Forgalmazza: Vertigo Média Kft. A Még egy kört mindenkinek a Magyar Filmadatbázison. Monori Szabolcs 1978-ban született Hatvanban. Művelődésszervező szakon végzett az ELTE-PPK-n, tíz éven át dolgozott fővárosi művelődési házak rendezvényszervezőjeként. Jelenleg fiatal, feltörekvő zenekarokat menedzsel.
A dán alkotás egyértelmű, könnyen befogadható eszközökkel és tálalással invitál minket egy utazásra, ahol az emberi pszichológia útvesztőjében próbálunk meg haladni valamerre. Önbizalomhiány, megfelelési kényszer, szorongás, kilátástalanság, boldogtalanság - olyan elemi érzelmek, vagy inkább állapotok ezek, amiket még a magát kiegyensúlyozottnak, ne adj' Isten boldognak tituláló ember is megérez valamikor élete valamely szakaszában. A Még egy kört mindenkinek pedig kapásból négy ilyen figurát mutat be nekünk, akik ugyan ha más-más okokból, eltérő körülmények közepette, de mégis nagyon hasonló belső válságokon mennek keresztül. Cserbenhagyom a diákjaimat, egy éjszakát képtelen vagyok végig aludni a gyerekek miatt, kudarcot vallok a párkapcsolatomban, vagy egyszerűen csak egyedül vagyok - az eredő más, az akadályok, amiket le kell küzdeni viszont hasonlóságokat mutatnak. És épp ezért milyen érdekes, hogy napi néhány korty viszki vagy bor elindíthatja az embert a megoldás felé… Vinterberg filmje nem csak a maga elé kitűzött kísérletet vezeti remekül végig, de eközben nagyvonalakban, mégis szokatlan finomsággal mesél az emberről, mint olyanról.
Thomas Vinterberg dán rendező legújabb filmjében, a "Még egy kört mindenkinek" című művében a négy jóbarát, Martin, Tommy, Peter és Nikolaj alávetik magukat egy kísérletnek, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszinten kell tartaniuk magukat, hogy lássák, ez hogyan hat a szociális kapcsolataikra és szakmai teljesítményükre. A dán film szereplői egy kísérletben vesznek részt, miszerint minden egyes nap egy bizonyos alkoholszintet kell bevinniük szervezetükbe azért, hogy bizonyítsák a pszichológiai, beszédmotorikai és pszichoretorikai hatást, valamint tanulmányozzák a javuló szociális és szakmai teljesítményt. A négy középkorú férfi egy koppenhágai gimnáziumban dolgoznak tanárként és meglehetősen elégedetlenek a munkájukkal. Nikolaj 40. születésnapján szóba kerül a norvég pszichiáter, Finn Skårderud elmélete, aki azt állítja, hogy az embereknek születésük óta a kelletténél alacsonyabb a véralkohol szintje, szerinte ugyanis 0, 05%-os véralkoholszint mellett kreatívabb és nyugodtabb lesz az ember.
De a Még egy kört mindenkinek szerencsére nem didaktikus tanmese, miszerint az alkohol az rossz, értem?, itt sokkal többet kapunk vidám és szórakoztató pillanatokból (az áruházi tőkehalvásárlás-jelenet egyszerűen pazar), mint drámából. A film legnagyobb erénye éppen ez: nem áll be a Férfiszenvedély, vagy a Las Vegas, végállomás-féle pokolba tartó utazások közé, hanem bemutatja a piálás jó és szórakoztató oldalát is, mert – szisszenjen is most fel bármennyi antialkoholista – igenis van neki olyan. Ha nem lenne, nem innának ennyien. Az pedig külön is poén, amikor Martint azzal csesztetik a haverjai, hogy régen dzsesszbalettre járt, és ugyan, táncoljon már nekik valamit, hiszen Mikkelsen eredetileg valóban versenytáncos volt, és kezdetben kizárólag musicalekben szerepelt. Ennek a körülménynek aztán a film fináléjában még jut is némi szerep. De az igazán fontos nem is ez, hanem ahogy ezek az amúgy jóravaló és szerethető figurák visszatalálnak önmagukhoz, a családjukhoz, az életükbe. Lehet, nem a legjobb eszközökkel teszik mindezt, de legalább megpróbálják.
A tanár meg felteszi a kérdést: most fegyelmezéssel, nevelgetéssel töltsem a tanórámat, vagy tanítással? Egyik sem lesz jó, mert ha előbbit választja, az a kevés kölyök, aki figyelne, az sem tud haladni, míg a másik esetében csak kevésnél lesz érdemi eredmény végül. (Bár tény, hogy ők legalább meg is érdemlik. ) Úgyhogy igen, a kulcsmondat szerintem is az, hogy "Meg kéne tanítani a kölyköket viselkedni. " Ha meg nem megy, nem szabad felőrlődni, hanem pályát vagy legalább munkahelyet kell váltani, hogy helyrebillenjen a lelki egyensúly. Vagy találni valami olyan elfoglaltságot, ami kiemeli az embert a sok szarból. Különben mi marad? … Hát, kb. ez itt… (A családért sem biztos, hogy fel szabad adni a személyes karriert. Legalábbis teljesen biztosan nem! ) "Nincs benned önbizalom és öröm. " Ja. És miért? A kölykök miatt. Avagy, megint kilyukadtunk ugyanoda… A választós feladat jópofa volt, tetszett, bár rendkívül könnyű volt és átlátszó. És nagyon nem vágtam, hogy ezt egy végzős osztály miért nem tudja?!?!
(Az írás helyenként spoileres. ) A Loki úgy kellett a Marvelnek, mint hűsítő zivatar a júliusi kánikulába. Nem a siker miatt, persze. A sikerrel tele a padlásuk (mondhatni, rájuk férne egy lebőgés), és nagyon úgy tűnik, hogy ha létezik ma Hollywoodban betonbiztos brand, bukhatatlan franchise, akkor az az MCU. A Marvel számára lassan olyan a világ mozihálózata, mint egy automata: bedobod a filmet, kijön a pénz. A mechanizmusnak ezt a gyönyörű egyszerűségét nincs semmi, ami megzavarná – persze ezért az egyszerűségért meg kellett dolgoznia a Marvelnek: ki kellett fejlesztenie a tökéletes limonádé receptjét az ikonikus karakterekkel, a megfelelő mennyiségű és kaliberű sztárral, a százmilliós látvány, a kiszámítható humor, a rajongónadrág-nedvesítő kikacsintások, a következő film pofátlan felvezetése és a grandiózus, de kényelmesen felszínes konfliktusok tökéletes mixével. Ki is fejlesztette, és pont ez a baj. Rajongósimogató óriáselőzetessel csábít vissza a moziba a Marvel | 24.hu. 2014-ben, amikor mozikba került egy-egy, a Marvel-átlagtól viszonylag markánsan és ellentétes irányban eltérő film ( A Tél katonája mint politikai thriller felé kacsintgató akció és A galaxis őrzői mint komédiát szemérmetlenül keblére ölelő sci-fi-kavalkád), még úgy tűnhetett, hogy a stúdió hajlandó lesz műfaji, stilisztikai és hangvételi értelemben is diverzifikálni a palettáját (bár az Edgar Wright-féle Hangya sorsa már akkor intő jelként szolgált).
Hasonlóképpen beválhat a citromos áttörlés is. Készíts egy csésze víz és fél citrom levének a keverékéből elegyet, és ezzel törölgesd le a szóban forgó részeket. Különböző illóolajak is segíthetnek: három kiváltképp, a borsmenta-, az eukaliptusz- és a levendula-illóolaj is. Ezeket egy mécsesben könnyűszerrel párologtathatod, de még egyszerűbb, ha csepegtetsz belőlük pár pöttyöt egy-egy vattakorongra, és elhelyezed ezeket a lakásnak azokon a pontjain, ahol az apró betolakodókat észlelted. Bizonyos fűszerek is meghozhatják a kellő hatást: szórj fahéjat vagy borsot oda, ahol a hangyákkal találkoztál. A fahéj illatától irtóznak, így messze el fogják kerülni a lakást. A bors erős illata abban segít, hogy a lakásban fellelhető élelmiszerek illatát ne érezzék meg ezek a kártevők. Nagy fekete hangya teljes film. Végül akár a babahintőpor is beválhat, ugyanis illata elriaszthatja a hangyákat: szórj belőle azokra a részekre, ahol a hangyák előfordultak, vagy dörzsölj valamennyit egy vattakorongra, és azt helyezd ki a lakás különböző pontjain.
A Walt Disney Stúdió hétmilliárd dolláros globális jegybevétellel zárja az évet. Ez a második alkalom, hogy a filmstúdiónak sikerül átlépnie ezt a határt. A Walt Disney Stúdió 2016-ban 7, 6 milliárd dolláros globális jegybevételt ért el. A vállalat közleménye szerint idén december 9-én lépték át a hétmilliárd dolláros határt. Ekkora bevétele egyetlen év alatt egyetlen más stúdiónak sem volt még. A Marvel egy igen hatásos videóban fedte fel új filmjeinek új címeit, bemutatódátumait, plusz az első képkockákat az Örökkévalókból!. A stúdió december 19-én kezdi forgalmazni a Mary Poppins visszatér című filmjét, ami szintén nagy kasszasikernek ígérkezik az év végén. A több mint hétmilliárd dolláros bevételből csaknem 3 milliárd dollár az észak-amerikai mozikból származik, négymilliárd dollár pedig a nemzetközi forgalmazásból. Jelenleg a legnagyobb bevételű nyolc filmből négy származik a Disneytől. A Marvel Bosszúállók: Végtelen háború című szuperhősfilmje áll az élen: kétmilliárd dolláros jegyeladásával globálisan és a nemzetközi piacon is vezeti a listát, az észak-amerikai piacon pedig a második. A toplista második helyezettje szintén a Marveltől a Fekete Párduc című film 1.
Sőt. A sorozat egyik kiindulási pontja az, hogy Loki az eddig is tucatnyi filmben ellőtt "bízz bennem, hogy aztán hátba szúrhassalak" alaptermészetével már kiszámíthatóvá, unalmassá vált (ezzel a gondolattal már a Ragnarök is eljátszott), ezért Michael Waldron író-showrunner és Kate Herron rendező vették maguknak a fáradságot, hogy végiggondolják a karakter mélyebb hatásmechanizmusait. Miért viselkedik így, miért árul el mindenkit, miért akar ártani másoknak, miért terrorban, halálban és pusztításban utazik? Nagy fekete hangya es. Egyszerűen csak borzalmas ember (isten), esetleg valahol eltévelyedett, vagy egyszerűen a kozmosz egyfajta gonosz tréfaként kényszerítette ebbe a hálátlan szerepkörbe? Egyáltalán: hogyan dolgozza fel magában, hogy grandiózus szemétkedései sosem érnek célt, és előbb-utóbb mindig pörölyön vagy padlózaton kenődik szét a képe? Azt erős túlzás volna állítani, hogy a Loki metaszintre emeli ezeket a felvetéseket, de az utóbbi kérdésben így is benne van a klasszikus hőstörténetekkel és a gonosztevőknek az azokban betöltött szerepével való finom játszadozás, ami ha csak kicsit is, de túlmutat a hagyományos narratíván.