Egyéves kora után megjelennek szőrzetében az ősz szálak, "darusodásnak" indul. A fehér változat gyapja krémszínű, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. A fehér szín recesszív a feketével szemben, a fehér racka mindig homozigóta, míg a feketében sok a heterozigóta. Racka birka tartása dark. Ennek eredményeképpen két fehér színű egyed utóda mindig fehér lesz, ám a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentősége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája. Gyenge húsformákat mutat, húskitermelése kedvezőtlen, de húsa tápláló, jó minőségű, ízletes, faggyúval kevésbé átszőtt. Jövőbeni bioélelmiszerként való felhasználására már lépések történnek. A fajta jó tejelőnek számít, a bárányok választása után kb. 60 liter tejet ad. tejét feldolgozzák, legtöbbször sajtokat készítenek belőle.
Tenyésztési cél A legősibb nemzeti juhfajtánk tulajdonságainak megőrzése, eredeti genetikai változatosságának fenntartása. Fő tenyészcél a fajta szilárd szervezetének, nagy ellenállóképességének, jó anyai tulajdonságainak megőrzése extenzív körülmények között. A fajta jellemzői A fajta eredetét még homály fedi, bizonyítékaink nincsenek arról, hogy honfoglaló őseinkkel került volna a Kárpát medencébe. Juh lap - Megbízható válaszok profiktól. Nem tudjuk pontosan behatárolni, hogy a Kárpát-medence mely területére pontosan mely népcsoporttal és mikor érkezett be a magyar juh. Első régészeti emlékek, leírások a XVI-XVII. századból származnak, amelyek egyértelműen a fajta jelenlétére utalnak. Mindenesetre ősi jellegére utal, hogy a finnugor "juh" szót megkülönböztetve használták eleink a rackára, a nyugatról származó sváb fajtákat és a merinót ellenben a német eredetű birka megnevezéssel illették. Évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó juhfajtája volt. Fő ismertetőjegye a szarvalakulása, mely a világon egyedülálló.
báránykori súlygyarapodás, minimum (g/nap) 120 180 Növendékkori súly, minimum (kg) 22 Testsúly éves korban, minimum (kg) 26 33 Bírálati pont M 93
Magyar-moldvai juh (eltűnt ősváltozat) A magyar juh alakjával keveset találkozunk a korai külföldi szakirodalomban. Ennek oka főleg abban a körülményben keresendő, miszerint a magyar kultúrán kívül eső területeken a magyar juh nem fordult elő. Ezt továbbgondolva arra következtethetünk, hogy ezt a juhot őseink magukkal hozták az őshazából, vagy vándorlásuk során tettek rá szert, de a hagyományosan kialakult tenyészterületére okvetlenül ők telepítették. A honfoglaló magyarok a Kárpátok gerincén kívül eső területeken (pl. a mai Moldva) is megtelepedtek, és megtartották ősi juhukat, amit Ferenczy (1903) — az állatok a Kárpát-medencébe bejutott társaival közösen — magyar-moldvai Juhként (Ovis strepsiceros hungaricus) említ. Hortobágyi racka (fehér, fekete) juh | MJKSZ. Ennek szarva egyenes tengely mentén pödrött volt, de oldalt nőve, olyan, mint a fajtát legkorábban szemléltető egyed szarva Marsigli (1726) rajzán (3. E korai változat a 19. végére kihalt. Az a juh, ami ma ismert, a magyar-moldvai juhnak egy változata, a hortobágyi (debreceni) rackajuh (Ovis strepsiceros hortobagyensis).
Előző este beáztatom a babot (ha elfelejtettem volna, akkor lemosom, felforralom, ahogy felforrt elzárom, lefedem, állni hagyom egy órát, aztán szűrőben megmosom, ekkor olyan mintha áztattam volna). A hagymát olajon megfonnyasztom, sózom, tekerek rá pár csavarintásnyi fehérborost, beleteszem a babot, összekeverem, hozzáteszem a lestyánt és a tárkony két harmadát, meg a babérlevelet, felöntöm fehérborral, épp csak ellepje, ha muszáj még teszek hozzá vizet (én lapos edényt, magas falú serpenyőt használok) lefedjük, és lassú tűzön párolom, amíg puha nem lesz a bab. (fél óra, negyven perc) ha kész hozzáadom a maradék tárkonyt, ha igazán dekadensnek akarom érezni magunkat, pár dekányi friss vajat is keverünk még hozzá.
Gazdafórum: Őshonos állattenyésztés Apajpusztán - YouTube
Felidézte: 1979-ben az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységből indultak útra a film alkotói, hogy felfedezzék Magyarországot. "Több volt ez, mint egy túra, és több volt ez, mint egy televíziós műsor, több volt, mint egy munkavégzés: misszió volt " - fogalmazta meg a miniszter hozzátéve, a tíz alkotó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a nézők jobban megismerhessék Magyarországot. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki a sorozat narrátorát, Sinkó László Kossuth-díjas színészt. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Faludi Sándor hangmérnök, Peták István újságíró; Petres Pál technikus; Péterfai Attila gyártásvezető; Sáfrány József, az MTVA rendezője; Stenszky Gyula operatőr; valamint Szabados Tamás nyugalmazott operatőr vette át. Másfélmillió lepes magyarországon sorozat. Budapest, 2014. március 4. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k) közös csoportképen a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat alkotóival, miután a köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adta át a filmsorozat tíz alkotójának a minisztériumban 2014. március 4-én.
A sorozat bemutatja az elmúlt időszak változását. Epizódok: Zemplén - Szépség, szegénység, remény Cserehát - A Rákócziak emlékezete A Bükk - Emberek a rengetegben A Mátra gerincén - Az igazi vadonban Cserhát - Az Idő arca Börzsöny - Eltűnt kisvasutak, öreg vadászházak Pilis - A pálosok nyomában Gerecse - Római kövek, magyar grófok Vértes - A néma barátok Bakony 1. Egy legendás sorozat: Másfélmillió lépés Magyarországon - Hirmagazin.eu. - Az erdőség szíve Bakony 2. - A remeték csöndje Balaton-felvidék - "Isten és a bor" Sümegtől az Alpokaljáig - A fák meséi Alpokalja - Tavasz az Alpokalján
Komoly tudással, szakmai háttérrel és kreativitással vetette bele magát a munkába, a hetvenes évek közepére már országosan és nemzetközileg is elismert úti- és természetfilmes rendező volt. A téma iránti lelkesedése képes volt a hallgatóságát is magával ragadni. 1987. november 26-án utolsó, magányos túrájára indult, Katalinpuszta mellett hagyta itt a földi életet. A róla elnevezett elnevezett útvonal Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyén halad át– írja az Országos Kéktúra hivatalos oldala. Másfélmillió lépés Magyarországon - 3. rész: Keresztül a Bükkön (14/3) - Duna World TV műsor 2021. június 23. szerda 18:10 - awilime magazin. A Rockenbauer Pál-emlékfa az Országos Kéktúra vértesi útvonalán Forrás: Wikimedia Commons Idézzük föl Rockenbauer Pál elképesztő életútjának főbb eseményeit!
1. lemez: Nyugati határszélen (195 perc) A Nyugat-Dunántúl eddig szinte kimaradt a jelzett turistautak hálózatából, pedig Szombathely környéke és az Őrvidék megérdemli, hogy természetjárókat csalogassunk ösvényeire. 1. A bronzkori várostól Savariáig 2. Szombathelytől Jákon át... 3. Körmendtől az Őrség felé 4. Őrségi tájak 5. Kacskaringó Vasban, Zalában 2. lemez: Zalában, Somogyban (195 perc) Dombvidéken jár a turista, ha követi kilométer számláló kerekünket, az eddig méltatlanul mellőzött zalai és somogyi tájak szépséges útjain. 6. A Zala völgyében 7. Göcsejben 8. Megy a csapat Kanizsára 9. Az ismeretlen Belső Somogy 10. Somogyország déli tájain 3. lemez: Zselic dombjain, a Mecsek hegyein (195 perc) Kaposvártól már a dél-dunántúli kék jelzést követve jutunk el a Mecsek-hegység minden természet-szeretőt rabul ejtő erdős, barlangos, forrásos, várromos, történelmi tájaira. 11. Belépünk a Zselicbe 12. Pusztuló, éledő zselici falvak 13. A Nyugati Mecsekben 14. A Mecsek derekán 15. A Keleti Mecsekben 4. lemez: Baranyából Tolnába (120 perc) Ha van az országnak titkos szépségeket tartogató, csöndesen magányos, barátságosan szelíd mosolygó tája, akkor a Tolnai-dombvidék mindenképpen az.