A Mona Lisa (olaszul La Gioconda, franciául La Joconde) Leonardo da Vinci 1503 – 1519 között készült leghíresebb festménye, amely a párizsi Louvre -ban van kiállítva. A festmény [ szerkesztés] A kép 77 x 53 cm nagyságú, 13 mm-es nyárfatáblára olajjal festett mosolygó női portré, amely rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó, érdekes tájban elhelyezve. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép "női" arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosítják. Szerezzen be tankönyveket a Google Playen A világ legnagyobb e-könyváruházából kölcsönözhet, így pénzt takaríthat meg. Olvasson, emeljen ki részeket és írjon jegyzeteket akár az interneten, táblagépén vagy telefonján. Ugrás a Google Play áruházba » A portré több szempontból is szakít a firenzei arcképfestés hagyományaival, és hatása már nagyon korán kimutatható, elsősorban Raffaello ekkor készült portréin ( Maddalena Doni portréja).
- Érdekes Világunk Ki festette a mona lisa című festményt la Kálvária Cukrászda, Győr — Kálvária u., telefon (96) 411 397, nyitvatartási 100 liter borból mennyi pálinka lesz full A tolvajt feljelentették a rendőrségen, majd elfogták és letartóztatták. Vincenzo Peruggia azzal védekezett, hogy tettét hazafiasságból követte el, úgy gondolta, hogy a Mona Lisa (bár törvényes úton került francia tulajdonba) Olaszországot illeti. Az olasz közvélemény hősként tisztelte Peruggiát. A lopásért 12 hónapot kapott, melyből csak 7-et kellett letöltenie. A Mona Lisát néhány hétig az Uffizi képtárban állították ki, majd visszakerült a Louvre-ba. Vincenzo Peruggia (1881-1925), a Mona Lisa elrablója A sokat megélt Mona Lisa ezután sem "unatkozott", a második világháborúban el kellett rejteni a nácik elől, 1956-ban restaurálásra szorult, mert egy vandál savat fröcskölt rá, majd egy másik rongáló egy követ hajított hozzá. 1963-ban egy időre a New York-i Metropolitan Múzeumba vitték, ahol több mint egy millióan láthatták.
Óriási kérdés, hogy mekkora a Mona Lisa valódi értéke Leonardo da Vinci 1503-ban kezdte el megfesteni egy vagyonos firenzei kereskedő feleségét, Lisa Gherardinit. Így született meg a Mona Lisa, amely több mint 500 évvel később a világ legismertebb festményének számít, értéke pedig felbecsülhetetlen. Azonban bármennyire is furcsa, léteznek számítások arra vonatkozóan, hogy jelenleg mennyit is érhet a Louvre-ban megtekinthető műalkotás. Megoldhatták a híres Leonardo festmény furcsa rejtélyét A rejtélyesen mosolygó Salvator Mundi (Világmegváltó) Leonardo da Vinci híres festményén királyi üvegglóbuszt tart a kezében. Fénytörésnek vagy torzításnak azonban nyoma sincs a képen. Ennek okát a kutatók évszázadokig csak találgatták, ám most számítógépes modellezés segítségével talán végleg megoldották ezt az eddig talányos kérdést. Leonardo kancsalságának köszönhetjük mesterműveit Szemrendellenessége segíthetett Leonardo da Vincinek olyan remekműveket létrehozni, mint például a Mona Lisa vagy épp Az utolsó vacsora.
Nem véletlen, hogy egy brit felmérésben a Mona Lisa végzett a legnagyobb csalódást okozó turistalátványosságok listájának első helyén. Turisták a Louvre-ban Forrás: ONLY FRANCE/BERNARD JAUBERT/ Jaubert Felmerül a kérdés: mennyit ér a Mona Lisa? Nyilván a legkézenfekvőbb válasz egy ilyen horderejű műnél: felbecsülhetetlen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne léteznének különböző számítások a Mona Lisa értékével kapcsolatban. Az első értékre vonatkozó adat még 1518-ból származik, I. Ferenc francia király 4000 aranydukátot adott a festményért, ez mai árfolyamon 575 ezer dollárnak felel meg. A festmény állami tulajdonba került az 1789-es francia forradalmat követően. Szelfiző turisták a kép előtt Forrás: AFP/Eric Feferberg Reálisabb kiindulási pont, hogy a Mona Lisát 1962-ben amerikai turnéra vitték, itt 100 millió dolláros biztosítást kötöttek rá. Ez jelen értéken 857 millió dollár. Ez minden idők legnagyobb biztosítási értéke, azaz az elmúlt 58 évben semmit nem biztosítottak drágábban. A Mona Lisa leleplezése New Yorkban, a kép közepén Jacqueline Kennedy látható háttal, a kép baloldalán J. F. Kennedy nevet Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Schulmann-Sachs A festményt 250 ezer ember látta egy hét alatt a New York-i Metropolitan Múzeumban.
Orgia, misztérium, színház Hermann Nitsch kiállítása Budapesten, a Kiscelli Múzeumban is látható volt 1999-ben, nem kevés indulatot felkavarva. A 83 éves osztrák művész előszeretettel dolgozik állati vérrel, érdeklődésének középpontjában az orgia-misztérium-színház eszméje áll. Nitsch az ókori görög Dionüszosz-kultuszt sajátos formában valósítja meg: összművészeti fesztiválján, amelyet egy külön e célra megvásárolt barokk kastélyban rendeznek, élő állatokat ölnek, bensőjükben vájkálnak, vérüket meztelen emberekre locsolják, miközben jelképes keresztre feszítések történnek. Mindezt dübörgő zene kíséri, majd az akció után bort isznak, táncolnak és misére mennek a résztvevők. Nitschet sokszor vádolják istenkáromlással, egyházi és politikai támadásokkal is sűrűn szembenéz – bár ez, az előbbiek ismeretében, nem annyira meglepő. Hermann Nitsch prinzendorfi kastélya előtt egy kecskével picture alliance / Getty Images Hungary Férfiaktok tökéletes formában Robert Mapplethorpe amerikai fotóművésznek sem kellett a szomszédba mennie polgárpukkasztó és botrányos alkotásokért.
sok éven át egy titkos fal mögött őrizték és csak véletlen bukkantak rá; vagy sok-sok éven át híres emberek gyűjteményéhez tartozott). Egy drága kép nem feltétlenül a "legjobb" vagy a "legszebb" … és a vásárlók nem feltétlenül a legnagyobb műkedvelők… Sokszor csupán befektetésként tekintenek egy-egy híres képre, és páncélszekrényben őrizgetik azokat, megfosztva így a tényleges rajongókat, hogy láthassák. Természetesen ez elég extrém eset, hiszen a legtöbben kölcsönadják múzeumoknak. Utána jártam, hogy az elmúlt időben mely képek voltak azok, amikért rekordárat fizetett egy-egy vevő. Őszintén, némelyiken még én is meglepődtem! :) Jó példa a fent említett irigy gyűjtőszenvedélyre Saito Ryoei japán üzletember esete. 1991-ben ő birtokolta az akkori két legdrágább festményt, Renoir -tól a "Bál a Moulin de la Galette-ben" című képét és Vincent van Gogh Dr. Gachet-ről készített portréját. Az egész világ felháborodott, mikor azt mondta, halálakor azt szeretné, ha vele együtt a két képet is elhamvasztanák!
Sztadnik csupán néhány héttel élte túl a 44. születésnapját, és 2014. augusztus 24-én halt meg. #5 - Väinö Myllyrinne (251 cm) A listán szereplő két férfi közül ő volt az egyik, aki 50 éves koránál tovább élt. A legmagasabb embed.html. A finn Väinö Myllyrinne a világ egyik legmagasabb élő embere volt a maga gigantikus 251 centiméterével. Myllyrinne csak 21 éves volt, amikor rendellenes módon 221 centiméter magasra nőtt, és több mint 180 kilogrammot nyomott, így ő lett a legmagasabb katona, aki valaha is szolgálhatott a finn védelmi erőknél. Növekedése azonban nem ért véget, hiszen a 30-as éveiben újabb 30 centivel magasabb lett. Myllyrinne egy cirkuszhoz csatlakozott az 1930-as években, és egész Európában cirkuszi előadóművészként és profi birkózóként utazott, mielőtt visszatért Finnországba, hogy ismét katonaként szolgáljon. Miután leszerelt, Myllyrinne egy csirkefarmot vásárolt, melyet egészen az 1963. április 13-án, 54 éves korában bekövetkezett haláláig vezetett. Myllyrinne 23 évig viselte a világ legmagasabb élő embere címet Finnországban, de a hatalmas 34 centiméteres kezével a mai napig tartja a rekordot.
180-200 közötti IQ-val rendelkezett a radioaktivitás, a polónium és a rádium felfedezője. 7. Konfuciusz (i. 551- i. 479) Nagyhatású kínai filozófus és tanár. Az erkölcsi tanításairól, aforizmáiról ismert tanító körüli történetek egy részét sokan csak legendának tartják. 6. Albert Einstein (1879-1955) Német zsidó származású elméleti fizikus. Vitathatatlanul a valaha élt legnagyobb tudós, a relativitáselmélet megalkotója, Nobel díjas lángelme. Az IQ-ját 160 és 190 közé teszik. A legmagasabb ember 272 cm. 5. William Shakespeare (1564-1616) Az angol irodalom legnagyobb alakja, író, költő, a legtöbbet idézett alkotó. Becslések szerint 210-es IQ-val rendelkezett Rómeó és Júlia hallhatatlan szerelmi történetének papírra vetője. 3-4. Platón (i. 427 – i. 347) és Arisztotelész (i. 384 – i. 322) Görög filozófusok, akiknek óriási hatásuk volt a későbbi korokra. Platón a nyugati tudományok alapító alakja, matematikus, filozófus, államférfi. Arisztotelész, aki a tanítványa volt, a biológiától a színházig rengeteg területtel foglalkozott.
13. Avicenna, azaz Ibn Sina (980-1037) Perzsa polihisztor, akit az iszlám aranykor legfontosabb gondolkodójának tartanak. Az orvoslástól kezdve a matematikán át a filozófiáig számos tudományterületen alkotott. 12. Galileo Galilei (1564-1642) A csillagászattól a fizikáig, a matematikától a filozófiáig számos területen alkotott maradandót ez az olasz lángelme. Újító gondolataiért máglyahalálra ítélték, végül házi őrizetben kellett élnie. IQ-ját 180-200 körülinek vélik. 11. Gottfried Leibniz (1646-1716) Ugyancsak német polihisztor, filozófus, matematikus, a kettes számrendszer megfogalmazója. Vélhetően valahol 182 és 205 között volt az IQ-ja. 10. Hajnal-táj: A ló háziasítása volt a legnagyobb hatással az ember életére | MédiaKlikk. Nikola Tesla (1856-1943) Szerb születésű feltaláló és villamosmérnök, számos szabadalom jegyzője, 195 körüli IQ-val. 9. Satyendra Nath Bose (1894-1974) Bengáli indiai fizikus, akinek leghíresebb munkája az Einsteinnel közös briliáns munkája a kvantumfizikáról. Nevét a bozonok őrzik. 8. Marie Curie (1867-1934) Lengyel fizikus és kémikus. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert (sőt, kétszer is megkapta).