Megalázó, milyen drágaság van, mert a termelő nem tudja eladni, a vevő nem tudja megvenni – tért ki az árakra a vásárló. – Mindig a kleopátra krumplit vásároljuk, ugyanannál a kereskedőnél. Ez a fajta sütésre és főzés is jó, nem tapasztaltam különösebb drágulást az árát illetően – mondta el dr. Deckner Csaba a zöldségesládák előtt állva. Kalmár Lászlóné és férje 15 éve termesztenek krumplit Nyíracsádon, 2-3 hektáros területen, a nagy meleg miatt kénytelenek voltak öntözni. – Balatoni rózsa és reckale burgonya szokott lenni nálunk, ezekre jellemző, hogy egyik sem fő szét. A reckale egy kicsit sárgásabb, míg a balatoni rózsa fehérebb. Most 200 forint körül van kilójának ára – mondta el Kalmár Lászlóné. A tavalyinál is drágább Debrecenben "B" kategóriás burgonyát 150 forintért is vehetünk, sőt akad olyan stand a piacon, ahol 100 forintért kínálnak egy kiló krumplit. A sárga, sütnivaló krumpli kilónkénti ára azonban már 400 forint, a főzőé a legtöbb helyen pedig 200 forint körül mozog. "Vannak szebbek és csúnyábbak.
Bár tavaly ilyankor még csak 80 forint volt egy kiló burgonya, az idén karácsonyra egy kiló krumpli ára elérheti a 200 forintot is. A Népszabadság az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács előrejelzésére hivatkozva azt írja, hogy az ünnepkre átlagosan 200 forint lesz egy kiló burgonya, és jövő februárra el is fogynak a hazai készletek. Tavaly ilyenkor még kilogrammonként átlagosan 80 forintba került a krumpli. A drágulás hátterében az áll, hogy a remélt mennyiségnek csupán a fele termett meg ebben az évben. A szövetség információi szerint a jövőre elengedhetetlen francia és német import sem lesz olcsó, mert a burgonya kilója mosatlanul nettó 200 forintért érkezhet majd márciustól. A lap szerint, ha ehhez hozzászámítjuk a mosás, csomagolás költségeit, a kereskedelem hasznát és az adót, akkor 2013-ban történelmi magasságokba emelkedik a burgonya ára. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Mint lapunk is megírta, idén nem drágultak úgy az élelmiszerek, mint a tavalyi nagy aszálykor. Ám a krumpli ára mégis szédületes tempóban emelkedett. Idén októberben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdák még tavalyhoz képest is 80 százalékkal emelték az áraikat. Eközben a fogyasztók 137 forintért vásárolhattak egy kiló krumplit, amit a gazdák 76 forintért adtak el a felvásárlóknak. A felvásárló és a kereskedő zsebre tehetett minden kiló krumpli után átlagosan 61 forintot. Ez nem kevés pénz: tavaly összesen 547 ezer tonna burgonya termett Magyarországon, körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. Vajon ki keres a dráguláson? A KSH adatai szerint öt éve októberben a gazdák még 40 forintot sem kaphattak meg egy kiló krumpliért, az azóta eltelt időben csaknem duplájára emelték az áraikat. A fogyasztóknak azonban nem kell kétszer annyit fizetni a krumpliért: öt éve 96 forint volt egy kiló krumpli, most pedig 137. Ez jelentős drágulás, de messze nem akkora, mint amennyivel a krumpli a felvásárlók számára lett drágább.
Az egyik ilyen zöldségnövény pont az édesburgonya. A batáta jól passzol a magyar gasztrokultúrába, de termőhelyi adottságai is megfelelőek. Hosszú ideje leszálló ágban van a burgonyatermesztés Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon is. Míg 2019-ben még 13 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 104 hektárra zsugorodott – írja a. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kisebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Magyarország a friss összesítés szerint csupán a 18. helyezett az Európai Unió legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. A 2020-as év adatai alapján az itthon termett 292 ezer tonna krumpli mindössze fél százalékát tette ki az EU-n belül betakarított, összesen 55 millió tonnás termésnek. Az áremelkedés Magyarországon volt a második legnagyobb Magyarországon 2015 óta 71, 4 százalékot emelkedett a burgonya ára, és ez nem fogható a járványra sem, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavalyelőtt még drágább volt a krumpli.
Az elmúlt évtizedeken a hazai gasztronómiában keresve se találnánk nagyobb sikertörténetet, mint az édesburgonya térhódításáét. Lassan a legkommerszebb magyar éttermek étlapjáról sem hiányozhat sütve-főzve, püréként, köretként vagy krémlevesként, már-már egy vidéki zöldséges se nyithat ki batáta nélkül, ahogy néhányan idehaza is hívják. A konyhakertekben is egyre többen termesztik, az egyik legígéretesebb zöldség ez a külsőre burgonyára hajazó, beltartalmi értékeit tekintve egészen másféle növény. Azt viszont már kevesebben tudják, valóban megéri-e a pénzét? Mitől egészségesebb köret, mint névrokona, a krumpli? Olyan új zöldségek meghonosítása is a cél, amelyek jó adaptációs képességekkel rendelkeznek (Fotó: Pixabay) Betesz a magyar krumplinak a klímaváltozás Bár a magyar nagy burgonyafogyasztó nemzet, a globális klímaváltozás lassan, de biztosan betesz a magyar krumplinak. A burgonya termőterülete hazánkban folyamatosan csökken, termesztése nem gazdaságos, ezért olyan új zöldségek meghonosítása is a cél, amelyek jó adaptációs képességekkel rendelkeznek.
Debreceni burgonyaszemle 2019. 09. 21. 07:00 Választék bőven van a burgonyafajtákat illetően, az árak eltérőek. Április végére elfogyott a hazai (tavalyi) burgonya, egy ideje azonban szemezgethetünk az idei, magyar burgonyatermésből. Kleopátra, balatoni rózsa, bellarosa, hópehely – az egyik sárga héjú, a másik piros, emezt sütni jó, a másikat pedig főzni – választék akad bőven a burgonyát illetően, nemcsak a holland desiree kerül a magyar családok asztalaira. A debreceni nagypiacon szemlézve láthatjuk, hogy átlagosan 200 forint körül mozog a burgonya kilójának ára, de a kleopátráért 250 forintot, a sárga krumpliért pedig 400 forintot is elkérnek a kereskedők. A megyében többek között Pallagon, Hajdúböszörményben, Mikepércsen, Hosszúpályiban is foglalkoznak őstermelők burgonyatermesztéssel, ami igen költséges mulatság, hiszen ezen növénykultúra nagyon csapadékigényes, s szárazabb időszakokban öntözni kell ahhoz, hogy megfelelő legyen a termés. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése alapján a kései burgonya fogyasztói átlagára tavaly augusztusban 187 forint/kilogramm volt, míg 2019 ugyanezen hónapjában 251.
2. Tuskókkal körberakva Válassz egyenes rönköket, tuskókat az ágyás oldalához. 30 cm-es átmérőjű fákat találsz (vagy az ennél kisebbeket rakd egymásra). 3. Betonblokkok, zsalukövek A zsaluköveket helyezd a nyitott, üreges felükkel felfelé, hogy kialakítsd az ágyás körvonalait. Az üregeket is hasznosíthatod, tegyél beléjük földet és ültess kisebb fűszernövényeket, ehető virágokat oda. 4. Deszkák + betonacél Magaságyás készülhet bármilyen fűrészáruból, építkezésből vagy bontásból visszamaradt kezeletlen faáruból is. A deszkákat huzalok segítségével tartsuk meg. 5. Homokzsákokkal kerítve A jó idő beköszöntével mindig kaphatóak homokkal teli zsákok a barkácsáruházakban, esetleg hipermarketekben. 2 szintben tedd egymásra a zsákokat az ágyás körbekerítéséhez. A 120 cm széles, 250 cm hosszú ágyáshoz kb. 5 magaságyás, amit egy délután alatt elkészíthetsz, te magad! – morzsaFARM. 20 homokzsákra lesz szükséged. Fotók, forrás: Patrick Montero, Rodales OrganicLife
🙂 Ha tetszett a videó, ne felejts el feliratkozni a Kert TV youtube csatornájára, hogy mindig azonnal értesülj a legfrissebb videókról! A facebook oldalunk pedig egészen nagyszerű! Gyere és légy a közösségünk tagja:
A magaságágyás megépítése házilag nem igényel nagy szakértelmet, szinte bármilyen kertben kivitelezhető, sőt, ha valaki nagyon kis költségvetésből szeretné kihozni, deszka helyett akár használt gumiabroncsból is kivitelezheti. Magaságyás építése házilag – jelöld ki a helyét! Első lépésként gondold át, hová szeretnéd a kertbe a magaságyást megépíteni, természetesen fontos szempontokat figyelembe véve. Legyen a közelben vízvételezési lehetőség, legyen napos, de ha lehet szélvédett és az sem hátrány, ha a komposztáló nincs túl messze. Szempont az is, hogy kényelmesen körbejárható legyen és a méretei megfelelőek legyenek a kerthez és a termelni kívánt zöldségekhez, továbbá a gondozására szánt időnkhöz mérten. Tervezzük meg a helyét, az alapanyagát, a méreteit, ehhez egy kis tervrajz is készülhet. A magaságyások átlagosan 60-80 cm magasak, 120-150 cm szélesek és 3-5, de akár 10 méter hosszúak. Magaságyás készítése tölgydeszkából | Semiramis Kertközpont. Oldalfalai megépítéséhez leggyakrabban deszkát, faforgács lapot használnak, esetleg gerendát – bár ez utóbbi nem olcsó.
Hova érdemes elhelyezni? Anyag Rengeteg különböző anyagból készíthetjük a magaságyást. A mobil, áthelyezhető fajták zömében műanyagból vagy fémből készülnek, de akár gyeprácskőből is megépíthetjük. A klasszikus magaságyás azonban fából készül. Zöldség, növény Általánosságban elmondható, hogy bármilyen zöldség megterem benne, de az olyan növényeket, melyeknek sok helyre van szükségük – tök vagy cukkini –. nem ajánlott beleültetni. Az első két évben nagyon tápanyagdús a benne található föld, így paradicsomot, káposztát, zellert vagy uborkát érdemes termeszteni, nehogy túl magasra szökjön a föld nitráttartalma. A harmadik évben már nevelhetünk benne spenótot vagy salátát is. Helyszín Kertünk napos részére tegyük, ahol lehetőleg csak ritkán vagy árnyék. Egy olyan üvegház is ideális helyszín lehet, amelyiknek a rövid oldalai keletre és nyugatra néznek. Hírlevél feliratkozás Ha nem akarsz lemaradni az Otthonok & Megoldások cikkeiről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre mielőbb! Feliratkozom