Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. Március 15. - Nemzeti ünnep - Mária Rádió Erdély. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII.
Több százan gyűltek össze kedd délután, hogy méltó módon emlékezzenek meg a szabadságharc hőseiről a zilahi belvárosi református templom kertjében felállított 1848–49-es emlékműnél. Szilágysomlyón és Szilágynagyfaluban is népes közönség hajtott fejet a forradalom emlékére. A forradalom és szabadságharc megünneplése Zilahon igehirdetéssel kezdődött, Bogdán Zsolt parókus lelkész kiemelte, nem életoltó fegyverrel kell kivívni, megőrizni és fenntartani a szabadságot, mert az mindig csak nyomorúságot, vért hoz, könnyeket eredményez, fájdalmat okoz. Fegyverrel nem lehet segítséget nyújtani, fegyverrel csak ölni lehet, sebeket ejteni. Nemzeti ünnep marcius 15 . Ma keresztény úton kell járni, Isten oltalmában megmaradni, bízni, az általa adott eszközökkel kell kivívni és megőrizni a szabadságot, mert csak így lesz jövőnk. Magyar emberként családunkra, népünkre kell gondolnunk, a közösségünk életére, és örülni kell a gyermekáldásnak, bölcsődét, óvodát, iskolát kell építeni, hogy anyanyelvén tudjon mindenki tanulni Zilahon és a Szilágyságban.
Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Nemzeti uennep március 15 dekoráció. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.
Szerző: MTI | Közzétéve: 2022. 03. 15. 20:06 | Frissítve: 2022. 21:20 Budapest - Orbán Viktor a békét és a biztonságot hangsúlyozta, az ellenzéki vezetők szerint a Kelet és Európa között kell választani. Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba - jelentette ki a miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédében kedden a budapesti Kossuth Lajos téren a Békemenet résztvevői előtt. Állami díszünnepség a Kossuth téren - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Orbán Viktor azt hangoztatta: aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz. Nemzeti ünnep március 15 octobre. A kormányfő - az ukrajnai háborúra utalva - úgy vélekedett: a baloldal "elvesztette a józan eszét", és "holdkórosan beletámolyogna" egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba. Szerinte a baloldal magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni a frontvonalba. Leszögezte: Magyarországnak a háborúból ki kell maradnia, egyetlen magyar sem kerülhet az "ukrán üllő és az orosz pöröly közé", ezért hazánk se katonát, se fegyvert nem fog küldeni a harcterekre.
A vonatok március 13-án és 14-én az ünnepnapi, március 15-én pedig a vasárnapi menetrend szerint közlekednek; a Volánbusz helyi és helyközi autóbuszai március 12-én a szokásos szabadnapi, viszont 13-án már a munkaszüneti napi, 14-én szabadnapi, 15-én pedig ünnepi és munkaszüneti napi menetrend szerint járnak. Szólj hozzá!
A magyar hagyomány és a történetírás szerint Géza fejedelem felesége, I. István király édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolta. Ám szinte alig ismert, hogy Géza Sarolta halála után lengyel hercegnőt vett feleségül. Adelhaidhoz, a második felséghez a magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik. Géza fejedelem és Szent István hagyatéka | Demokrata. A királyi udvarba való beléptét követő eseményekből kiviláglik, második hazája, Magyarország ellen fondorlatoskodott. Géza nem ismerte fel, hogy a keresztény lengyel asszonya erőteljesen támogatja a római pápa és a német-római császár pannóniai befolyását, a magyarság római kereszténységre való térítését. Adelhaid úgy ügyködött, mintha valami titkos terv részese, láthatatlan karmester dirigálta magyarellenes kar szólistája lett volna. Marton Veronika Magyar-könyvtár szakos tanár. Több, mint 30 éve foglalkozik az ókori népek történetével, mitológiájával. 1990-es évek végén a Miskolci Bölcsész Egyesület keretén belül, az akkor még Argentinában élő Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor vezette Sumerológia Tanszéken három és fél évig oktatatta Mezopotámia történelmét, mitológiáját és az ékírást.
Helyet előzetes regisztrációval biztosítunk! Regisztráció, jegyrendelés:; (előadás címe, az Ön neve, jegy darabszám) Információ, jegyvétel: 20/312-5925 Kategória: Tudományos esemény Helyszín: TIT Stúdió Cím: Zsombolyai utca 6. Kezdet: péntek, 2017. június 30. 18:00 Befejezés: 20:00 Weboldal: Kapcsolati információ: Feladás dátuma: kedd, 2017. május 30. Nézettség: 173
Az 1937-ben átadott Viadukt a Szent István völgyhíd nevet kapja. 1944. október vége - december 6. Veszprémben őrzik a Szent Koronát. VESZPRÉM 1945-TŐL NAPJAINKIG 1946. február 1. A köztársaság kikiáltása. 1949 Megalakul a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ma Pannon Egyetem. 1956. október 23-tól A veszprémiek részvétele a forradalom és szabadságharcban. november 4. A szovjet csapatok elfoglalják a várost. 1957-től Közintézmények és lakótelepek építése. 1958 Megnyitják a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot. 1967-1968 Az új városközpont kialakításának megkezdése. Nemzetvesztő királynék - Géza fejedelem második felesége. 1975 A vár és a belváros értékes műemléki együtteseinek felújítása. 1989-től A rendszerváltozás kapcsán kivonulnak az 1945 óta jelenlevő szovjet csapatok, Veszprém megyei jogú város státust kap, a veszprémi püspökség érseki rangra emelkedik, visszaállítják a régi utcaneveket. 2010-től A Veszprémvölgy és a belváros teljes megújítása. Forrás: Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém, Panoráma - Magyar városok sorozat
2018. május 18. 11:48 Sudár Balázs Az Árpád-ház IX–X. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább igaz. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király anyja. Géza fejedelemnek hogy hivták a lányait, és István király tényleg nem tudott írni?. Olyannyira "létező" szereplő a kortársak számára, hogy nem is egyetlen forráscsoport emlékezik meg róla: a magyar krónikás hagyomány (Anonymus és a XIV. századi krónikakompozíció) mellett szerepel Querfurti Bruno Szent Adalbertről és Hartvik püspök Szent Istvánról írott életrajzában, sőt Merseburgi Thietmar krónikájában is. A magyar krónikások sokat írtak Sarolt családi kapcsolatairól, amelyeket legrészletesebben Anonymus taglalta. Szerinte a honfoglalás idején élő, és vezéri posztot betöltő Téténynek a fia Horka, az övé Gyula, akinek két leánya volt, Karold és Sarolt. Horka másik fiától pedig a kisebbik, Gyula származott, az ő két fia Bolya és Bonyha, ellenük lép fel István király. Kálti Márk, a Képes krónika szerzője hasonlóan vélekedik: szerinte István "sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja ellen" Erdélyben, Saroltnak az apját pedig szintén Gyulának hívták.
Szent István király monogramja