Fitos Dezső Társulat: Taven baxtale! - Legyetek szerencsések! "Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája! " Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések... A készülő előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és drótos mesterség, bepillantást nyerhetünk a teknős cigányok és a sár munkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándor természetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.
Az előadásban közreműködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista növendékei, Pálházi Bence bandája, Canarro Zenekar, Lakatos Mónika és Lakatos Mihály Mazsi, Nyakó Júlia és Ferge Elizabeth Díszlettervező: Gyenes Szilvia Jelmeztervező: Kocsis Enikő Dramaturg: Nagy Orsolya Flamenco táncok: Inhof Katalin Artista oktató: Kőműves Tibor Korrepetítor: Lakatos Mónika, Rostás Mihály Mazsi, Balogh Melinda és Szakál Tamás Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi, Kacsó Hanga Borbála, Németh Eszter Zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi és Szakál Tamás Szcenika és látványterv: Papp Kornél Rendező-koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső Az előadást a Csoóri Sándor Alap és a Fonó Budai Zeneház támogatta.
Az előadást autentikus cigányzenei betétekkel, változatos táncelemekkel, artistamutatványokkal és flamenco táncokkal színesítik az alkotók, Kocsis Enikő és Fitos Dezső.
Jelenleg nincs futó program! Koreográfus. "Kerek istenfája" - néptánc előadás Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. Koreográfia A falu Koreográfus A Láda Titka - avagy Sehol és Valahol Nemzeti Táncszínház A Láda Titka - Fitos Dezső Társulat Kálmán Imre Művelődési Központ Rendező-koreográfus A láda titka, avagy Sehol és Valahol Győri Nemzeti Színház Zene A Magyar Falu Rendező A Magyar Falu Karmelita udvar Rendező, koreográfus A Pincérfrakk utcai cicák Jászai Mari Színház, Népház Színpadi mozgás A suszter álma Napsugár bérlet III. APRÓK PÁVÁJA - A Fölszállott a páva Gálaműsora Általános Szerkesztő–Rendező Arany János: Irgalom - A Fitos Dezső Társulat előadása Fonó Budai Zeneház Nonprofit Kft. BEMUTATÓ A LÁDA TITKA avagy Sehol és Valahol BEMUTATÓ LILIOMFI Táncmester BEMUTATÓ SZARVASÉNEK BEMUTATÓ TÁNTORGÓK Molnár István Bérlet III. BUDAPESTI BEMUTATÓ JÁSZOK Diótörő - Szegedi Kortárs Balett - Napsugár bérlet II. Élő Martin Archívum Kalotaszeg Karmelita udvar Művészeti asszisztens ELŐBEMUTATÓ LILIOMFI Experidance - Liliomfi Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház ExperiDance - Liliomfi Szarvasi Vízi Színház Experidance: Liliomfi Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft.
Mindkettejüknek van egy pontosan felismerhető báb alteregója is, ők is és a táncosok is mozgatják őket bunraku módjára. A bábok egyetlen ponton tűnnek fel, akkor, amikor a legények a háborúba mennek. Rövidke jelenlétük nyugodtan lehetne hosszabb, több jeleneten átívelő, ami által a bábhasználat organikusan szervesülhetne az előadásba, így, a semmiből jőve, s ugyanoda távozva csak zárvány marad a szekvencia. De ennek meg egy disszonáns musicalfénynek az ellenére, ráadásul Alföld közepiként teljesen otthon éreztem magam a Kerekutcában. Nem feltétlenül a nosztalgia miatt – bár ha a szívemre teszem a kezem, a dalokra ismerés öröme is közrejátszott –, hanem azért, mert a lemez és hozzá a színpadi forma pontos és hiteles választ adnak arra, hogyan lehet megközelíthető, érthető, sőt átélhető ma a magyar népi hagyomány. És nem azoknak, akik azt egyébként különböző szinteken maguk is gyakorolják, hanem az átlagos nézőknek, akiknek az ingerszintje egészen máshol található. (Színházi Kritikusok Céhe) Kerekutca (Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat) Közreműködők: Paár Julcsi (ének, mese), Kiss-Balbinat Ádám (ének, hegedű), a Fitos Dezső Társulat táncosai, Csernók Klára (hegedű), Takács Ádám (hegedű), Papp Endre (brácsa), Könczei Bálint (brácsa), Szabó Dániel (cimbalom), Bede Péter (fúvós hangszerek), Bognár András (nagybőgő, gardon) Látványtervező: Mátravölgyi Ákos, rendező, koreográfus: Kocsis Enikő és Fitos Dezső Hagyományok Háza színházterem, 2021. december 12., 289 néző Fotók: Majnik Zsolt
Táncművész, koreográfus. 1979-ben született Zalaegerszegen. 1997 és 1999 között a Budapest Táncegyüttes, 1999 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes, 2001 és 2010 között a Honvéd Táncegyüttes szólótáncosa. 2011-2012-ben a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes művésze, 2012 óta a Fitos Dezső Társulat táncosa, koreográfusa, művészeti vezetője feleségével, Kocsis Enikővel. Rendszeresen tanít hazai és határon túli táncegyütteseknél, vezetője a győri Lippentő és a szentendrei Szentendre táncegyütteseknek. 2000 óta készít önálló koreográfiákat, meglehetősen sokat dolgozik alkalmazott mozgástervezőként is, elsősorban magyar bábszínházi alkotók mellett, valamint társkoreográfusa a Csík zenekar koncertjeinek. Szakmai és állami díjainak száma meghaladja a harmincat. A legjelentősebbek: A Népművészet Ifjú Mestere (1998), Aranysarkantyús Szólista-díj (1998, 2001), Kárpát-medencei Verbunkverseny 1. díja (1998, 2000, 2002), Fülöp Viktor ösztöndíj (2000, 2009), Örökös Aranysarkantyús Szólista-díj (2003), a MÉTA Fesztivál koreográfusi 1. díja (2004, 2010, 2011), Harangozó Gyula-díj (2004), Europass Magyar Táncdíj (2010).
Megnézzük, hol álltak a vár első falai, meglátogatjuk a fennmaradt gótikus Várkápolnát és a Királypincét, valamint mesélünk a jelenleg zajló építkezésekről is. Indulás: Öreg huszár szobor (Budapest, I. Palota út 1. ) Érkezés: Sándor-palota (Budapest, I. Szent György tér 2. ) Időtartam: 120 perc A Várból Palota című sétánk más időpontra is megrendelhető. Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az email címen és egyedi árajánlatot küldünk Önnek. Jó tudni! A Várból Palota című sétánk útvonala nem akadálymentesített, a budai Várban meredek lépcsőkön, szűk folyosókon is közlekedünk. Kérjük, ezt vegye figyelembe a jelentkezéskor. Programunk rossz időjárás (esőzés, havazás) esetén is elindul. Látogatás a budai várban youtube. Sétánk a meghirdetett időpontban, pontosan indul, a későn érkezőket nem áll módunkban megvárni. Megértését köszönjük! Az oldalon közzétett fotók, szöveges tartalmak, valamint a Budai Várséták programelemei és sétái során elhangzó előadások szerzői jogi védelem alatt állnak, amelyek jogtulajdonosa a Várkapitányság Nonprofit Zrt.
1. oldal / 2 A Szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb vára. Látogatói megismerhetik a Felvidéki magyar múlt egy nagyon fontos darabját Egy felmérés szerint a Szepesség Szlovákia azon régiója ahol a legtöbb műemlék található. Közülük most a Szepesi várat mutatjuk be a kedves olvasóinknak, amelyet már megannyi jelzővel illettek, leggyakrabban Közép-Európa legnagyobb várromának titulálják. Igaz vagy sem, az biztos hogy egyike a legnagyobbaknak. Ezenkívül Szlovákia egyik leghíresebb és leglátogatottabb nevezetessége is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint, hogy 1993-ban felvették az UNESCO listájára a környező műemlékekkel együtt (Szepesváralja, Szepeshely, a Zsigrai Szent Lélek templom, valamint 2009-ben Lőcse városmagját is hozzácsatolták ehhez a védett övezethez). Látogatás a budai vauban.org. Ismerjük meg tehát közelebbről ezt a rejtélyekkel övezett várat, amely már messziről uralja a szepesi rájat. A SZEPESI VÁR TÖRTÉNETE A szikla amelyen a vár elterül már a kőkorszakban is lakott volt. Jóval korábban valószínűleg a Neandervölgyi ember is élhetett a térségben.
De a legnagyobb jelentősége mégisidőszámításunk határán volt, amikor a puhói kultúra emberei emeltek itt egy hatalmas erődöt. A méretéből arra lehet következtetni hogy a hely már ebben az időben is a régió központjavolt. Az erődítmény maradványait nemrégiben tárták fel a régészek. Ekkortájt létesítettek itt pénzverdét is a kelta kotinok, a szlávok pedig a szomszédos Drevenyik dombon telepedtek meg, ami hosszú időre fontosabb településsé vált, gátolva a szepesi várdomb fejlődését. A középkori kővárat valamikor a 11. és 12. Látogatás a Várban. század között kezdték el építeni. A legrégebbi írásos emlék a várról 1209-ből, II. András leveléből származik. Eredetileg a korai feudális Magyarország északi határát védő várként szolgált, majd évszázadokon keresztül a szepesi ispánság székhelye volt, így a Szepesség fő világi központja is, míg az egyházi központ szerepét Szepeshely töltötte be. A szepesi vár egyike Szlovákia azon várainak amely ellenállt a tatárok támadásának, ha ugyan eljutottak idáig. De a tatárjárás után mégis megerősítették a vár falait IV.
Ezeknek a találkozásoknak az emlékét őrzik a járdán található aláírások József Attilától, Babitstól, Karinthytől, Ottliktól és más íróktól és költőktől, de a szemfülesek Thomas Mann és Ödön von Horváth kézjegyét is megtalálják rézbe öntve. A palota mellett a Nándor utcán sétáltunk tovább, és ott pár lépés múlva elérünk a Kapisztrán térig. A tér legnagyobb látványossága kétség kívül a Magdolna-torony. Pilisjárók: Látogatás Nógrádban - a Nógrádi vár. Ez azonban nem annyira titkos hely, így most nem írunk róla részletesebben, de ettől még érdemes megmászni, már ha éppen nyitva találjátok, ami nem is olyan könnyű, mert a pandémia óta igencsak kiszámíthatatlanul üzemel. Egy különös Melocco Miklós alkotás a falban A tér másik felén személyes kedvencem található, a Falon átrepülő apáca szobra. Nem vicc, az Országház utca és a Nándor utca sarkán található vörös színű házon valóban egy klarissza apáca repül át. A dombormű Melocco Miklós 1977-es, festett kőszobra. Szerintem csodálatosan egyedi alkotás. 4 Minutes: a vár egyetlen újhullámos kávézója, ami bárhol megállná a helyét A Melocco szobrot elhagyva már elég energiát elhasználtunk ahhoz, hogy szusszanjunk egy kicsit, így az Országház utcán tovább sétálva a 4 minutes caféban állunk meg (nem csak 4 percre).
Ahogy a tatárok, úgy Csák Máté sem tudta bevenni a várat majdnem egy évszazaddal később. 1443-ban a cseh huszitavezér, Jiskra János tulajdonába került, aki a fiatal V. László érdekeit védte apja halála után. Fontos évszám a vár történetében 1464, amikor az addig királyi várat Hunyadi Mátyás Szapolyai Istvánnak adományozza. A vár falai közt született ez utóbbi fia, János, az utolsó "igazi" magyar király. Látogatás a Budai Várban – Dombóvári Szívklub Egyesület. A Szapolyaiak pompás lakóházzá igyekezték alakítani az inkább védelmi célt szolgáló várat, de a Habsburgok trónra kerülése után elvesztették szepesi birtokukat, amit a Thurzók kaptak meg. A vár utolsó urai a Csákyak voltak, akik a 17. század végén kényelmesebb kastélyokatkezdtek építeni Hatkócon, Szepesmindszenten és Kluknón, a vár köveit használva felalapanyagként. A végső pusztítást a váron egy tűzvész okozta 1780-ban. Egyesek szerint villám csapott bele, míg mások szerint a vár legénysége pálinkát főzött, és a figyelmetlenségük miatt égett le a vár. Tulajdonosai már sosem építtették újra, azóta romokban hever.