2021 szeptemberében jártunk náluk. Fogadófalatként hideg répakrémlevest kaptunk marinált karalábéval. Formabontó, izgalmas kezdet. A grillázs mogyoróba forgatott libamáj terrine-t bodzaecetes lilahagymával, bébispenótlevelekkel, helyben sütött brióssal dobják fel. Kreatív, kifogástalanul kivitelezett klasszikus előétel. A könnyed, jó ízű nudligombóccal kínált bivalypörkölt omlós, ízletes, bár egy sokkal sósabb az optimálisnál. A nudlin a pirított szalonna-kockák jobban érvényesülnének, ha tálaláskor kerülnének az ételre és megőriznék roppanós állagukat. A mákos guba a műfaj kiemelkedő darabja, a szaftos "gubát" pazar mákhabbal és vaníliahabbal tálalják. Ötletes és katartikus átirata a klasszikus magyar desszertnek. A kiszolgálás udvarias, szívélyes, felkészült. Tizenhárom kiemelkedő bort kínálnak négy minőségközpontú mátrai kisbirtoktól, valamennyit poharazzák. A nagyipari csapolt sör mellet tartanak négy kézműves tételt is. A töményválaszték szűk, de igényes, gerincét a közeli Nagykeresztúron működő Cruxx főzde 11 pálinkája adja.
A Székely mesemondó már elárulta ki is az a Benedek Elek, de igazából csak az 1894-96 között az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág ismertette meg a nagyvilággal, ami a millenium ünnepére készült. Különösen fontos volt ez a megjelenés, hiszen Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, úgy is, mint országgyűlési képviselő. Fontosnak tartotta, hogy magyar népmeséket adjanak a gyermekek kezébe, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. Benedek elek esti mese magyarul. A mesék mellett természetesen foglalkozott novellák és regények írásával is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. Újságíróként többféle lap munkatársa, majd szerkesztőjeként dolgozott. - Gazduram - szólította meg a malac -, adjon nekem néhány ágacskát, hadd építek magamnak házacskát. Adott ez a gazda is jó szívvel ágacskát, a malacka egykettőre felépítette a házacskát, de alig ült be, már jött farkas koma, kopogtatott.
A Székely mesemondó már elárulta ki is az a Benedek Elek, de igazából csak az 1894-96 között az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág ismertette meg a nagyvilággal, ami a millenium ünnepére készült. Különösen fontos volt ez a megjelenés, hiszen Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, úgy is, mint országgyűlési képviselő. Fontosnak tartotta, hogy magyar népmeséket adjanak a gyermekek kezébe, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük. A mesék mellett természetesen foglalkozott novellák és regények írásával is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete. Újságíróként többféle lap munkatársa, majd szerkesztőjeként dolgozott. Esti mese - Benedek Elek: Kutya, macska, egér - YouTube. 1197 Ft Benedek Elek meséi Bori Tamás színművész előadásában 10 készleten Cikkszám: ORI 5997286704126 Kategória: Mese Leírás Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született az erdélyi Kisbaconban.
– Ó, az nincs messze ide – mondá az üvegkirály -, egy szempillantás sem telik belé, odarepít az én táltos lovam. Még vacsorára sem maradt ott a király, pedig ugyancsak marasztalták. Felült a táltos hátára, s hipp-hopp, ott voltak a tündérkertben. Haj, Istenem! Nagy szomorúság lehetett ottan, mert gyászba volt borítva az egész tündérkert, tündérkert közepén a gyémántpalota. Kérdi a király a tündérek től: – Kit gyászolnak itten? Felelték a tündérek: – A királykisasszonyt. Szegény, amiatt való nagy bánatában, hogy a nénjét a kétkardú pók minden órában befonja a hálójával, fehér liliommá változott. Benedek Elek Mese A Fákról / Benedek Elek: Szélike Királykisasszony - Esti Mese - Egyszervolt.Hu. Mondja a király a tündéreknek: vezessék el őt ahhoz a fehér liliomhoz, hadd nézze meg. Odamennek, s hát a rozmarint csak meghajlik a fehér liliom előtt. Az aranytollú madár rászáll, elkezd énekelni, s ím – halljatok csodát! – ebben a pillanatban megrázkódék a fehér liliom, s olyan gyönyörűséges leánnyá változott, amilyet még emberi szem nem látott. Hej, nagyot kiáltott a király örömében. Azt mondta: – Enyém lesz az a leány, ha addig élek is!
Volt egyszer egy király, akit a népei erősen szerettek, de sokat is búsultak miatta, mert nem akart megházasodni. Mi lesz az országunkból – évelődtek a népek -, ha egyszer meghal a királyunk, s nem marad örököse! Hiszen a király szeretett volna megházasodni, be is járt országot-világot, de sehol sem talált kedvére való feleséget. Benedek elek esti mise en page. Nem tudta már, hogy mit csináljon. Egyszer eszébe jut, hogy van az ő vadaserdejében egy soktudó öreg vadászember, attól majd tanácsot kér. Elment az erdőbe, megkereste az öreg vadászt, tanácsot kért tőle. Az öreg vadász egy rozmarintszálat adott neki, s azt mondta, hogy amely leány előtt ez a rozmarintszál meghajol, azt vegye el feleségül. Visszament a király az udvarába, s kihirdettette ország-világszerte, hogy aki szép leány van, s az ő felesége akar lenni, jöjjön el az udvarába, s amelyik előtt meghajol a rozmarint, feleségül veszi. Bezzeg hogy jöttek a világ minden tájékáról, gazdag lányok, szegény lányok, báró-, gróf- s hercegkisasszonyok, hogy alig fértek el az udvaron.