Joggal büszke a régióra és az innen származó borokra minden magyar, hiszen a tokaji aszú a világ egyik legkülönlegesebb, a legnagyobb nevű borszakértők által is sokra értékelt édes bora, idővel talán nemcsak a karácsonyi ünnep családi asztalának, hanem a hétköznapoknak kincse is lesz. További elismerések A hazai közönség a legkiválóbb borásznak járó életműdíjat idén Bock József nek ítélte. A Bock család 1850 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal a Villányi borvidéken és vált a régió meghatározó nevévé. A legjobb borászat díját a 18 éve alapított Pannonhalmi Főapátság pincészete kapta, aki négy kategóriában is szerepelt a listán, amelyből kettőt meg is nyert. Heimann barbár 2017 model. Forrás: Vince Díj Kóstoló a Marriott Hotelben November 5-én és 6-án a Vínce Díjra jelölt és díjazott tételeket bárki megkóstolhatja a Marriott Hotelben, aki jegyet vált a kétnapos gálarendezvényre. A 2021-es VINCE DÍJ közönségszavazás nyertesei: 01. Fehérbor / Sauvignon blanc - Etyeki Kúria Sauvignon blanc 2019 02. Fehérbor / Szürkebarát - Bussay Pince Kövecs Pinot Gris 2018 03.
A 2021-es Super 12 listákon ezúttal 12 anyaországi és 2 határon túli borvidék (Ménes, Szerémség) képviselteti magát: a legtöbb borral Tokaj és Villány (4-4), valamint Szekszárd (3).
A Vince Díj szeptember 23. és október vége között futó közönségszavazásán Magyarország legkiválóbb boraira, páralataira és borbárjaira szavazhattunk. A szakmai és közéleti zsűri mellett a borfogyasztók is lehetőséget kaptak arra, hogy 33 kategóriában voksoljanak kedvenceikre. November 5-én közel 7000 szavazat alapján ünnepélyes keretek között hirdették ki a 2021-es év legjobbjait. Ikonikus borvidékek és fajták A közönségszavazás eredményei is jól mutatják, hogy a borfogyasztók fejében az ikonikus borvidékek összeforrtak bizonyos szőlőfajtákkal. Jó példa, hogy furmintból és hárslevelűből tokaji borok kerülnek leggyakrabban a fogyasztók poharába, míg a testesebb vörösborokat Villányból és Szekszárdról választják legyszívesebben. Bikavér csak Egerben és Szekszárdon készülhet, és bár a házasításra vonatkozó szabályozás eltér a két borrégióban, és teljesen más stílusok alakulhatnak így ki, a markáns, fűszeres karakter és a gyümölcsös jegyek jellemzik. Az egri borvidéken található St. Heimann barbár 2017. Andrea Szőlőbirtok és Borászat nemcsak a közönségkedvenc bikavérnek járó elismerést hozhatta el 2017-es Merengő névre keresztelt tételével, de a legjobb borbár- és borétterem díjával is büszkélkedhet a St. Andrea Wine&Sky Bar révén.
1844 magyar nyelv hivatalossá tétele — 175 éve ezen a napon, november 13-án Korábban. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet. A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve 1844. november 13-án fogadták el a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé tette - november 13-a, a magyar nyelv hivatalos ünnepe. Az 1810-es években indult Kazinczy Ferenc vezetésével a nyelvújítási mozgalom, melynek eredményeként nyelvünk alkalmassá vált a tudományok művelésére is Folyóiratok: Kritikai lapok, Koszorú, Mindenes Gyűjtemény, divatlapok. 1844: magyar nyelv hivatalossá tétele.
Megállapítja azt is, hogy bár a "magyar nyelv eddig ugyan üldözve nyilván nem volt, de a nemzeti kívánatok legtermészetesbét ugy szólván csak türni vagy mindenesetre nem eléggé pártolni már szintannyi, mint üldözés" (167. oldal). Korábban már olvashattunk arról, hogy Báróczi Sándor A védelmeztetett magyar nyelv című 1790-ben megjelent írásában kiáll a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett – gondolatai visszaköszönni látszanak a Hunnia lapjain. Széchenyi alapos vizsgálódásai során azonban mindenekelőtt azt kénytelen leszögezni a Hunnia oldalain, hogy 1790 óta vajmi kevés történt annak érdekében, hogy a latin helyébe a magyar kerüljön hivatali nyelvként. Széchenyi tehát megismétli Báróczi 1790-es igényét a magyar nyelv helyzetét tekintve: "Minden vágyaink, reményink, aggódásink egybevont czélja csak az: Hogy a latán [latin] helyibe iktassék a magyar. Ennél tovább menni nem szándékunk. " (104-105. oldal) Széchenyi a Hunnia lapjain fenti gondolatait több szempontból is körbejárja. Hunniát megszemélyesítő nőalak az 1920-as 5000 koronás bankjegyen (Forrás: Wikimedia Commons) Nihil de nobis sine nobis Széchenyi elébb sorra veszi a latin hivatali nyelv melletti érveket – majd Báróczihoz hasonlóan rendre el is veti azokat.
A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele 2020. november 13. 12:50 MTI 176 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
(118-119. oldal) Végezetül pedig míg Báróczi 1790-ben még nem kevés elkeseredéssel állapítja meg a magyar nyelv ügyében, hogy "nálunk nélkül végeznek rólunk", Széchenyi 1835-ben jóval optimistább. Fő "sarkalatként" előbb latinul – nihil de nobis sine nobis –, majd magyarul is megfogalmazza elvárását: "semmit rólunk nálunk nélkül". Széchenyi optimizmusa, ha nem is minden vonatkozásban, de a magyar nyelv hivatalossá tételét tekintve 1844. november 13-án végül is beigazolódott. Forrás Széchenyi István: Hunnia. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1985 (reprint) Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 3 shanditiredum 2015. november 14. 09:32 @Szalakóta: a "hiba" az oszterákok szándékossága. @cikkben: "az Oláhnak nyelve Oláhországban, a Szláv nemzetségnek szózata a Muszkaság és Szerbek közt, ". mikor volt nemzetiségi nyelv állami szinten elismerve a többi nemzetiség államában? elárulom. semikor. 2 2015. 09:26 a magyar nyelv is csak 1844-lett hivatalos Magyarországon. 54 év után. (minimum, az igény nyilvános megfogalmazása után).
171 éve hivatalos nyelv a magyar "Semmit rólunk nálunk nélkül! " V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette azt a törvényt, mely Magyarországon kimondta a magyar nyelv hivatalossá tételét – a reformkor egyik nagy munkával elért sikere volt ez. Az évtizedeken át folytatott küzdelem egyik, noha sokáig kéziratban maradt állomása Széchenyi István Hunnia című írása, melyben a szerző a latin helyett a magyar hivatali nyelvvé tétele mellett foglal állást. Széchenyi már a Stádium ban (1833) utal a magyar nyelv helyzetének rendezésére: az ott felsorolt 12 pontos akciótervének egyik pontja szerint a törvényhozásban a magyart kell használni a latin helyett. A hivatalos magyar államnyelvvel kapcsolatos gondolatait Hunnia című kéziratában fejtegeti tovább: e műve először azonban csak 1858-ban kerül nyomdába. Könyvében Széchenyi alaposan végigveszi azon okokat, melyek miatt az 1835-ös évig (amikor kéziratát lezárja) a magyar nem lett Magyarország államnyelve, de elemzi azokat a hasznokat is, melyek a magyar hivatali nyelvvé tételéből származnának – úgy Magyarország és a magyarság, mint az uralkodó dinasztia és a hazai nemzetiségek számára is.
Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik. A magyar nyelv napja évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására. Az ünnep alkalmával adják át a Lőrincze-díjat olyan személyeknek, akik hosszú időn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztői, valamint szervezői munkájukkal az anyanyelvi kultúra ügyét. Hagyományosan több város részvételével tartják meg a romániai magyarok is az ünnepet. 2015. október 13-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és szenátusi frakciójának kezdeményezésére a román képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át.
2020. március 1., vasárnap, 20:40 Ismét a magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen, a "román nyelv védelmében" rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben több - főleg Székelyföldön tevékenykedő - román civil szervezet. Míg tavaly júliusban a kormány székháza előtt demonstráltak a résztvevők az akkor sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási kódex ellen, most az elnöki hivatal közelében gyülekeztek. A Nemzet Útja nevű egyesület felhívására, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma és más egyesületek is terjesztettek közösségi oldalaikon, több mint száz tüntető érkezett vasárnap személyautókkal és kisbuszokkal Bukarestbe, hogy román nemzeti lobogókat lengetve az elnöki hivatal hátsó bejáratával szemben lévő, az utász hősök - egy oroszlánt mintázó - emlékműve elé vonuljanak, amelyet román nemzeti színű óriáslobogóval kerítettek el és körülálltak. A tüntetők - akik közül többen román népviseletbe öltöztek - A nemzetállamot a románok vérével írták az alkotmányba és A román nyelv Románia egyedüli hivatalos nyelve feliratú táblákat emeltek a magasba.