélkül maradtak. Elektromágneses és elektromágnesesség. Korábban mi is megírtuk, hogy a jelenleg is folyó, Ukrajna elleni orosz invázió egyik fejleménye volt, hogy az orosz hadsereg bevette a csernobili atomerőművet. A cikkben hivatkozott sajtóorgánumok több szakértőt is megkérdeztek, hogy mi lehetett az oka ennek, és a válaszok nagyjából egy irányba tartottak: vagyis a '86-os katasztrófa helyszíne a Fehéroroszországból Kijev felé vezető katonai felvonulási útvonalon fekszik, így a műveletnek valószínűleg ez volt mindössze a stratégiai jelentősége.
Rólunk Mi az a Kinek szól a Kik csinálják a Miért csináljuk? ÁSZF Adatkezelési szabályzat A videó készül! Tanár vagyok, csinálhatok én is videót? Milyen a jó videó? Nem tetszik nekem ez az egész! Támogatóknak Videotanár Budapest, Magyarország © 2013, Videó Tanár Opulus Sombre by Nimbus Themes | Powered by WordPress
Mit tehet ilyenkor az ember? Ír Brüsszelnek, miszerint ő kiválik Magyarországból. Brüsszel persze nem válaszolt. János bácsinak ez azonban cseppet sem szegte kedvét: kikiáltotta a Bugaszegi Köztársaságot. Mindazonáltal az őshazának is emléket állított: öröm bogarászni múltunk jelentős alakjának és eseményeinek tábláit. Vezérek, királyok, pápák, császárok, csaták, háborúk és békeszerződés – jóval túl az iskolai törikönyvek szintjén. Míg én az elképesztő tudást csodáltam, a család a türelmet, mely mindezt egyenként kifaragta. Legkedvesebb történelmi hőse egyébként Koppány, aki saját harangtornyot is kapott. A gecemáni kert János bácsi egyébként kertész volt Bogláron, ezért egyáltalán nem lepődtünk meg, amikor betértünk a "gecemáni kertbe. " Állítólag megtalálható itt minden növény, ami hazánkban megterem. Ezt ellenőrizni nem tudtuk, de akkor is lenyűgözött minket a buja összevisszaság, ami valahogy mégis összeállt egy fantasztikus dzsungellé. „Ki akartam vonulni a világból. Hát, nem jött össze...". És csakugyan, mint egy mexikói dzsungelben – egyszercsak kimagaslik egy épület.
(Az itt alább mellékelt videó tanulsága szerint azonban érdemes bejutni, e csoda-helyre. ) Ezt a csaknem kétszáz négyzetméter alapterületű, négyszintes épületet egyedül Csere János építette a két kezével, használt téglákból és terméskövekből, és kezdetben – áram híján – maga keverte hozzá a maltert. A tulajdonos azt mondja: ez az alkotó munka jelentette számára a teljes kikapcsolódást az évek során, miután szakított a helyi képviselő-testülettel, amelynek két cikluson keresztül is tagja volt. A megnyugvást a nehéz fizikai munka jelentette számára – fenn a bugaszegi szőlőhegyen, ahol egykoron a nagyapja őrizte a grófék disznóit. Csere János a kezdetekben csak gyűjtötte a régi, különleges jelzésű monogramos és címeres téglákat, köveket a szeméttelepekről, építkezésekről. Aztán úgy érezte, az igazi helyük ezeknek a ritka köveknek egy organikus épületben lenne. Így kezdett el épülni a Bugaszegi Királyi Téglamúzeum elnevezésű vár, és akik hallottak róla, hordták hozzá az évek során a használt téglákat.
Végül vár lett belőle. Mindezt egymaga, saját két kezével építette, szakember segítsége nélkül. Annak idején csak gyűjtögette a bontásból származó, különleges régi téglákat, amiken látszanak a mesterjegyek, címerek. Egyiket sem vette, hanem kapta, pl. kapott Szlovákiából, egy nyitrai kolostorból is. A 3 szintes vár lakomaterme régiségek eklektikus gyűjteménye. Az óriási asztal, a székek, a csillár, a gyertyatartók, az ablakot védő vasrács pedig mind János bácsi keze munkája. A falakon történelmi alakok képei, és mindenütt könyv. A legrégebbi 1800-ból való. Sartre, Nietzsche, József Attila, Freud álomfejtése, filozófia, szépirodalom és történelem minden mennyiségben, útikönyvek, ponyvák, folyóiratok, a Népsport 1956. október 23-i kiadása, de megtalálható a teljes, 1956-os évfolyam is A fák alatt, mintha egy temetőben járnánk, sok-sok akáckarót találunk, melyek emléket állítanak a "Holt költők társaságának" - a világ- és a magyar irodalom legnagyobb -, illetve a "Magyarok útja" - történelmünk fontos - alakjainak.