Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték megállapításáról. Így kell adózni az eladott ingatlan után - mutatjuk a tudnivalókat - Napi.hu. Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek - írja a NAV összefoglalója.
A magyarországi adótörvények nagyon nagyvonalúak az eladott ingatlanon realizált jövedelem adóztatásával. Öt év után egyáltalán nem kell adózni a haszon után, a negyedik évben csak a haszon 30%-a után kell megfizetni a 15% SZJA-t, a harmadik év után csak 60%, a második évben 90% az adó alapja, ebből is le lehet vonni mindenféle ráfordítást, nagyjából mindent, amiről számla van. De nem erről akarok írni, ez elég közismert. Akit érdekelnek a pontos részletek, olvassa el a témáról a NAV tájékoztatóját. (Ez az ingatlanon keletkező haszon utáni SZJA-ról szól. Eladott ingatlan utáni nem-adózás – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. A 4% illeték, illetve annak elengedése az új ingatlannál, ha veszel másikat, az egy más téma. ) Ami kevésbé közismert és Gábor hívta fel rá a figyelmet, hogy ezt az adót sem kell befizetni, ha a befolyó összeget ingatlanvásárlásra fordítjuk saját magunk vagy közeli hozzátartozónk részére. Elég írni egy kérelmet és ideális esetben ezt az összeget elengedik. A fent belinkelt tájékoztató szerint: "A NAV − az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére − jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a − jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti, vagy elengedheti az adót.
A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa, volt bejegyzett élettársa lakhatását biztosító célra fordítja. " Fontos, hogy a dolog nem automatikus, kérelmet kell írni, de ha újra ingatlant vettél a befolyt pénzből, akkor az adót sem kell (nagy eséllyel) megfizetned. Azonban fontos tudni, hogy a NAV mérlegel, különösen, ha lakhatásra kellett a pénz (vagyis másik ingatlant vettél belőle magadnak), de ez nem automatikus. Update: úgy tűnik, nagy a kavar a témával kapcsolatban. Tehát: két dolog van, amit fizetni kell, az illeték és az adó. Ez két külön dolog. Az illetéket mindig fizeted, ha ingatlant vagy például gépjárművet veszel, ennek általános mértéke lakóingatlannál 4%. Eladod a lakásod? Így kell utána adózni. Azonban ezt alapból elengedik, ha záros időn belül vettél másik lakást, pontosabban a második lakás illetékéből annyit nem kell megfizetni, amennyi az első, eladott vételára volt.
§ (9) bekezdés]. Továbbá nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét [szja-törvény 58. § (7) bekezdés]. Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt): – a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; – az értéknövelő beruházásokat; – az átruházással kapcsolatos kiadásokat [szja-törvény 62. § (1) bekezdés]. Örökléssel szerzett ingatlan esetben, ha az illetékügyi hatóság nem szabott ki illetéket, a megszerzésre fordított összegnek a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték minősül [szja-törvény 62. § (2) bekezdés ga) pont].
[szja-törvény 3. § 32. pont] Szerzéssel, átruházással kapcsolatos kiadás: hagyatéki eljárás, hirdetés, ügyvédi közreműködés stb. igazolt költsége. Ha az ingatlan átruházása a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az előbbiek szerint kiszámított összeg – 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, – 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, – 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, – 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, – 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben minősül jövedelemnek [szja-törvény 62. § (4) bekezdés]. Az adó 15 százalék [szja-törvény 8. Tehát az öröklést követő ötödik évtől már nem keletkezik adókötelezettség. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Az ingatlaneladás után személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik - legalábbis, ha az érintett ingatlan 2013 után került a birtokunkba. Az adót akkor kell megfizetni, ha drágábban adják el az ingatlant (lakás, termőföld, építési telek és egyebek), mint amennyiért pár évvel korábban vásárolták - magyarázza a portál. Ha magánszemélyként értékesítünk ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, akkor nem kell adózni. Ezek számítanak bevételnek: Eladási ár. Az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke. A vevő által fizetett késedelmi kamat. Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot: Az ingatlanért eredetileg fizetett vételár. A szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték. A vásárlás óta végrehajtott értéknövelő beruházások (például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) értéke.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján. Sokkoló fotók torzszülöttekről: ma 35 éve történt a csernobili katasztrófa | nuus.hu. A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek - olvasható a BBC News honlapján. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit. Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét.
Frissítve: 2021 júl 27. Nem csak sugárzást evő gombatelepekről számoltak be, hanem mutáns farkasokról és egyéb bizarr élőlényekről, melyeket a sugárzás "keltett életre"… A mai napig nem tudni, hogy mi igaz azokból a városi legendákról, melyek a csernobili tiltott zóna bizarr lényeiről tesznek említést, vagy a vörös erdő mutáns farkasairól mesélnek. Pedig több különféle felvétel, kép és videó kering róluk a neten. Ezeknek jártak utána egy kisfilmben, és nyomozták ki, hogy miféle szörnyek, mutáns lények élhetnek még ma is Csernobilban. A teljes igazság és a mítosz mögötti valóság sokkal ijesztőbb, mint maguk a szóbeszédek. Íme: Mit gondoltok? Felfoghatatlan mennyiségű sugárzást "nyelt el" az élővilág és cska Isten tudja, miféle lények kóborolhatnak a reaktor környékén, vagy a "rengetegben". Talán a neten keringő nagyon bizarr felvételek mögött is sokkal több igazság és hitelesség van, mint elsőre gondolnánk. Mit rejthet még Csernobil? Csernobil mutáns állatok világnapja. A válasz még mindig ott rejlik a ma is viszonylag elhagyatott zónában… Mutáns szörnyek élhetnek a csernobili tiltott zónában – KISFILM
Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Mutáns disznók jelentek meg Fukusima környékén A japán atomerőmű-baleset helyszínén, a fukusimai atomerőmű tíz évvel ezelőtt történt katasztrófájának körzetének településein a vaddisznók vették át az uralmat, melyek egy friss genetikai kutatás szerint a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. A lakatlan zónában élő állatokról Donovan Anderson, a Fukusimai…
Egy kisebb város, a Chornobyl 12 000 lakosnak ad otthont. A régió fennmaradó része elsősorban mezőgazdasági üzemek és erdők voltak. A csernobili erőmű négy szovjet tervezett RBMK-1000 atomerőművet használ - egy olyan design, amely ma általánosan elismert, mint eredendően hibás. Az RBMK reaktorok dúsított U-235 urán üzemanyagot használnak a víz melegítésére, gőz előállítására, amely a reaktorok turbináit hajtja és áramot generál. Csernobil: Tények A Nukleáris Katasztrófáról - 2022 | Történelem. A legtöbb nukleáris reaktorban, ahol a vizet hűtőfolyadékként használják, és az atom mag reaktivitását mérsékli, amikor a mag felmelegszik és több gőzt termel, a vízben lévő gőzbuborékok vagy "üregek" növekedése csökkenti a nukleáris mag. Ez egy fontos biztonsági elem, amelyet az Egyesült Államokban és más nyugati országokban épített legtöbb reaktorban talál. De nem az RBMK-1000-ben, amely a mag reaktivitását mérsékelte, és a magban folyamatos nukleáris reakciót tartott. Mivel a mag magja felmelegedett és több gőz buborékot termelt, a mag vált több reaktív, nem kevésbé, pozitív visszacsatolási hurkot hozva létre, amelyet a mérnökök "pozitív üres koefficiensnek" neveznek.
Vannak azonban kivételek: Néhány száz korábbi lakos a térségben visszatért korábbi otthonába, a sugárterhelés veszélye ellenére. A helyszínen tudósok, kormányzati tisztviselők és egyéb személyzet engedélyezett az ellenőrzések és egyéb célok érdekében. És 2011-ben Ukrajna megnyitotta a területet a turistáknak, akik elsőként szeretnék látni a katasztrófa következményeit. Csernobil ma A régió ma is széles körben ismert a világ egyik legimpozánsabb vadvilági szentélye. Farkasok, szarvasok, hiúz, hód, sas, vaddisznó, jávorszarvas, medvék és más állatok elterjedő populációit dokumentálják a sötét erdőkben, amelyek most körülveszik a csendes növényt. Ismert, hogy csak egy maroknyi sugárzási hatás van, mint például a legmagasabb sugárzású övezetben növekvő kaszkádfák és az állatok magas cézium-137-es állata. [Infographic: Chernobyl Nuclear Disaster 25 évvel később] De ez nem azt sugallja, hogy a terület visszatér a normális szintre, vagy a közeljövőben bármikor. Portalmix. A korábbi csernobili nukleáris erőmű környékén lévő hosszú élettartamú sugárzás miatt a terület legalább 20 000 évig nem lesz biztonságos az emberi lakóhelyre.
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Csernobil mutáns állatok 2. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a… Az emberek elhagyták, a vaddisznók visszavették Fukusimát A 2011-es atomkatasztrófa után a legtöbben elhagyták Fukusima környékét, a természet pedig visszavette a várost. Visszatértek a vaddisznók is, brit és japán kutatók pedig megvizsgálták, hogy hogy alakult a génkészletük az elmúlt tíz évben.
Radioaktív szennyeződés A robbanások két növénymunkát öltek meg, akik közül néhányan az első néhány munkás a halálos baleset alkalmával meghaltak. A következő néhány napra, amikor a sürgősségi legénység kétségbeesetten próbálta megakadályozni a tüzeket és a sugárzást, a halálos áldozatok emelkedtek, amikor a növényi dolgozók az akut sugárbetegségben szenvedtek el. A meghibásodott nukleáris reaktorból kibocsátott sugárzás nagy része jód-131, cézium-134 és cézium-137 volt. A jód-131 viszonylag rövid felezési ideje 8 nap, az UNSCEAR szerint, de gyorsan felszívódik a levegőn keresztül, és hajlamos lokalizálni a pajzsmirigyben. A cézium-izotópok hosszabb felezési idővel rendelkeznek (a cézium-137 felezési ideje 30 év), és évek óta aggodalomra adnak okot a környezetbe való kibocsátásuk után. Április 27-én a pripyat lakói evakuáltak - kb. 36 órával a baleset bekövetkezte után. Akkoriban sokan már panaszkodtak a hányás, a fejfájás és a sugárbetegség egyéb jelei miatt. A tisztviselők végül bezártak egy 18 mérföldes (30 km) területet a növény körül; a lakosok azt mondták, hogy néhány nap múlva visszatérhetnek, így sokan elhagyták személyes holmikat és értéktárgyakat.