A kutatók azt találták, hogy két adag vakcina 85 százalékban akadályozta meg az otthonok lakóinak kórházba kerülését és 94 százalékban a halálozását a második dózis után 2-12 héttel. A védelem azonban csökkent: három-hét hónappal az oltás után már csak 54 százalékban védett a kórházi ápolástól és 63 százalékban akadályozta meg a halálozást. A 19 ezer Covid-osztályos dolgozó átlagéletkora 45 év volt, náluk a fertőzés elleni védelem 50 százalékról 42-re csökkent három hónap elteltével. Súlyos megbetegedés elleni védelmük azonban nem gyengült jelentősen, nagyon kevés volt azoknak a száma, akiket kórházban kellett ápolni. Amikor az otthonok lakói ősszel megkapták a harmadik, vagyis emlékeztető oltást, a kórházba kerülés elleni védelem visszaugrott 90 százalékra, a halálozás elleni pedig 98 százalékra. Azonban az első adatok szerint ez a védelem is ugyanúgy csökken, mint a korábbi. "Ismételt emlékeztető oltásokra lenne szükség a jövőben az idősotthonok lakói körében, mivel náluk viszonylag gyorsan csökken az immunitás.
A kutatók munkájuk során olyan japán emberektől gyűjtöttek be mintát, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd – vagyis az oltás után – megfertőződtek a koronavírus alfa vagy delta variánsával. A tudósok az antitesteket vizsgálták, illetve egy képességüket, hogy a tenyésztett sejtek megvédhetők-e általuk a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Az elmélet úgy tűnt, működik: az egyén antitestjei jól védték a sejteket, még az omikron-változattal való tesztek idején is. "Ez egy érdekes tanulmány" – mondta a Nature szerint Jenna Guthmiller, a Chicagói Egyetem immunológusa. A szakértő ugyanakkor óva intett attól, hogy az eredmények ok-okozati összefüggéséről lenne szó. A jelenség mindenesetre, tette hozzá, szoros összhangban van az immunológusok egyik általános felfogásával, hogy az antitestválasz idővel hogyan, miként érik be. Nem mindegy azonban, hogy az oltás és az esetleges fertőzés között mennyi idő telik el: a japán kutatók úgy vélik, hogy a legjobb kombináció akkor jelentkezik, ha az oltás után hónapokkal lesz valaki esetleg beteg, nem pedig röviddel a vakcinák beadása után.
Guthmiller szerint ezt úgy kell érteni, hogy az oltás után az antitestek rohamos termelése kezdődik, úgy, ahogy az egy fertőzéskor is történne. Ha valaki nem sokkal az oltás után lesz beteg, ezek az antitestek valószínűleg még mindig ott keringenek majd a vérében. Ha azonban valaki hónapokkal az oltás után fertőződik meg, akkor már az antitestek egy új és "továbbfejlesztett" verziója állhat munkába. A japán szakértők az emlékeztető oltásokat nem vonták be tanulmányukba, márpedig Guthmiller szerint ezek jelenthetik a legjobb védekezést az omikron elleni küzdelemben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Az első tanulmány, a Nature-ben jelent meg 03. 07-én. Ez a UK Biobank 785, 51-81 életév közötti résztvevőjét vizsgálta, akiknél rutinszerűen végeztek agyi szkennelést és kognitív teszteket. A vizsgálat résztvevőinek mintegy fele, 401 fő esetében a SARS-CoV2 teszt pozitív lett a fenti adatok összegyűjtése után. A fennmaradó 384 kontroll résztvevőé azonban nem. A kiindulási agyi szkenneket és kognitív teszteket mindkét csoportban összehasonlították a későbbiekkel. Azoknál a résztvevőknél, akiknél COVID-19-et diagnosztizáltak, lényegesen jelentősebb agyi elváltozásokat, továbbá nagyobb kognitív pontszám-eltérést mutattak ki, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg. Ez a különbség akkor is jelentős marad statisztikailag, amikor 15 kórházba került résztvevőt kizártak az elemzésből, ami arra utal, hogy még enyhébb fertőzések is összefüggésbe hozhatók az agyi változásokkal. A fertőzött résztvevőknél tapasztalt változások közé tartozott a szürkeállomány vastagságának és szöveti kontrasztjának nagyobb mértékű csökkenése az orbitofrontális kéregben és a gyrus parahippocampalisban, a szövetkárosodás markereinek nagyobb változása az elsődleges szaglókéreghez funkcionálisan kapcsolódó régiókban, valamint az agyméret nagyobb csökkenése, mint ami a kontrollcsoportban volt észlelhető.
Az amerikai özvegye ezt írta a Facebookra Norvégiában is vizsgálják az eseteket Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A tökéletes DNK kenyér (Dolce Vita) 2011. 01. 16 Ez a kenyér tényleg nagyon finom és hasonlít a régi kemencében sült kenyerekhez. Már többször próbáltam, de mindig "gumiszerű" lett a belseje. Így egy időre el is ment tőle a kedvem. Aztán, ahogy most utána olvastam, többeknek ez a problémája. Valaki rávilágított, hogy valószínűleg a sütő hőfoka nem megfelelő. És tényleg! Dnk kenyér dolce vita pro. A régi sütőm jóval gyengébben sütött, még a legmagasabb fokozaton is. A mostanin beállítottam a 250 fokot (ez nálam 5-ös fokozat) és az eredmény: a végre tökéletes kenyér! Hozzávalók: 2, 5 dl-es csésze 3 csésze BL 80-as liszt 1, 5 csésze víz fél tk. szárított élesztő 1, 5 tk. só 1. liszthez keverem a sót és az élesztőt, jól elkeverem őket (mivel többet nem nagyon kell keverni). 2. Hozzáöntöm a vizet, elkeverem (3-4 fordulat), 12 órát kelesztem (célszerű este elkészíteni). Az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós, ne gyúrható tésztára számítsunk! 3. 12 óra múlva, kovász-szerű massza lesz belőle, kiöntöm a tálból, áthajtogatom, mindkét oldalát belisztezem, letakarom konyharuhával és 30 perig pihentetem.
1. 10 perces kuglóf "Snöcy" 2. 15 perces csokis kuglóf "Anya, ez isteni! " 3. A kovász dícsérete " Fűszer és Lélek " 4. A tökéletes bagel " Fakanál " 5. A tökéletes ciabatta " Dolce vita " 6. Almás csiga "Dulmina" 7. Alternatív pizzamuffin "Macikonyha" 8. Aranygaluska "Fakanál" 9. Árpagyöngyös kenyér "Dulmina" 10. Az én dagasztás nélküli kenyerem "Dulmina" 11. Barna rozsos kenyér "Anya, ez isteni! " 12. Bolus, a holland briós "Dulmina" 13. Burgonyás Graham kenyér "Dulmina" 14. Búzacsírás Graham kenyér "Dulmina" 15. Challah, szombati kóser kalács " Fűszer és Lélek " 16. Chapati-indiai lepénykenyér – élesztő nélküli "kicsi Vú" 17. Dagasztás nélkül "kicsi Vú" 18. Dagasztás nélküli – part two " Fakanál " 19. Dagasztás nélküli kenyér " Fakanál " 20. Dnk kenyér dolce vita de. Diós koszorú "kicsi Vú" 21. DNK sokadik felvonás "Anya, ez isteni! " 22. Egyszerű zsemle "Snöcy" 23. Első kovászos kenyerem "Dulmina" 24. Ez a kenyér nem ugyanaz a kenyér " Dolce vita " 25. Fánk "Dulmina" 26. Fantázia-lepény "Dulmina" 27. Farsangi fánk "Snöcy" 28.
Azt hiszem, kicsit túllőttem a célon. Igazából nem direkt akartam extra lukacsos kenyeret gyártani, hanem egyszerűen megfeledkeztem a kelő tésztáról, aztán meg a beizzított sütőről. Az eredmény pedig annyira vicces látványt nyújtott, hogy úgy gondoltam ezt meg kell osztani másokkal … Tovább Tovább Az eredmény pedig annyira vicces látványt nyújtott, hogy úgy gondoltam ezt meg kell osztani másokkal is. Kudarcok az én konyhámban is történnek, néha. Szellem a fazékban: Dagasztás Nélküli Kenyér. :) Az esett meg ugyanis, hogy szokás szerint este 2 perc alatt összedobtam a másnapi kenyér tésztáját, majd elmentem aludni. (Mindezt már olyan rutinnal teszem, hogy semmit nem méricskélek: kiöntök egy adag lisztet, hozzászórok sót, bő negyed teáskanálnyi élesztőt, és annyi vizet, hogy a tészta a megfelelő állagú legyen. Nem lehet elrontani)Az említett kenyér esetében reggel áthajtogattam a felpuffadt kovászt, majd elmentem otthonról. Az áthajtogatott tészta így kelt még 5-6 órát. Összességében 18-19 óráig dolgozott az élesztő. Mikor hazaértem begyújtottam a sütőt, majd erről is megfeledkeztem, melegedett vagy másfél órája, mikor a kenyér bekerült.