A cikk a hirdetés alatt folytatódik. "Van gyászterapeutánk, aki már felajánlotta a segítségét, hogy segítenék a családot. Jövő hét közepén fogunk majd erről egyeztetni. Az édesapa egyébként szombaton lenne 56 éves. Tehát ezek a napok különösen nehezek a család számára. " – árulja el Almádi Zsuzsanna. Hozzáteszi, hogy az édesanya a tragédia óta továbbra is folyamatosan dolgozik, több helyen takarít, miközben ellátja a gyerekeket. Egyébként magas iskolázottságú, ezt a munkát azért vállalta, mert rugalmas munkabeosztású, és tudja a gyerekek mellett csinálni. Almádi Zsuzsanna, az Anyák az Anyákért Alapítvány elnöke a Családinetnek azt mondta, a családnak nagy szüksége lenne az anyagi támogatásra. "Az anyagi segítség lenne nekik a legfontosabb, mert az apuka jövedelme teljes mértékben kiesett és a családnak több hitele is van, amit fizetni kell. Ezen felül, a mindennapi megélhetéshez is szükségük lenne kiegészítésre. Mindenképpen az anyagi kisegítés lenne a legfontosabb, hiszen azt az édesanya arra költi, amire szükségük van, de természetesen élelmiszercsomagnak is örülnek. "
Egy csapat önkéntes szcientológus Anyák napja alkalmából száz meglepetéscsomagot adományozott az Anyák az Anyákért Alapítvány részére, amelyeket nehéz sorsú édesanyák között osztottak szét, anyaotthonokban. Az édesanyák mindent megtesznek gyermekük boldogságáért, lemondanak saját maguk szükségleteiről, hogy amit csak tudnak, megadjanak gyermeküknek. Május első vasárnapja róluk és értük szól. Ez a nap lehetőséget ad számunkra, hogy megköszönjük mindazt, amit értünk tesznek. Ez indította el a Szcientológia önkéntes lelkészeket, hogy száz nehézsorsú anyát lepjenek meg egy-egy ajándékcsomaggal, kifejezve tiszteletüket az édesanyák felé. Mi lehetett volna ennél jobb választás, mint az Anyák az Anyákért Alapítvány. Ezt a szervezetet egy kismama alapította meg. A szülése után a kórházban közös kórterembe került egy fiatal nővel, aki anyagilag nem tudott gondoskodni az újszülött gyermekéről, ezért a gyermeket a gyámhatóságnál akarták elhelyezni. A kismama azonnal gyűjtést szervezett, és az anyák összefogtak anyatársukért, így végül meg tudta tartani és hazavitte gyermekét, akit azóta is nevel.
Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a Mikulás a Miklós név cseh formája). Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Ahány ország, annyi elnevezés Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra, falura csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.
De ha Szent Miklós azt gyanítja, hogy szemtelenek voltak, hát! A szemtelen gyerekek nem kapnak édességet, hanem egy zsák fekete szenet vagy kemény krumplit. Ha tényleg szemtelenek voltak, akkor az Ördög zsákjába kerülnek, és a pokolba küldik! Ezt a gondolatot szem előtt tartva a kisgyerekek érthető módon rettegnek az Ördögtől. Így amikor Szent Miklós és kísérete odalép hozzájuk, nagy előszeretettel éneklik éneküket, vagy szavalják versüket. Mondanom sem kell, hogy Mikulas egész évben erős ösztönzésként hat arra, hogy jó legyen!
Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is. Egy másik legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent. Megint másik történet szerint Miklós, amikor a fülébe jutott, hogy a helytartó három ártatlan embert akar kivégeztetni a vagyonáért, a császár éppen nála lévő küldöttjeit faképnél hagyva megakadályozta a jogsértést. Az udvarba visszatérő küldötteket ellenségeik hamis váddal börtönbe juttatták, ők pedig kivégzésük előtt maguk is Miklóshoz fohászkodtak segítségért. Szent Miklós meg is jelent Konstantin császár álmában, és azt kérte, bocsássa szabadon a foglyokat.
Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották. A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, és sírja már akkor zarándokhely lett. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.
A császár, aki a püspököt nem ismerte, kételkedni kezdett, de amikor kiderült, hogy a per bírája ugyanilyen álmot látott, újra megvizsgálta az ügyet, és szabadon bocsátatta a vádlottakat. A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem tellett neki a hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Inkább az éjszaka leple alatt dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket. E tettéért Szent Miklós a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje ezen felül Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel.
A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján. Nyitókép: Pixabay