Nem rovarok, hanem atkák, és nem a fákról leselkedve ugrálnak ránk. A kullancsokkal kapcsolatban vannak olyan tények - és tévhitek -, amelyekkel mindenkinek érdemes tisztában lennie. A kullancsokkal kapcsolatban - főleg a szezon beindultával - számos tévhit és félinformáció szokott szárnyra kapni, alábbi összeállításunkkal ezek között szeretnénk egy kicsit rendet tenni. Nem rovarok Sokan tévesen rovarnak, sőt bogárnak hiszik őket, pedig egyik csoportba sem illeszthetőek. Ezek az apró vérszívók az ízeltlábúak törzsén belül a pókszabásúak osztályába és az atkák alosztályába tartoznak. Mivel pókszabásúak, nekik is nyolc lábuk van, amiről egyébként könnyen fel is ismerhetőek. Ezen kívül paraziták is, mivel más élőlények véréből táplálkoznak - úgy mint a szúnyogok. Beszakadt a kullancs feje 2019. Mi vagyunk a táplálékuk A közönséges kullancsok rendszerint az emlősök vérét szívják, de lárvakorban megesik, hogy maradakból vagy hüllőkből táplálkoznak. Egy kullancs élete során körülbelül két vagy három gazdaegyedet is "elfogyaszt".
Maga a kullancs nem veszélyes Nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem azok a baktériumok, vírusok, egysejtűek, amelyek az állat bélrendszerében élnek, és amelyek a vérszívás során juthatnak a megtámadott szervezetbe. Ezek a kórokozók az emberek és az állatok számára is veszélyesek lehetnek. A több tucat kullancsfajtából egyébként csak néhány hordoz kórokozókat, és ezeknek sem minden egyede. Magyarán a kullancs jelenléte esetén sem kell azonnal betegségre gondolni. Egy kis odafigyeléssel a kullancsok által terjesztett megbetegedések megelőzhetőek. Korábbi cikkünkből megtudhatja, miként védekezzen ellenük. Beszakadt a kullancs feje video. Csípés helyett szúrás Bár kullancscsípést szoktunk emlegetni, valójában nem is csípnek, hanem szúrnak. Az állatoknak igen jól fejlett szájszervük van: míg felső állkapcsuk mint egy olló felhasítja a gazdaegyed bőrét, az alsó állkapcsukat betolják a szöveti sebbe. A vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttatnak a sebbe, így szúrásuk fájdalommentes, és nem is nagyon észlelhető.
Megelőzés Bár sok betegség halállal vagy súlyos szervi, idegrendszeri károsodással járhat, a jó hír az, hogy manapság már számos kullancs és bolha elleni készítmény (nyakörv, spray, spot-on) közül választhat, amelyek használatával biztonságban tudható a kedvence és megvédhetik az élősködőktől. Fontos tudni, hogy a riasztó és az irtó nyakörv hatása különbözik: míg előbbi hatóanyagai az élősködők távoltartására szolgálnak, utóbbi olyan összetevőket tartalmaz, amelyek, ha bejutnak a parazitákba, elpusztítják azokat. A kullancs és bolha elleni nyakörvek állatgyógyászati készítmények, így megvan a kockázatuk is. Alkalmazásukkor tehát járjunk el körültekintően, és minden esetben tartsuk be a használati utasítást. Tároljuk elzárva a terméket, és miután megfogtuk, alaposan mossunk kezet szappannal. Legyél felelős gazdi! Csak egy csípés? Lyme-kór, babéziózis, leishmania, szív- és bőrférgesség. Néhány példa a betegségekből és élősködőkből, amik a csípésekkel kedvencünkbe juthatnak. Beszakadt a kullancs feje 4. Ezért fontos, hogy egész évben gondoskodjunk a csípések nélküli, megelőző védelmükről!
Szapolyai János – korabeli ábrázolás Hogy miért bizonyult Szapolyai alkalmasnak erre a szerepre? Akik ott voltak a mohácsi ütközetben, azok is kerülhettek volna korábbi politikai tevékenységük okán az utókor pellengérére, de haláluk legitimálta őket. Szapolyai azonban túlélte Mohácsot. Igyekezett odaérni a csatába, feltehetően az oszmánok elől hátráló királyi sereggel Mohácstól jóval északabbra, talán Buda közelében akart egyesülni. Amikorra tisztázódott a hadi helyzet, Szapolyai serege még Szegednél állt. A vajda számára nyilvánvalóvá vált, katonáival már nem tud a csata előtt megjelenni a király táborában. ORIGO CÍMKÉK - János Zsigmond király. Ezért gyorskocsira ülve személyesen próbált eljutni az uralkodóhoz, ám még így is elkésett. Az erdélyi szászok és a magyar vármegyék erejével együtt is mindössze 10-15 ezer embert vihetett volna magával Mohácshoz. Ez pedig nem osztott és nem szorzott volna az elsöprő oszmán túlerővel szemben. Volt-e egyáltalán felelőssége Szapolyainak abban, hogy a mohácsi csata tragédiába fordult?
2017. augusztus 29. 10:59 MTI 476 éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. Török hódoltság-korabeli érméket találtak Simontornyán – kultúra.hu. II. Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot. Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra. Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt. Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már idő sem maradt.
Az Orion rádióval illusztrált rész a tömegközlekedés fejlődéséről, a beépítésekről, a repülőtér megépítéséről szól. A hanganyag pedig a megfigyeléses diktatúra hangulatát festi le. A Kádár-korról szóló rész a záró egység. Ez a panel- és aluljáróépítésekre helyezi a fókuszt. A vitrinben egy retro Gazdálkodj okosan! társasjáték szerepel, a hangfelvételen pedig egy rikkancs a Népszava legfontosabb híreit kiáltja a világba… Fotó: Kultúákvári Zsigmond
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.
A pénzlelet legértékesebb darabja az az öt aranyforint, amelyeket utoljára helyeztek az edénybe: kettő Hunyadi Mátyás, három pedig Szapolyai János verete. A kincset az érméken található legkésőbbi évszám alapján 1542 előtt nem rejthették el. A múzeum közleménye szerint Buda 1541-es elfoglalása és Simontornya 1545. évi eleste között számos olyan hadi esemény történt, amelyek során egykori tulajdonosa - talán egy gazdagabb paraszt vagy kereskedő - biztonságba kényszerült helyezni vagyonát, amelyhez azonban már nem jutott hozzá újra. Azt is közölték, hogy az érmék értékének felbecsülése után lesz lehetőség arra, hogy a lelet megtalálói megkaphassák a beszolgáltatói jutalmat. A szekszárdi múzeumba csaknem 30 év után került be újabb régészeti korú éremlelet - tették hozzá.