Az ember... A Bódhiszattvák szférája A Bódhiszattváknak kellett felkészítenie az emberiséget arra, hogy képes legyen befogadni Krisztust. Ma már az emberek eléggé érettek arr... A lélek gyógyítása Az emberi lélek a jelenkor természettudománya számára még mindig talányos és ismeretlen. A természettudomány nem rendelkezik olyan eszköz... 10 pont Megismerés és halál Hermit Könyvkiadó Bt., 2014 A Krisztus-legendáknak sok-sok vonása van, melyek mélyen feltárják sokrétű jelentőségét annak, amit a Krisztus-princípium jelent, és amit... Élet a halál és az újraszületés között Új Mani-Fest Kiadó, 2009 Azt, amit a szellemi világok üzenetének hirdetői feladatuknak tekintenek, nem csupán földi eszmékből vették! A szellemi tények nem földi... Hermit Könyvkiadó Bt., 2020 Létezik az életben még egy olyan erő, amely jobban megmozgat, mint a szerelem? Talán a sors az -, de tulajdonképpen csak azért, mert a so... Az ember kozmikus erői Rudolf Steiner az első világháborút követően többször is kifejtette, hogy az Isteni-Spiritualitás hogyan segítheti tovább az emberiséget... Az ember csak akkor ért meg egy dolgot, amikor azt a szívével felfogja.
Sem rendszeres leírásra, sem bármely vonatkozású teljességre nem törekszünk; csupán megkíséreljük szabad formában megrajzolni a szellemlét élményének néhány képét. Ilyen… Belelapozok → Könyvajánló: Az Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének… Belelapozok → Könyvajánló: Többek között ezekben az előadásokban mondja ki Rudolf Steiner egészen határozottan azt is, hogy Krisztus csak egyszer testesült meg a Földön, szemben a többi úgynevezett "avatár" lénnyel és "bódhiszattvával", ami viszont a keleti tanok képviselői számára volt botránykő, mert ők Krisztust csak egynek tartották a próféták közül. Krisztus a… Belelapozok → Könyvajánló: "Az Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki.
Leírás Rudolf Steiner ebben az 1909-ben és 1910-ben tartott előadásciklusában leginkább olyan kérdéseket tárgyal, amelyek az éntudat témájához kötődnek. Minthogy az emberi én kialakulásában alapvető szerepe van Krisztusnak, azért az egyes előadásokban Krisztusról is sok szó esik, az éntudat és Krisztus különböző aspektusainak megfelelően. Krisztus és a 12 bodhiszattva kapcsolatának, illetve a karma törvényeinek elemzései után Steiner részletesen fejtegeti az én leereszkedését a földi világba (a luciferi hatást a lemúriai korszakban és ennek következményét az emberre), az éntudat fejlődésének sajátosságait az egyiptomi és görög időkben, és a Nyugat különös jelentőségét a lelkiismeret földi kialakulása szempontjából. Rendkívül érdekes a nemek lemúriai kialakulását tárgyaló előadás, a férfi és a női külső forma és belső természet különbségét megvilágító leírás, és a nemek jövőbeli sorsára tett utalás. Külön megemlítendők Rudolf Steiner részletes fejtegetései az evangéliumi Hegyi beszéd boldogokról szóló mondásairól, amelyek szerinte a Krisztus-impulzust értelmezik más és más oldalról.
Euritmia. Torna, gimnasztika ezek lényege. Az euritmia kinyilatkoztatja a belső világot. A tornán keresztül az ember beilleszkedik a térbe. 7. előadás Az ásványtan a 12. életévtől. Az egészből indulunk ki. A fizika tanítását az élethez kapcsoljuk. Szólítsuk meg a fantáziát. Az elfáradásról. A ritmus lényegéről. A fogalmazás. A tanításnak illetve a nevelésnek az élethez kell kapcsolódnia, s az életből kell kiindulnia. A valóságtól idegen gondolkodásról. A tanári konferencia mint az iskolaszervezet lelke. A fiúk és lányok számarányának hatásáról az osztályban. Az alacsonyabb képességű gyermekekről való gondoskodásról. Mindennemű tanítás felismerést kell hogy ébresszen a gyermekben az embernek a világban betöltött helyzetéről. Az élet megértéséről a technikatanítás által. A kézimunka-tanításról. A bizonyítványról. Tartsunk kapcsolatot a szülői házzal a gyermek megértésének érdekében. A kérdések megválaszolása A szorzás és az osztás különbözőségéről. Mérés és tagolás. A konkrét számolástól az absztrakt számtanig.
2022. 04. 04. Az ELTE Természetrajzi Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A hét műtárgya most Erdély emblematikus kövülete a Sokolowia buchsii egy kihalt osztrigaféle kagyló. A hét műtárgya. A Biológiai és Paleontológiai kiállításon látható, 15 cm magas fosszília az Erdélyi-medence eocén korú, azaz mintegy 40 millió éve lerakódott tengeri kőzetrétegeiből származik. Az osztrigafélék a triász időszak elején, 252-251 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Első ismert képviselőik kisméretűek és vékony héjúak voltak, amelyek egyik (= bal) teknőjükkel ammoniteszek vázára rögzülve éltek. A bal teknővel valamely nagyobb szilárd tárgyra történő, az állat növekedése során mindvégig tartó cementáció máig az osztrigafélék jellemző életmódja maradt. A törzsfejlődés során azonban több ízben is kialakultak olyan formák, amelyek csak az egyedfejlődés korai szakaszában, a lárva megtelepedéséhez és azt követően rövid ideig igényelték a szilárd aljzatot. A kellő méret elérése után a domború és másiknál jóval vastagabb bal teknőjük súlya biztosította a védelmet a felborulás ellen, ami az önmagától a megfelelő helyzetbe visszaállni képtelen állat számára a pusztulást jelentette.
2022. 03. 28. Az ELTE Természetrajzi Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A hét műtárgya most a Diána-majom (Cercopithecus diana). A kiállításon látható példány a londoni Edward Gerrard & Sons cégtől 1872-ben vásárolt húsz kitömött emlős preparátum egyike, idén 150 éve Egyetemünk gyűjteményének féltett kincse. A hét műtárgya: Halotti emléklap 1800-ból | Mazsihisz. Margó Tivadar zoológia professzor a 19. század második felében virágoztatta fel a gyűjteményt és tette Európa-hírűvé. Ennek eléréséhez a legelismertebb, neves preparátorműhelyek készítményeit vásárolta meg az Egyetem részére, gondosan összeválogatva az állatvilág sokféleségének bemutatását legjobban szolgáló állatcsoportokat, fajokat. A Diána-majom a cerkófmajmok közé tartozik. Nevét a homlokán húzódó vízszintes fehér sávról kapta, amely a római mitológiában Diána istennő íjára emlékeztette a faj leíróját. A preparátum egy faágon kapaszkodó állatot ábrázol, jól érzékeltetve tipikus élőhelyét, az esőerdők lombkoronaszintjét.
A betegek és halottak körüli szolgálatot mutatja be a gyöngyösi temetkezési szentegylet, a hevra kadisa 1800-ban készített emléklapja. A pergamen lap keretén tizenkét kis képen a halál és a temetés jeleneteit láthatjuk – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki heti magazinja. A hét műtárgya - Millenáris. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A hét műtárgya rovatban most a gyöngyösi hevra kadisa 1800-ban készített emléklapját ajánlja olvasói figyelmébe. A képeket a héber olvasási iránynak megfelelően jobbról balra kell követnünk, a jobb felső sarokból indulva, az óramutató járásával ellentétesen. A felső három képen a betegség jeleneteit láthatjuk: a megbetegedett ember ágyban fekszik, majd az orvos látogatása, és a beteg felépülésének jelenetei következnek. A baloldali képsor legfelső képén újra ágyban fekvő beteget ábrázoltak, mellette a korszak jellegzetes zsidó viseletében álló férfiak: a hevra kadisa tagjai meglátogatják a beteget és együtt imádkoznak, amint arra a jobboldali férfi kezében lévő imakönyv utal.
A honlapon használt sütik (cookie) elfogadásával, kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.