Miénk itt a tér 2021 2021-08-14 19:00 - 2021-08-21 21:00 Augusztus 14-étől 21-éig rendezik meg Kiskunfélegyházán, a Petőfi-téren a már hosszú évek óta népszerű Miénk itt a tér című kulturális szabadtéri kiállítást. A tárlat a nap 24 órájában megtekinthető. Az eseményt augusztus 14-én, szombaton 19 órakor Csányi József, Kiskunfélegyháza város polgármestere nyitja meg.
A márciusi alkotóműhely programjait a Cirkusz Minimus! című előadásunk ihlette. Varázslat, ámulat, attrakcióóó! A cirkusz világa határozza meg rendhagyó családi vasárnapunkat. Nézőként, de akár játszóként, valódi varázslóként is részt lehet venni ezen a napon. Ha szívesen kipróbálnátok magatokat a bohóc, vagy légtáncos, vagy akár az állatszelidítő szerepében, akkor itt a helyetek. 2021. március 13. vasárnap 10. 00-12. 00 10:00-11:00 Cirkusz Minimus! előadás a Színházteremben A Cirkusz Minimus társulata minden gyerkőcöt beavat az artisták, mutatványosok, bűvészek világába. Triciklivel járják a várost… mit a várost, a megyét, az országot, a világot! Nem csak dalolnak, és az akrobatikus tudományukat mutatják be a nagyérdeműnek, de el is varázsolják a közönséget…leginkább a személyiségükkel. Miénk itt alter way. Nem utolsó sorban pedig a társulat egy lázas tagfelvétel közepén van, így senki ne lepődjön meg, ha úgy hagyja el a nézőteret, hogy a Cirkusz Társulatának tagja lett! 11:00-12:00 Interaktív alkotóműhely a Színházteremben Attrakció!
A magyar kormány saját beruházás keretében mintegy 1, 3 milliárd forint értékben teljesen átépítette a Jelky András teret. A beruházás az elmúlt másfél évben a bajaiak és az erre közlekedők szeme előtt zajlott, a munkálatok sok türelmet kívántak a térség lakóitól. A türelem azonban kifizetődött, hiszen egy minden igényt kielégítő teret kaptunk cserébe, ami a közlekedést is gyorsabbá és biztonságosabbá tette, valamint új közösségi teret is adott a bajaiaknak. Az új Jelky tér előzetesen megosztotta a lakosságot, többen előre negatív színben tüntették fel a változtatásokat. Programok - Miénk itt a tér 2021 - Kiskunfélegyháza Város hivatalos honlapja. Ezekre a kérdésekre igazából a szerdai nap adta meg a választ, amikor is az iskola kezdetével a reggeli időszakban nagy nyomás alá került a tér. A körpályás forgalmi rend jól vizsgázott, hiszen a kisebb sorok hamar eloszlottak és szinte folyamatos volt a közlekedés. Ezzel szemben a város más pontjain hosszú sorok alakultak ki, például a Szent Antal utcán, a Szegedi úton és a Dózsa György úton is. Csütörtökön délután pedig a hivatalos átadó ünnepséget is megtartották.
Lehetett volna Rákoscsabának valódi impozáns főtere is. Az 1940-es években lebontott egykori Laffert kastély helyén felszabadult egy központi fekvésű nagyméretű szabályos alakú terület az akkori községházával szemben, amit a csabaiak még sokáig Bárókert -nek hívtak. Itt jött létre Rákoscsaba új piactere, ahol hetente kétszer tartottak piacnapot. A jól megközelíthető nagy téren évente, valamikor májusban tartották a csabai búcsút, ami a jó adottságok miatt a környék legnagyobb ilyen eseménye volt. Már hetekkel korábban ide települtek a céllövöldék, a hajóhinták és ringispilek /körhinták/, programot adva a helyi fiatalságnak. „Miénk itt a tér” - 6300.hu. A búcsú napján ellepték a teret a fakanál, kézműves édesség és játék árusok. Az egész napos programon aki élt és mozgott a legalább egyszer biztosan megjelent. Hosszú sorok álltak a cukrászda előtt fagylaltért, az út túloldalán lévő Katolikus kör kerthelységében egész nap szólt a zene. Éjfélig tartott a bál ami általában azzal zárult, hogy a csabai ifjak virtusból összecsaptak a szomszéd faluból átrándult legényekkel.
Hogy mennyire nem szabad túlértékelni, azt éppen a napokban lezajlott vita, vagy inkább beszélgetés bizonyítja, amely a városháza mögötti terület felhasználásával (beépítésével? ) kapcsolatosan került megrendezésre. A jelenlévők tapasztalhatták, hogy igen rövid idő alatt egymásnak teljesen ellentmondó "frontvonalak" alakultak ki: az "emberek" nem engedik beépíteni, sőt még nagyobb parkot akarnak, az "építészek" meg térfalat akarnak az utca felől. A történet nagyon hasonlít arra, amikor a beteg elmegy az orvoshoz, és közli vele, hogy milyen gyógyszert írjon fel a betegségére. Mink itt a tér . Vagyis mint "laikus", egyből a terápiát kéri, és nem is kíváncsi a szakember diagnózisára. Nos az elmondottak ellenére a közösségi tervezés egyfajta módszerében én is hiszek. Nevezetesen abban, hogy amikor a frissen esett hóban a téren kirajzolódnak az "emberek" lábnyomainak csapásai, érdemes lefényképezni, lerajzolni vagy legalább megjegyezni, ezek ugyanis hiteles információkat tartalmaznak, melyeket a hó elolvadása után érdemes összevetni a "valósággal".
A szerelem nem adatott meg neki: Habsburg Mária Krisztierna Hősünk, Krisztierna hiába szeretett volna jó felesége lenni a neki kijelölt Zsigmondnak, annyi minden állt az útjukban, hogy végül sosem lettek – igazán – házasok. Meglepő részletek derülnek ki a történelmi emlékekből: az élet nem volt könnyű még uralkodói famíliákban sem. Az embereket Ádám és Éva óta foglalkoztatja a kapcsolatok minősége, a társak közötti kommunikáció. Manapság nyíltan és feszültségmentesen tárgyalnak a fiatalok a testiségről, de ugyanez két generáció között már sokkal nehézkesebb. Az anya-gyermek kapcsolatban, vagy apa-gyermek relációban főleg. Lehet, hogy szégyenlősek lettünk? A pár száz évvel ezelőtti történéseket vizsgálva kimondhatjuk: igen! Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Prüdéria vagy pornográfia? Még ha modern társadalmunkat minden eddiginél fejlettebbnek tartjuk is, valahol nagyon erős a prüdéria, a másik oldalon viszont naponta találkozhatunk a pornográfia elképzelhetetlen variánsaival. Az sem kizárt, hogy a felvilágosítás felelősségét kívánjuk átruházni a filmekre, a szakemberekre és bárkire, de sajnos válogatatlanul.
A 16. századtól azonban az egyházi hatóságok egyre gyakrabban kifogásolták, hogy férfiak és nők, tisztes asszonyok és prostituáltak együtt fürdőznek, így aztán a fürdőházakat hamarosan bezárták. Nemi erőszak A nemi erőszak a középkori ifjak szemében annyira bevett szokás volt, hogy legalább minden második városi fiatalember életében legalább egyszer részt vett egy ilyen akcióban 16-26 éves korában. Az erőszak legnagyobb része nyilvánosság előtt zajlott, a beavatkozni nem merő szomszédok, rokonok szeme láttára. A városbeli ifjak ún. Szerelem a középkorban – egyházi és világi nézetek - Campus - Szabadság. vidám apátságokba szerveződve hajtották végre vadászataikat. Tevékenységüket a hatóságok sem büntették, mert az ifjak gyakran az "erkölcsőr" szerepében tetszelegve szemelték ki áldozataikat: olyan nőket, akik amúgy is rossz hírben álltak. Papok szeretőit, özvegyasszonyokat, házasságtörés hírébe került asszonyokat, a település idegen női látogatóit szemelték ki áldozatnak. Az erőszakot sokszor az áldozat ablaka alatt megrendezett macskazene vezette be, majd a 4-15 fős csapat betört a házba, ágyából, családtagjai mellől rángatta ki szerencsétleneket, hogy aztán durva ütlegek és hangos lekurvázások kíséretében az egész társaság megerőszakolja őket.
No, de miért is van ez így? Gondolkoztál már azon, hogy miért kerülget az ájulás, ha az adott illető a közeledbe kerül? Miért kezd el a tenyered izzadni, s a szíved a torkodban dobogni? A tudósok szerint ezt a bizonyos bőrpírt, izzadást és emelkedett pulzust az úgynevezett fenil-etil-amin okozza, amely által érezhetjük azt a bizonyos eufóriát. "Képtelen vagyok másra gondolni! Szerelem a középkorban 2018. " Hogy mégis mindezt mi okozza? Biztosan olvastál már az oxytocin nevezetű hormonról, amelyet köztudottan csak szerelemhormonnak hívunk. Ezt a fajta anyagot, a szervezetünk egyik belső elválasztású mirigye, az agyalapi mirigy termeli. Sokszor ez a hormon felelős a szerelmi álmokért, felébreszti bennünk a gyengédség meleg érzését, valamint csókolózás közben is adhatja oxytocin termelésre agyunk a fejét. Azonban, ha egy nő szervezetében nem lenne jelen ez a fajta hormon, akkor a szülés általi fájások sem kezdődnének el, s az adott anya képtelen lenne világra hozni gyermekét. "Vele akarom leélni az életem hátralévő részét! "
A cikk előzménye: 2. Magyar konyha – a honfoglalás után A középkor magyar konyhájának a fűszeres, zsíros ételek voltak a főételei A honfoglalás utáni Magyarországon a korábban itt élő népek földművelő, növénytermesztő életmódja járult hozzá a gasztronómia fejlődésének. Mást és máshogyan is ettek őseink, mint a honfoglalás előtt, olyan növényeket ismertek meg, mint a hajdina, a rozs, vagy éppen a mák. Gyakran főztek kását, ami a középkorban is egyik főeledelük maradt, ám a korábbi unalmas kásaételeket, leveseket már feldobták az ételek egyedi jellegét adó többnyire kiskertekben termesztett idény jellegű fűszerek: petrezselyem, torma, kapor, tárkony, fokhagyma. Ezeknek a fűszereknek a felhasználása gyakran nem bizonyult elégségesnek, ezért egyre szélesebb körben terjedtek el a délvidékről származó, markánsabb ízű, továbbá csípős ízesítők, mint a fahéj, bors, szegfűszeg, gyömbér és az ürömfű. Szerelem a középkorban 1. Utóbbi napjainkban elsősorban gyomnövényként ismert ( fekete üröm), ám a középkorban – sőt később is – a konyhában is megállta a helyét: A július és szeptember közötti virágzást megelőzően leszedett leveleket és hajtásokat kesernyés ízük miatt használták zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek, valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére.
A A trubadúrok és a lovagi költészet által oly szépen megénekelt szerelem ritka vendég volt a királyi udvarokban. Szerelem, házasság, szex és homoszexualitás a középkorban. Ha tűnékeny varázsa mégis belopta magát oda, kevésszer végződött úgy a történet, mint a mesében:... és boldogan éltek, míg meg nem haltak. A tragikus sorsú szerelmek emléke ma is él, mellettük pedig örömmel beszélünk azokról a kivételes sorsokról, melyek éppen Diósgyőrhöz is kapcsolódnak.
Emésztést segítő hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. A sör ízesítésére is használták a komló elterjedése előtt, vagy komló helyett. (Forrás: wikipédia – Fekete Üröm) A fűszereket egyébként nem csak az ételek, de az italok ízesítéséhez is felhasználták. A gazdagabb polgárok és urak étkezését a nagy tömegű, erősen fűszerezett húsok jellemezték, a vidéki főurak sokszor rendeztek hatalmas lakomákat. Mátyás király megreformálta a hazai konyhát is, nála az addig megszokott, erőteljes ízeket a kifinomultabbak váltották fel. A pompás királyi lakomákon különleges sajtokat, fűszereket, déligyümölcsöket szolgáltak fel, melyeket javarészt az akkori Itáliából hozatott. A főételek természetesen továbbra is a húsok maradtak: sült, főtt, füstölt hús, vad- illetve halételek. A méz mellett megjelent édesítőszerként a nádcukor. A magyar köznép étkezési szokásaiból szinte semmi nem maradt ránk a középkorból. Az ország feldarabolása – török hódoltság, császári elnyomás, fosztogató hadjáratok – nem csak a nemzetet, annak gasztronómiáját is megviselték.