A Vaterán 21 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 10. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Kisasszonyok louisa may alcott (15 db)
Kisasszonyok leírása Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek a polgárháború idején. Édesapjuk tábori lelkészként teljesít szolgálatot a fronton, miközben az ő "kisasszonyai" odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából. Meg, a legidősebb lány, a divat kedvelője, igazi hölgy szeretne lenni. A kissé fiús Jo leginkább olvasni szeret, az érzékeny és félénk Beth a muzsikához, a bájos kis Amy pedig a festészethez vonzódik. Miközben az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatja át mindennapjaikat, személyiségük folyamatosan érik. Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel és fordulatos történetükkel az olvasót. Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz.
Louisa May Alcott: Kisasszonyok (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2006) - Fordító Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2006 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 319 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-9348-88-0 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Kisasszonyok minden idők egyik legkedveltebb lányregénye, amely a szerző saját gyermekkori élményein alapul. A négy March nővér családi életét mutatja be, akik egy kis új-angliai településen élnek. Meg, a legidősebb és talán a legcsinosabb lány, érett hölgy szeretne lenni; a tizenöt éves Jo suta, szertelen, és írói ambíciók fűtik, Beth tizenhárom éves, érzékeny gyermek, akinek a zene a mindene; Amy pedig tizenkét esztendős, szőke szépség, aki imád festeni. Otthoni kalandjaik, pénzkeresési kísérleteik, a szomszédos Laurence családdal kötött barátságuk és szerelmi tapogatózásaik története ma is üdítő és szórakoztató olvasmány.
Vidám sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család. Három év telt el a Kisasszonyok óta, felserdültek a March lányok, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Meg az új asszonyok gondtalan derűlátásával vág neki a házasságnak, de mikor rá kell jönnie, hogy a családi élet nem egy szakadatlan ünneplés, anyja szelíd, de határozott irányításával és kijózanító tapasztalatokkal felvértezve igyekszik elérni a családi és anyai boldogságot. Húga, Jo felölti a "tollnoki toalettet", és ismét megostromolja az írói hivatás csúcsait, Amy, a kis "dáma", a művészetnél is nagyobb értékekre bukkan rá külföldi utazásai közben. Csupán az alázatos kis Beth nem kívánkozik sehova a családi otthon falai közül, és bár az ő terhe a legnagyobb, végül ő is megtalálja a békét. Ez a meglepetésekkel teli, megható és mulatságos könyv méltó betetőzése a kedves "kisasszonyok" történetének.
Kisasszonyok Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a... Törzsvásárlóként: 284 pont Szállítás: 1-3 munkanap Egy régimódi lány Volt egyszer egy Amerika, benne egy gazdag család, s a családnak egy szép, szegény vendége. A... 295 pont Jó feleségek Vidám sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család... A négy March nővér - Meg, Jo, Beth és Amy -egy új-angliai településen, nehéz anyagi körülmények... E-könyv - Jo fiai Louisa May Alcott családregényének, a Kisasszonyoknak befejező része a felnőtté válás... 199 pont e-könyv: perceken belül Fiatalurak A Plumfield kísérleti fiúiskolájában a kis nebulók lényegében azt csinálhatják, amihez kedvük van... Little Women 'I am not afraid of storms, for I am learning how to sail my ship. ' The four March sisters... 426 pont The four March sisters Meg, Jo, Beth and Amy live in financial hardship in New England with their... 274 pont "Wouldn't it be fun if all the castles in the air which we make could come true and we could... 175 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Megrázó történelmi élményektől a fantasy világán át az önismeretig sokféle témában érdeklődtek februárban a könyvek szerelmesei. A 2020-as év második hónapjában is megtartotta vezető helyét Orvos-Tóth Noémi terápiás önfejlesztő könyve, mellé fellépett a dobogóra a januári megjelenését követően rögtön rendkívül keresett dokumentumregény Auschwitzról, illetve a könyvformában és televíziós sorozatként egyaránt kirobbanó népszerűségnek örvendő Vaják első része, de Bereményi Géza új önéletrajzi regénye és Louisa May Alcott klasszikusa – melynek filmes adaptációja jelenleg is fut a mozikban – is bejelentette trónkövetelő szándékát a Líra Csoport februári sikerlistáján. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni a könyv. Kiadó: Lazi Kiadó Oldalak száma: 249 oldal Boritó: karton ISBN: 9789632674605 Kiadás éve: 2020
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pesti egyetem címerével foglalkozik. A pesti egyetem alapítólevele Bécs, 1780. március 25. N 45 Archivum Judicum curiae [Országbírói levéltár] Ladula H. Privilegia recte articuli Fasc. 4. No. 22. Az egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombatban. Mária Terézia 1777-ben telepítette át Budára. II. József 1783-ban költöztette át Pestre. Kezdetben Pesti Egyetemnek nevezték, 1872-1921 között Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek. 1950-től lett Eötvös Loránd Tudomámyegyetem. A pesti egyetem abból a nagyszombati egyetemből jött létre, amelyet Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben alapított – eredetileg papképzés céljából. Kezdetben az intézmény a jezsuita rend kezében volt, és csak teológiai és filozófiai karral rendelkezett. Amikor Mária Terézia egyre több olyan rendeletet hozott, amelyek következtében korszerűbbé vált az oktatás, az egyetemet orvosi karral kibővítve – a teológiai és filozófiai karok kivételével – állami irányítás alá helyezte.
Ugyanakkor számottevő sikereket ért el államférfiként is: mindössze hét hónapig volt kultuszminiszter, de ebbe a rövid időbe nemcsak négyszáz új népiskola megnyitása és az izraelita vallás egyenjogúsításának előkészítése fért bele, hanem az Eötvös-kollégium megalapítása is. "Báró Eötvös Loránd itthon, de egyetemes érvénnyel művelte a tudományt. Részese és az egyik motorja volt a monarchiában az egyenjogúságát elnyerő Magyarország szellemi felemelkedésének, részt vett intézményeinek kiépítésében és a nemzetközi életbe történő bekapcsolásában" – jelentette ki Fürjes Balázs, hozzátéve: az Eötvös által ránk hagyott nagyszerű örökség ma is segít bennünket helyesen tájékozódni, személye és munkássága ma is iránymutató minden magyar tudós, politikus és közösségépítő polgár számára. Pokorni Zoltán polgármester arról beszélt, hogy Eötvös Loránd a Hegyvidéken született, de nem csak emiatt kötődik kerületünkhöz: a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek el találmányai, az Eötvös-inga, valamint azok a műszerek, amik világhírnevet hoztak számára.
Ha arra kérnének, hogy soroljak fel néhány magyar tudóst, feltalálót vagy szakembert, Eötvös Loránd neve bizonyosan az elsők között lenne. Tevékenysége által a kiváló fizikus Magyarország egyik legjelentősebb személyisége volt. Elég csak arra gondolnunk, hogy hány rangos intézmény viseli a nevét. De nézzük meg közelebbről, ki is volt e kiváló tudós! Eötvös Loránd, az elismert egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, fizikus és lelkes hegymászó 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Középiskolai tanulmányai után előbb a jogi tudományok felé kacsintgatott, majd érdeklődése a természettudományok felé fordult. Ez a szenvedélye élete végéig elkísérte. 1870-ben doktorált, majd alig egy évvel később már az elméleti fizika tanszék tanára, 1874-ben pedig kísérleti fizikai előadásokat tartott. 1889-től 1905-ig, lemondásáig, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kutatói munkássága – ahogy személyisége is – rendkívül sokoldalú. Az 1870-es évek elejétől kezdve közel 20 éven át foglalkozott a kapillaritás jelenségével – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
Felavatták báró Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó szobrát a Gesztenyés kertben. Az egész alakos művet, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a kormány és az önkormányzat támogatásával az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány állíttatta. "Közösségépítő tudós és államférfi volt. Ahol megjelent, közösségek jöttek létre körülötte, szellemi műhelyek a tudományban, a közéletben, és nem mellesleg turistacsoportok a természetjárók körében" – méltatta báró Eötvös Loránd munkásságát és közösségteremtő szerepét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Gesztenyés kerti szoboravató ünnepségen. Az államtitkár szerint Eötvös báró mindenekelőtt tudósként vonult be a nemzet történelmébe; a geológia és vele a gazdaság számtalan területét forradalmasító torziós ingáján túl számtalan olyan eredményt köszönhetünk neki, amelyre a fizika sok területe épül napjainkban. Ugyanakkor számottevő sikereket ért el államférfiként is: mindössze hét hónapig volt kultuszminiszter, de ebbe a rövid időbe nemcsak négyszáz új népiskola megnyitása és az izraelita vallás egyenjogúsításának előkészítése fért bele, hanem az Eötvös-kollégium megalapítása is.
Ezeket számos további terepen való mérés követte, amelyekkel az inga földtani kutatásban való hasznosíthatóságát vizsgálták. Végül a földmérők 1912-ben Hamburgban rendezett XVII. konferenciáján Eötvös elérkezettnek látta az időt, hogy a gyakorlati alkalmazás elveit megfogalmazza. Az első sikeres olajkutatási célú gyakorlati méréseket 1915-ben végezték Egbell környékén, a Morvamezőn. Ezzel kezdetét vette a nyersanyagkutató geofizika, amelynek két évtizeden át uralkodó műszere Eötvös Loránd torziós ingája volt. Alkalmazták többek között a texasi, a venezuelai és a közel-keleti olajterületek feltárásánál. Eötvös Loránd szerény, a háttérben meghúzódó tudós volt, nem szerette a zajos ünnepléseket, nem vágyott sem erkölcsi, sem anyagi elismerésekre. Ennek ellenére tudományos eredményeiért és tudományszervező tevékenységéért számos hazai és külföldi díjban és kitüntetésben volt része, különböző tudományos és társadalmi egyesületnek volt az elnöke vagy vezetőségi tagja. Gál Adél Kárpá
Ez a siker Európa-szerte új lendületet adott a helikopter-kutatásnak. 2. Bánki Donát – karburátor (porlasztó) Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője, együtt találták fel a benzinkarburátort (porlasztó). Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az általuk szerkesztett motorokkal. Bánki Donát ezen kívül számos szabadalmat nyújtott be: nagynyomású robbanómotor (1898), motorkerékpár (1894), gőzturbina, szivattyútelep (1903) 3. Bláthy Ottó – transzformátor, elektromos fogyasztásmérő Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályozó volt. 1884-85-ben a Ganz és Társa gyár három mérnöke (Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly) új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátoroknak nevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. A későbbiekben több mint száz szabadalmat nyújtott be a villamos gépek, a transzformátorok és készülékek gyártására vonatkozóan. 4. Gábor Dénes – holográfia 1932-től a plazmajelenségek elméletével kezdett foglalkozni, s megalkotta a plazmalámpát (1934-35).