Lackfi János sok-sok verse (és ötletes meséje) igazolta, hogy a gyerekversek írásához kell a gyerekek testi-lelki közelsége, nyitottsága, őszintesége, de tudni kell gyereknek is maradni. Lackfi János úgy maradt gyermek, hogy közben magyar-francia szakon diplomát szerzett 1996-ban, majd az irodalomtörténet tanszéken doktorált, kurzusokat tartott a belga irodalomról, műfordításokkal jelentkezett, elindította a Kreatív Írás programot felnőtteknek, amely már más formában ugyan, de még működik. Szerkesztőként dolgozik a Nagyvilág című nyomtatott, illetve a internetes folyóiratnál; a Magyar Pen Club titkára. A gyerekek nemcsak sok élménnyel, hanem az "apám kakasával" (Sashegyi Gabriella tollból készült faliképével) gazdagodtak. Tóth Zsóka főszervező, a rendezvény egyik házigazdája segítette az osztályfőnököt, Ogonovszkyné Tanczer Erzsébetet a diákok felkészítésében, Ábrahám Mónika könyvtáros pedig a feladatok összeállítását vállalta. A sorozat következő vendége Varró Dániel, illetve Böszörményi Gyula lesz.
Lackfi János szerint az a jó vers, ami azt a reakciót váltja ki az olvasóból, igen, erre én is gondoltam, csak nem "így". A legérdekesebb a Weöres Sándor egyszavas versének elemzése volt. A Tojáséj – azzal teszi meghökkentővé az ismert fogalmat, hogy elhagyja a ''h'' hangot: az új szó köré egész életfilozófia építhető, kezdve a magzati léttől az álomig. Külön világ Lackfi János munkásságában a József Attila-átiratok, amelyeket ő is megírt az Apám kakasa című kötetében (Vörös István költőtársával közösen), illetve a szófaragó táborokban a gyerekek közreműködésével. Az Altató ritmusára írta a Keltető dal című versparódiát, de ihletet adott alkalmi alkotótársainak a Mama, vagy a De szeretnék gazdag lenni sorira harmonizáló tréfás sorok: amiből az is kiderül, vajon mit szeretnének a mai gyerekek. A versek játékossága, humora, a sok nyelvi csavar – amit a többi mellett a sokat idézett Részeg elefánt című kötet költeményei is megörökítenek – vidám hangulatot varázsoltak az Agora kamaratermébe.
Az átéléssel "eljátszott" versek a fiúk és a lányok kapcsolatát elemezte a gyerekek szemszögéből, ahogy ők látják egymást: incselkedőn, olykor bántón, áldurvaságba csomagolva az egymás iránti kíváncsiságot, érdeklődést. Közben megtudjuk: sok versének ihletője, ötletadója az öt gyermeke, akik közül a legidősebb tavasszal már maga is apuka lesz. Lackfi János – bár 17 év után szakított az egyetemi tanítással –, a gyerekekkel való foglalkozásról nem mondott le. Szófaragó táborokat szervez Kozármislényben, Kőbányán, a Szépművészeti Múzeumban. A gyerekek ismert költők verseit "írják át" saját nyelvükre. Ezekből is szemezgetett a költő, mindenki nagy-nagy derültségére. Aztán feltette a kérdést: mi a vers? Kányádi Sándort idézte, aki egy székely gyerek "definícióját" szélesítette ki, miszerint a vers az, amit mondani kell, vagy szöveg, ami nem ér ki a sor végére. Egy belga költő szerint a vers az a szöveg, ami lebegve marad a levegőben. Aztán Ivo Andric mondását elemezte a diákokkal: a vers meglepi az olvasót olyannal, amit már ismer.
Veizer Tamás --> Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Bővebb ismertető Figyelem! Csak zsiványoknak! Túl jól nevelt szülők és túl jól nevelt gyerekek ezt a könyvet legfeljebb titokban olvashatják! Tüdő Gyuszi kisgyereknek túl nagy, nagynak még kicsi, de azért egyáltalán nem fogja be a szemét, és egyáltalán nem fogja be a száját, olyat is lát és olyanról is beszél, amit a jól neveltek szerint nem szép dolog látni. Viszont honnan van körülöttünk ez a sok nemszép dolog: a halottak, a vécékagylók, a szemetesládák, a pofozkodók, a taknyos zsepik, a betörők és a mutogatós bácsik, ha a világ tulajdonképpen jól van nevelve?
1. § (1) bekezdés, 87. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése]. A BH 1998. 5. 251. értelmében a közalkalmazott jubileumi jutalom kifizetésére irányuló igénye jogszerűségének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt. ) 87. § (2) és (3) bek., Mt. 205. § (1) bek., 209. § (1) bek. Ki Számít Közalkalmazottnak: Mi Számít Közalkalmazotti Jogviszonynak?. ]. Azt, hogy mit kell a jubileumi jutalom számítása szempontjából közalkalmazotti jogviszonynak tekinteni, a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése tartalmazza. Ebbe az érintett időszak nem tartozik bele. Kisegítő szabály a Kjt. 87. § (1) bekezdése, mely szerint e törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az azonban, hogy a foglalkoztatási viszony jellege – munkaviszony helyett közalkalmazotti jogviszony – megváltozott, nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi munkaviszony pusztán ennek következtében, minden tekintetben (jubileumi jutalom, végkielégítés, besorolás, felmentési idő) közalkalmazotti jogviszonynak is minősülne.
tv. (Kjt. ) 87. § (2) és (3) bek., Mt. 205. § (1) bek., 209. § (1) bek. ]. Azt, hogy mit kell a jubileumi jutalom számítása szempontjából közalkalmazotti jogviszonynak tekinteni, a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése tartalmazza. Ebbe az érintett időszak nem tartozik bele. Kisegítő szabály a Kjt. 87. § (1) bekezdése, mely szerint e törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az azonban, hogy a foglalkoztatási viszony jellege – munkaviszony helyett közalkalmazotti jogviszony – megváltozott, nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi munkaviszony pusztán ennek következtében, minden tekintetben (jubileumi jutalom, végkielégítés, besorolás, felmentési idő) közalkalmazotti jogviszonynak is minősülne. 40 év munkaviszony után nyugdíj – Jogi Fórum. Jelen esetben 1992. július 1. napjára már megszűnt a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatallal fennálló jogviszony. Azonban éppen a fenti szabályozásra figyelemmel számítható 1986-tól a közalkalmazotti jogviszony kezdete (amikor a Kjt.
Jelen esetben 1992. július 1. napjára már megszűnt a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatallal fennálló jogviszony. Azonban éppen a fenti szabályozásra figyelemmel számítható 1986-tól a közalkalmazotti jogviszony kezdete (amikor a Kjt. hatályba lépett, a munkáltató is átkerült ezen hatály alá és a hölgy ebben az időszakban éppen ott dolgozott). Megítélésem szerint tehát sajnos nem számítható be az érintett időszak, a jogelőd munkáltató által kiállított igazolás tartalma ellenére sem. Azt javaslom azonban, hogy szíveskedjenek megkeresni a jogelőd Magyar Államkincstárt vagy a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságát, állásfoglalás kiadása érdekében. Őszintén remélem, hogy sikerrel járnak! Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Korm. rendelet, ami például további pótlékokat határoz meg az ágazatban dolgozókra. A felek (a munkáltató és a közalkalmazott) elvileg egyenrangúak, de sok kérdésben nincsenek valódi alkupozícióban – nem térhetnek el a jogszabályok előírásaitól, a fenntartói döntések megkötik a munkáltató kezét stb. A közalkalmazotti jogviszony nem munkaszerződéssel, hanem kinevezéssel jön létre, amelynek kötelező elemeit és a kinevezés feltételeit a Kjt. részletesen meghatározza. A Kjt. ugyancsak részletesen szabályozza a jogviszony egyes kérdéseit, feltételeit, ezektől csak nagyon szűk körben lehet eltérni. A munkaviszonynál viszont a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása széles körben eltérhet a törvénytől, a kollektív szerződés nem ritkán még a munkavállalók hátrányára is. A törvényi szigor mellett jócskán találunk olyan rendelkezéseket is a közalkalmazottak esetében, amelyek a kiszámíthatóságot és biztonságot hivatottak biztosítani (legalábbis az Mt. hatálya alatt állókhoz képest). Ilyen a jogviszony megszüntetésének szigorúbb szabályozása vagy a garantált előmeneteli és illetményrendszer.