home Intézzen el mindent gyorsan és egyszerűen Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. account_balance_wallet Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
account_balance_wallet Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Egyszerű ügyintézés Vásároljon egyszerűen bútort online.
Muth Ádám kézirata a könyvtár adatbázisában A Szovjetunióban működött hadifogoly-, munka- és gyűjtőtáborok történetét túlnyomó többségében a korabeli dokumentumokra és az eseményeket átélők visszaemlékezéseire építik. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakig – elsősorban a szovjet hadifogságba kerültek rendkívül mostoha körülményei, élményei, valamint az ott meghaltak magas száma miatt – tabu téma volt. A táborokból hazatérők esélye a túlélésre a hallgatás, életcéljuk a felejtés volt. „Málenkij robot”-ról hazatért nők (országos) – „EMBEREK AZ EMBERTELENSÉGBEN”. Hét évtized távlatából, már egyre kevesebb túlélőnek adatik meg a lehetőség, hogy felelevenítse a szomorú emlékeket. Emiatt egyre fontosabb, hogy a rendszerváltás óta átadott és valamilyen formában lejegyzett információkat megörökítsük az utókor, s közzé tegyük a jelen és jövő nemzedék számára. Muth Ádám visszaemlékezése felbecsülhetetlen értékű, a korszak és Gyoma történetéhez kapcsolódó iratok, dokumentumok óriási hiányossága miatt. A forrásértéke rendkívüli, mert reálisan, valósághűen, elferdítés nélkül adja vissza a történteket, megvilágítja a legújabb kori magyar történelem egy elhallgatott fejezetét.
A második világháború végén a Vörös Hadsereg 1944. decemberi, 0060-as sz. parancsa szerint elsőként a német származású embereket vitték el kényszermunkatáborokba. A parancs megtagadásáért vagy bújtatásért hadbíróság elé állították a "bűnösöket". Ma már tudjuk, hogy a német nemzetiség ellen elkövetett szégyen csak a kezdet volt, később százezrével hurcolták el a fiatal, munkaképes férfiakat és nőket a Szovjetunióba "egy kicsi munkára". Dunaharasztiban a sors különös kegyessége folytán csekély számú embert érintett ez a tragédia. Egyes források szerint 11, de mások szerint is "csak" kb. 30 német származású dunaharaszti lakost gyűjtöttek össze és vittek át Taksonyba, majd onnan Kiskunlacházára a front mögötti területen történő munkavégzésre, miközben a szomszédos településekről több száz embert hurcoltak el: Taksonyban közel 800, Soroksáron is kb. 500 áldozatról tudunk. Összességében a korabeli Ráckevei Járásból kb. Malenkij robot adatbázis létrehozása. 1200 főt hurcoltak el német származása indokán. A lakosság összeterelésére, összeírására a csel az volt, hogy élelmiszert fognak kiosztani.
Azon túl, hogy a kötet kiállítás-vezetőként is használható, a "beszélő tárgyakhoz" kapcsolódó elemzésekkel, kérdésekkel a kötet szerzői prezentálják, miként érdemes faggatni a kiállításokban látható tárgyakat, tárgyegyütteseket. Az egyes fejezetekhez feladatok, szituációs játékok fűződnek, kiemelve, melyek lendítik elő a diák, melyek a pedagógus munkáját. Malenkij robot adatbázis lekérdezés. A fogalmakban, a történelmi események hálójában, a földrajzi nevekben való eligazodást a kötet végén található térképanyag, lexikon, bibliográfia és kronológia támogatja. Ezt megelőzően külön fejezetben összegyűjtött versek, zenei és képzőművészeti feldolgozások segítik az iskolai ünnepségek, megemlékezések szervezését. Mivel a kiállítás és a kötet is külön figyelmet fordít azokra a településekre, amelynek lakóit mélyen érintették a "málenkij robot" megpróbáltatásai, a Nemzeti Múzeum munkatársai arra biztatják az iskolákat, hogy tanulóikkal vegyenek részt a még élő szemtanuk, áldozatok felkutatásában. Feltáró munkájukhoz átfogó kérdőívmintával és kutatási segédlettel kívánnak hozzájárulni a múzeum honlapjáról ingyenesen is letölthető könyvben.
A GULAG Emlékbizottság által támogatott kutatás eredményeként készült nyilvántartás szerint 1945 decemberében 433 fő civil személy hiányzott a kecskeméti családok köreiből. A leventék, a fegyver nélkül munkaszolgálatra 1944 októberében kirendeltek, az iskoláskorúak, egyetemisták tömegesen estek hadifogságba. Most, 2017-ben lehetőség nyílik rá, hogy minden kedves érdeklődő rákeressen az elhurcolt, de később hazatért hozzátartozóira vagy információt kapjon a soha vissza nem tért rokonokról, ismerősökről. A kecskeméti Városházán, 2017. Málenkij Robot Emlékhely | Magyar Nemzeti Múzeum. 02. 11-én 9 órakor megrendezésre került nemzetközi konferencián mutatták be azt az írott források alapján feltárt kecskeméti elhurcoltak sorsára utaló honlapot, amely a Kecskeméti Hírszolgáltató Divízió és a Kecskeméti Katona József Múzeum együttműködésében, a GULÁG Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is. 1939 után a II. világháborús hadi események miatt a Szovjetunióban mintegy hatmillió ember került fogságba, a hatmillió embert körülbelül négyezer lágerben helyezték el, a foglyok 15 százaléka magyar volt, mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke. MALENKIJ ROBOT | Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS | Kézikönyvtár. A kartonokon – amelyeket majd ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve. Szabó Csaba kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság tagja elmondta, az, hogy ez a hatalmas adatmennyiség "közkinccsé" váljon, még sok munkát jelent, még években mérhető.